HITELES TÖRTÉNETEK Makai Rozália gyermek- és családvédő2023.10.02.
Karikó Katalin Drew Weismannal kapja az orvosi Nobel-díjatGratulálunk az első Nobel-díjas magyar nőnek!
Büszkék vagyunk! (Orbán Viktor)
Karikó Katalin a 13. nő, aki elnyerte a Nobel-díjat. A díjat hagyományosan december 10-én az elismerést alapító Alfréd Nobel halálának évfordulőján adják át. (HírTV)
2021.05.07.
Kitüntette Karikó Katalin biokémikust az Emberi Méltóság Tanácsa
Az Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerte el Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke munkásságát pénteken Budapesten az Emberi Méltóság Tanácsa.
A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz) méltatta, aki beszédében emlékeztetett: hasonló méretű világjárványra legutóbb száz éve, a spanyolnátha idején volt példa. Az a járvány több embert vitt el, mint az első világháború. De amilyen hirtelen érte a ma emberét a koronavírus - folytatta -, olyan gyorsan derült ki, hogy a tudósok már hosszú ideje keresik a hasonló betegségek gyógyításának lehetőségeit. Bajkai István kiemelte: az emberiség ugyanolyan hálával tartozik a kórházakban helyt álló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a vírus ellenszerét.
Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára - méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert. A fideszes politikus felidézte, hogy Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann technikának hívnak és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja - emlékeztetett...
A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide. Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni. Az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek - emlékezett. Nyolcadik éve Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait - például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelése - is kutatva - mondta a kitüntetett biokémikus. (pestisracok.hu)
Nobel Day! Gratulálunk a magyar származású kutatónak,
aki Szegeden szerezte a doktori címét.
Karikó Katalin Drew Weissmannal a 2023-as Élettani és Orvosi Nobel-díj kitüntetettje. Karikó Katalin az első magyar Nobel-díjas nő és a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a díjat.
Kitüntette Karikó Katalin biokémikust az Emberi Méltóság Tanácsa
Az Emberi méltóságért kitüntetéssel ismerte el Karikó Katalin Széchenyi-díjas magyar kutatóbiológus, biokémikus, az egyik koronavírus elleni, mRNS alapú vakcinát kifejlesztő BioNTech cég alelnöke munkásságát pénteken Budapesten az Emberi Méltóság Tanácsa.
A díjazottat Bajkai István országgyűlési képviselő (Fidesz) méltatta, aki beszédében emlékeztetett: hasonló méretű világjárványra legutóbb száz éve, a spanyolnátha idején volt példa. Az a járvány több embert vitt el, mint az első világháború. De amilyen hirtelen érte a ma emberét a koronavírus - folytatta -, olyan gyorsan derült ki, hogy a tudósok már hosszú ideje keresik a hasonló betegségek gyógyításának lehetőségeit. Bajkai István kiemelte: az emberiség ugyanolyan hálával tartozik a kórházakban helyt álló egészségügyi dolgozóknak, mint azoknak, akik a laboratóriumokban kutatták éjt nappallá téve a vírus ellenszerét.
Büszkeséggel és reménységgel tekinthetünk a magyar alkotószellem egyik legnagyobbikára - méltatta Karikó Katalint, hozzátéve: a kutatóbiológus olyan elődök nyomdokaiba lépett, mint Semmelweis Ignác, Heim Pál vagy Szent-Györgyi Albert. A fideszes politikus felidézte, hogy Karikó Katalin a Szegedi Biológiai Kutatóközpontban kezdett el a vírusokkal foglalkozni, majd munkahelye 1985-ös megszűnése után döntött úgy, hogy külföldön folytatja pályafutását. A Pennsylvania Egyetemen kezdett mRNS kutatással foglalkozni, amit először még nem akart elfogadni a szakma. Mégis sikerre vitte és az egyetem szabadalmaztatta is a módszerét, amelyet Karikó-Weissmann technikának hívnak és számos koronavírus-vakcina fejlesztésének alapja - emlékeztetett...
A biokémikus felidézte, hogy több évtizede külföldön él ugyan, de családjával együtt mindig is magyar maradt, gyermekeit is magyarul nevelte, így ők is szívesen járnak ide. Magyarországon tanulta meg az alaptudományokat, itt kezdte el alkalmazni a tudását, a vírusokat kutatni. Az Egyesült Államokban sem volt mindig könnyű az élet, hiszen olyan tudományterületet választott, amelyben sokan nem hittek - emlékezett. Nyolcadik éve Németországban dolgozik munkacsoportjával, amellyel tovább folytatják kísérleteiket az mRNS más típusú alkalmazásait - például rákos betegségek vagy szívelégtelenségek kezelése - is kutatva - mondta a kitüntetett biokémikus. (pestisracok.hu)
Nobel Day! Gratulálunk a magyar származású kutatónak,aki Szegeden szerezte a doktori címét.
Karikó Katalin Drew Weissmannal a 2023-as Élettani és Orvosi Nobel-díj kitüntetettje. Karikó Katalin az első magyar Nobel-díjas nő és a harmadik magyar állampolgár, aki megkapta a díjat.
2021.03.09.
A megértés vágya - online beszélgetés Dr. Karikó Katalin biokémikussal
Kisújszállás, Szeged, Philadelphia, Mainz - A megértés vágya. Beszélgetés Dr. Karikó Katalinnal, a University of Pennsylvania biokémikus professzorával, a BioNTech alelnökével a Dugonics Társaság szervezésében. Az est szervezője dr. Csapó Benő egyetemi tanár, Dugonics Társaság elnöke. Az est házigazdája Dr. Csendes Tibor, egyetemi tanár, a Dugonics Társaság alelnöke. A beszélgetőtárs Dr. Géczi János, biológus, író, költő, kultúrtörténész. (Szeged Televízió)
Ernő Szelekovszky: A képen a tudós és kriminológus Zsuzsa lánya
Philadelphia központjától félórára, egy külvárosi otthonban él a 65 éves tudósnő, Karikó Katalin, akinek nagy szerepe lehet abban, hogy jövőre megszabadulhatunk a maszkjainktól. A szolnoki születésű biokémikus a BioNTech nevű német oltóanyaggyártó vállalat alelnöke. A Pfizerrel közösen létrehozott koronavírus elleni vakcina - a hatóanyagot e hét keddjétől adják be Nagy-Britanniában - az ő felfedezésén is alapul.
- Miért pont a biokémia?
Kisújszálláson nagyon jó kémia- és biológiatanárom volt az általános iskolában. Ma is büszke vagyok rá, hogy nyolcadikos koromban harmadik lettem az országos élővilág tantárgyi versenyen. A középiskolában is kiváló pedagógusok tanítottak. 1973-ban vettek fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas voltam. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kaptam, Tomasz Jenő szerves kémikus hívott meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába.
Akkoriban azt éreztem, minden, amit csinálok, hallatlanul fontos. 1982-ben doktoráltam, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témám. És jött a kijózanodás: 1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és bizony elküldtek - éppen a harmincadik születésnapomon kaptam meg az értesítést. Nagyon szomorú voltam.
- Csak a külföldi munka jöhetett szóba?
Magyarországon akartam dolgozni, de választ sem kaptam a megpályázott állásokról. Azután Európában próbáltam elhelyezkedni: Montpellier-ben, Londonban és Madridban, mert ott foglalkoztak hasonló rövid RNS-molekulákkal. Fogadtak volna azzal a feltétellel, hogy hozom az ösztöndíjam, de ösztöndíjam nem volt. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában sikerült állást szereznem, ott is ez a kis RNS-molekula volt a vizsgálat tárgya.
- Korábban arról beszélt, hogy kiváltották az akkor még létező valutakeretet, száz dollárt, ötvenet a lányának, Zsuzsikának, ötvenet a férjének. Önnek nem járt, mert volt munkaszerződése. Ennyi pénzzel nagy merészség volt útnak indulni. Mi sem mertünk száz dollárral nekiindulni a világnak, ezért eladtuk a Ladánkat, a pénzt feketén átváltottuk, és belevarrtuk Zsuzsika játékmacijába, úgy vittük magunkkal. Mindent feladtunk, a jegyünk is csak egy irányba szólt. Senkit sem ismertünk Amerikában.
Gyorsan kellett alkalmazkodnunk ehhez a furcsa világhoz, hogy életben maradjunk. Folytathattam a Tomasz-laborban elkezdett munkát. Nagyon produktív három év után a Temple-ről is el kellett mennem, mert más irányban akartam folytatni a kutatást, mint a labor. Azaz a pályám sokszor volt felfelé ívelő szakaszban, de aztán mindig lekonyult, mint ekkor is.
- A karrierje hullámzása nem szegte kedvét?
A Temple után Washingtonba mentem, ott tanultam meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) kerültem, ahol huszonnégy évig kutattam. 1990-ben visszautasították az első mRNS-pályázatomat, de nem csüggedtem. Minden évben, jobban mondva havonta pályáztam, és bár egyre jobbak lettek az eredmények, csak magamat tudtam meggyőzni, hogy folytassam. 1997-ban Drew Weissman immunológus állást kapott a UPennen.
HIV elleni vakcinát akart csinálni. DNS-sel próbálkozott, de az nem működött. Én meg eldicsekedtem az mRNS-tudományommal, és elkezdtünk együtt dolgozni. A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS "csendes", azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen "csendes" mRNS.
Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó-Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. Az egyik legismertebb szaklapban, az Immunityben jelent meg a cikk. A világ két vezető biotechnológiai cége, a BioNTech és a Moderna szerezte meg a szabadalmi jogot. Egy másik cégtől, mert időközben az egyetem eladta a használati jogot. A német BioNTech 2013-ban állást kínált. Most az ezerötszáz szakembert foglalkoztató cég alelnöke vagyok. - Azt olvasom: úgy érzi, ha Magyarországon marad, középszerű, panaszkodó kutató lett volna. A kiteljesedéshez külföldre kellett mennie.
A jelenleg Bonnban dolgozó, volt szegedi szerves kémikus barátommal nemrégiben arról beszélgettünk, hogy vajon mindazt, amit az országon kívül elértünk és tettünk, meg tudtuk volna-e tenni otthon is. Arra jutottunk, hogy otthon mi is panaszkodó emberek voltunk, nem volt rajtunk kényszer, hogy apait-anyait beleadva húzzunk. Elvoltunk a langyosban, és csak panaszkodtunk a főnökségre, a körülményekre. Nem tudtuk eldönteni, hogy min kellene változtatni ahhoz, hogy másként legyen. Mi nem mások panaszkodásáról vagy középszerűségéről beszéltünk, hanem a sajátunkról.
Egyébként a kutató igazi "hazája" a laborban van. Ott éli ki magát, tervez, alkot és kísérletezik. Így teljesen mindegy, hogy a világ melyik szögletében van, mert amíg tud kísérletezni, jól érzi magát. Mint már sokszor elmondtam, szerettem Magyarországon élni, boldog voltam otthon. Sokan vágytak akkor külföldre dolgozni, de én nem tartoztam közéjük. Engem akkor a körülmények kényszerítettek erre a lépésre. Persze most visszatekintve úgy gondolom, jó, hogy eljöttem, de azt már sohasem tudhatom meg, hogy hogyan alakult volna az életem, ha maradok.
- Minden kapcsolatot felszámoltak a szülőfölddel?
Szó sincs erről. Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok is vagyunk. Németországban magyar állampolgárként dolgozom. Mindig volt magyar útlevelünk, és évente hazajárunk. Örülök, hogy magyarnak születtem. Boldog és gondtalan volt a gyermekkorom, a diákéveim. A könnyűzenei élet akkori gazdagsága, a jobbnál jobb hangú énekesek, a szép dalok ma is egy pillanat alatt visszaröpítenek az ifjúságomba. Általános iskolás korom óta Zorán és Dusán dala, a Gyémánt és arany volt a himnuszom, amiből erőt merítettem.
- A Szegedi Tudományegyetemmel nincs szakmai kapcsolata. És a magyar tudomány egészével?
A Debreceni Egyetem bőrklinikájának vezetője, Reményik Éva professzor felkért, hogy a tanácsaimmal segítsem a munkájukat. A tanácsok mellett küldtünk nekik a DNS-hibák javítására alkalmas enzimet kódoló mRNS-t. A hazai tudomány külföldön is velem van. Az egyik legközelebbi munkatársam Pardi Norbert. Az én édesapám és az ő nagyapja hentesként egy üzletben dolgozott Kisújszálláson. Norbertet kisgyerekkora óta ismerem. Most ő irányítja az egykori laboromat. Szabó Gábor Tamás kardiológus ugyancsak kisújszállási, Boros Gábor molekuláris biológus pedig tiszteletbeli kisújszállási. A két Gábor a Debreceni Egyetemen végzett, most a BioNTechnél velem dolgoznak.
- Kutatásainak is köszönhetően készült el rekordgyorsasággal a koronavírus elleni vakcina. Sokan a Nobel-díjat emlegetik ezen eredménnyel kapcsolatban. Korábban arról beszélt, hogy gyerekkorában az édesanyja minden év október elején izgatottan hallgatta a rádióban, hogy ki és miért kapott abban az évben Nobel-díjat. Remélte, hogy egyszer a jó tanuló kislánya lesz az. Erre azt felelte: "Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!"
És ha jövő októberben mégis elhangzik a neve?
Ezt ő már nem érheti meg. Éppen két éve, 2018 decemberében, 89 évesen meghalt. Hihetetlen egyéniség volt. Azért, hogy kapcsolatot tarthasson a családjával, megtanulta a számítógép használatát. Amikor Mainzban voltam, minden nap várta, hogy Skype-on felhívjam. Várt, mert ő nem akart zavarni. Sok kutatótársam integetett neki, mert gyakorta munka közben jutott eszembe, hogy későn érek haza, ő meg Budapesten a nővéremmel vár rám a számítógép előtt. Így volt olyan, hogy megbeszélések közben is felhívtam.
Az internetről olvasott mindent, a lányom versenyeit is a számítógépen nézte végig. Zsuzsi a UPennen szerzett kriminológiából mesterfokozatot. Ott kezdett el evezni, 19 évesen, és egy évtizeden át az amerikai evezősválogatott tagja volt. Két olimpián és öt világbajnokságon nyert aranyérmet nyolcasban, illetve párosban.
- Hogyan kezeli a hirtelen jött világhírt?
Nehezen, erre nem készültem, készülhettem fel. December elején folyamatosan százas volt a pulzusom, alig tudtam aludni. - A világban erős az oltásellenesek hangja. Mit üzen azoknak, akik félelemből, tudatlanságból, mások hatására, vagy bármilyen ok miatt ellenzik a védőoltások beadását?
Igyekszem megtudni a félelmük okát, és a bennük felmerülő kétségekre, kérdésekre specifikus választ adni. Az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában. A legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. Persze mindig vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni, és már eldöntötték, hogy nem kérnek az oltásból. Azok nemcsak saját egészségüket, de másokét is veszélyeztetik, ha megfertőződnének. - Az mRNS-alapú vakcinákkal már oltják az embereket. Ez olyan szakmai siker, ami gyógyír lehet a korábbi évek megpróbáltatásaiért.
Hátradől, mert elvégezte a nagy munkát?
Mostanság jó lenne, ha egy kicsit több idő jutna alvásra, de hátradőlésről és a munka abbahagyásáról szó sincs. A kutatók is olyanok, mint a rockzenészek, nem hagyják abba. Amíg csak lehet, játszanak.
A megértés vágya - online beszélgetés Dr. Karikó Katalin biokémikussal
Kisújszállás, Szeged, Philadelphia, Mainz - A megértés vágya. Beszélgetés Dr. Karikó Katalinnal, a University of Pennsylvania biokémikus professzorával, a BioNTech alelnökével a Dugonics Társaság szervezésében. Az est szervezője dr. Csapó Benő egyetemi tanár, Dugonics Társaság elnöke. Az est házigazdája Dr. Csendes Tibor, egyetemi tanár, a Dugonics Társaság alelnöke. A beszélgetőtárs Dr. Géczi János, biológus, író, költő, kultúrtörténész. (Szeged Televízió)
Ernő Szelekovszky: A képen a tudós és kriminológus Zsuzsa lánya
Philadelphia központjától félórára, egy külvárosi otthonban él a 65 éves tudósnő, Karikó Katalin, akinek nagy szerepe lehet abban, hogy jövőre megszabadulhatunk a maszkjainktól. A szolnoki születésű biokémikus a BioNTech nevű német oltóanyaggyártó vállalat alelnöke. A Pfizerrel közösen létrehozott koronavírus elleni vakcina - a hatóanyagot e hét keddjétől adják be Nagy-Britanniában - az ő felfedezésén is alapul.
- Miért pont a biokémia?
Kisújszálláson nagyon jó kémia- és biológiatanárom volt az általános iskolában. Ma is büszke vagyok rá, hogy nyolcadikos koromban harmadik lettem az országos élővilág tantárgyi versenyen. A középiskolában is kiváló pedagógusok tanítottak. 1973-ban vettek fel a szegedi József Attila Tudományegyetem biológus szakára, ahol három évig népköztársasági ösztöndíjas voltam. A diplomázás után akadémiai ösztöndíjat kaptam, Tomasz Jenő szerves kémikus hívott meg a Szegedi Biológiai Központban (SZBK) működő csoportjába.
Akkoriban azt éreztem, minden, amit csinálok, hallatlanul fontos. 1982-ben doktoráltam, az antivirális rövid RNS-molekulák szintézise és alkalmazása volt a témám. És jött a kijózanodás: 1985 táján létszámcsökkentés volt az SZBK-ban, és bizony elküldtek - éppen a harmincadik születésnapomon kaptam meg az értesítést. Nagyon szomorú voltam.
- Csak a külföldi munka jöhetett szóba?
Magyarországon akartam dolgozni, de választ sem kaptam a megpályázott állásokról. Azután Európában próbáltam elhelyezkedni: Montpellier-ben, Londonban és Madridban, mert ott foglalkoztak hasonló rövid RNS-molekulákkal. Fogadtak volna azzal a feltétellel, hogy hozom az ösztöndíjam, de ösztöndíjam nem volt. Miután Európa nem jött össze, a Temple Egyetemen, Philadelphiában sikerült állást szereznem, ott is ez a kis RNS-molekula volt a vizsgálat tárgya.
- Korábban arról beszélt, hogy kiváltották az akkor még létező valutakeretet, száz dollárt, ötvenet a lányának, Zsuzsikának, ötvenet a férjének. Önnek nem járt, mert volt munkaszerződése. Ennyi pénzzel nagy merészség volt útnak indulni. Mi sem mertünk száz dollárral nekiindulni a világnak, ezért eladtuk a Ladánkat, a pénzt feketén átváltottuk, és belevarrtuk Zsuzsika játékmacijába, úgy vittük magunkkal. Mindent feladtunk, a jegyünk is csak egy irányba szólt. Senkit sem ismertünk Amerikában.
Gyorsan kellett alkalmazkodnunk ehhez a furcsa világhoz, hogy életben maradjunk. Folytathattam a Tomasz-laborban elkezdett munkát. Nagyon produktív három év után a Temple-ről is el kellett mennem, mert más irányban akartam folytatni a kutatást, mint a labor. Azaz a pályám sokszor volt felfelé ívelő szakaszban, de aztán mindig lekonyult, mint ekkor is.
- A karrierje hullámzása nem szegte kedvét?
A Temple után Washingtonba mentem, ott tanultam meg igazán a molekuláris biológiát. 1989-ben a Pennsylvaniai Egyetemre (UPenn) kerültem, ahol huszonnégy évig kutattam. 1990-ben visszautasították az első mRNS-pályázatomat, de nem csüggedtem. Minden évben, jobban mondva havonta pályáztam, és bár egyre jobbak lettek az eredmények, csak magamat tudtam meggyőzni, hogy folytassam. 1997-ban Drew Weissman immunológus állást kapott a UPennen.
HIV elleni vakcinát akart csinálni. DNS-sel próbálkozott, de az nem működött. Én meg eldicsekedtem az mRNS-tudományommal, és elkezdtünk együtt dolgozni. A szintetizált mRNS-ek meglepetésünkre aktiválták az immunsejteket. Akkor úgy tűnt, hogy az ilyen mRNS ideális lehet vakcinának, én azonban terápiára akartam használni az mRNS-t, és azt kezdtem el kutatni, hogyan tudnám az immunitását csökkenteni. Végül az mRNS négyféle építőeleméből egyet, az uridint annak módosított változatára, a sejtjeink RNS-ében gyakran előforduló pszeudouridinra cseréltem, és Drew kimutatta, hogy az ilyen mRNS "csendes", azaz nem aktiválja az immunsejteket. Meglepetésünkre vakcinának is jobb volt az ilyen "csendes" mRNS.
Az egyetem szabadalmaztatta a módszert, amit Karikó-Weissman-technikának neveznek, s ami ma számos Covid-vakcina fejlesztésének alapja. Az egyik legismertebb szaklapban, az Immunityben jelent meg a cikk. A világ két vezető biotechnológiai cége, a BioNTech és a Moderna szerezte meg a szabadalmi jogot. Egy másik cégtől, mert időközben az egyetem eladta a használati jogot. A német BioNTech 2013-ban állást kínált. Most az ezerötszáz szakembert foglalkoztató cég alelnöke vagyok. - Azt olvasom: úgy érzi, ha Magyarországon marad, középszerű, panaszkodó kutató lett volna. A kiteljesedéshez külföldre kellett mennie.
A jelenleg Bonnban dolgozó, volt szegedi szerves kémikus barátommal nemrégiben arról beszélgettünk, hogy vajon mindazt, amit az országon kívül elértünk és tettünk, meg tudtuk volna-e tenni otthon is. Arra jutottunk, hogy otthon mi is panaszkodó emberek voltunk, nem volt rajtunk kényszer, hogy apait-anyait beleadva húzzunk. Elvoltunk a langyosban, és csak panaszkodtunk a főnökségre, a körülményekre. Nem tudtuk eldönteni, hogy min kellene változtatni ahhoz, hogy másként legyen. Mi nem mások panaszkodásáról vagy középszerűségéről beszéltünk, hanem a sajátunkról.
Egyébként a kutató igazi "hazája" a laborban van. Ott éli ki magát, tervez, alkot és kísérletezik. Így teljesen mindegy, hogy a világ melyik szögletében van, mert amíg tud kísérletezni, jól érzi magát. Mint már sokszor elmondtam, szerettem Magyarországon élni, boldog voltam otthon. Sokan vágytak akkor külföldre dolgozni, de én nem tartoztam közéjük. Engem akkor a körülmények kényszerítettek erre a lépésre. Persze most visszatekintve úgy gondolom, jó, hogy eljöttem, de azt már sohasem tudhatom meg, hogy hogyan alakult volna az életem, ha maradok.
- Minden kapcsolatot felszámoltak a szülőfölddel?
Szó sincs erről. Mindhárman magyar és amerikai állampolgárok is vagyunk. Németországban magyar állampolgárként dolgozom. Mindig volt magyar útlevelünk, és évente hazajárunk. Örülök, hogy magyarnak születtem. Boldog és gondtalan volt a gyermekkorom, a diákéveim. A könnyűzenei élet akkori gazdagsága, a jobbnál jobb hangú énekesek, a szép dalok ma is egy pillanat alatt visszaröpítenek az ifjúságomba. Általános iskolás korom óta Zorán és Dusán dala, a Gyémánt és arany volt a himnuszom, amiből erőt merítettem.
- A Szegedi Tudományegyetemmel nincs szakmai kapcsolata. És a magyar tudomány egészével?
A Debreceni Egyetem bőrklinikájának vezetője, Reményik Éva professzor felkért, hogy a tanácsaimmal segítsem a munkájukat. A tanácsok mellett küldtünk nekik a DNS-hibák javítására alkalmas enzimet kódoló mRNS-t. A hazai tudomány külföldön is velem van. Az egyik legközelebbi munkatársam Pardi Norbert. Az én édesapám és az ő nagyapja hentesként egy üzletben dolgozott Kisújszálláson. Norbertet kisgyerekkora óta ismerem. Most ő irányítja az egykori laboromat. Szabó Gábor Tamás kardiológus ugyancsak kisújszállási, Boros Gábor molekuláris biológus pedig tiszteletbeli kisújszállási. A két Gábor a Debreceni Egyetemen végzett, most a BioNTechnél velem dolgoznak.
- Kutatásainak is köszönhetően készült el rekordgyorsasággal a koronavírus elleni vakcina. Sokan a Nobel-díjat emlegetik ezen eredménnyel kapcsolatban. Korábban arról beszélt, hogy gyerekkorában az édesanyja minden év október elején izgatottan hallgatta a rádióban, hogy ki és miért kapott abban az évben Nobel-díjat. Remélte, hogy egyszer a jó tanuló kislánya lesz az. Erre azt felelte: "Anyuka, még egy ösztöndíjat se tudtam kapni, nemhogy Nobel-díjat!"
És ha jövő októberben mégis elhangzik a neve?
Ezt ő már nem érheti meg. Éppen két éve, 2018 decemberében, 89 évesen meghalt. Hihetetlen egyéniség volt. Azért, hogy kapcsolatot tarthasson a családjával, megtanulta a számítógép használatát. Amikor Mainzban voltam, minden nap várta, hogy Skype-on felhívjam. Várt, mert ő nem akart zavarni. Sok kutatótársam integetett neki, mert gyakorta munka közben jutott eszembe, hogy későn érek haza, ő meg Budapesten a nővéremmel vár rám a számítógép előtt. Így volt olyan, hogy megbeszélések közben is felhívtam.
Az internetről olvasott mindent, a lányom versenyeit is a számítógépen nézte végig. Zsuzsi a UPennen szerzett kriminológiából mesterfokozatot. Ott kezdett el evezni, 19 évesen, és egy évtizeden át az amerikai evezősválogatott tagja volt. Két olimpián és öt világbajnokságon nyert aranyérmet nyolcasban, illetve párosban.
- Hogyan kezeli a hirtelen jött világhírt?
Nehezen, erre nem készültem, készülhettem fel. December elején folyamatosan százas volt a pulzusom, alig tudtam aludni. - A világban erős az oltásellenesek hangja. Mit üzen azoknak, akik félelemből, tudatlanságból, mások hatására, vagy bármilyen ok miatt ellenzik a védőoltások beadását?
Igyekszem megtudni a félelmük okát, és a bennük felmerülő kétségekre, kérdésekre specifikus választ adni. Az emberek aggodalmát nagyon komolyan kell venni, segíteni kell nekik a döntés meghozatalában. A legtöbb ember ismeretek hiányában fél, de nyitott arra, hogy meghallgassa a szakembereket, akikben bízik. Persze mindig vannak, akik nem tudnak, vagy nem akarnak tanulni, és már eldöntötték, hogy nem kérnek az oltásból. Azok nemcsak saját egészségüket, de másokét is veszélyeztetik, ha megfertőződnének. - Az mRNS-alapú vakcinákkal már oltják az embereket. Ez olyan szakmai siker, ami gyógyír lehet a korábbi évek megpróbáltatásaiért.
Hátradől, mert elvégezte a nagy munkát?
Mostanság jó lenne, ha egy kicsit több idő jutna alvásra, de hátradőlésről és a munka abbahagyásáról szó sincs. A kutatók is olyanok, mint a rockzenészek, nem hagyják abba. Amíg csak lehet, játszanak.
2020.02.07.
Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres-csepp feltalálója
1920. február 7-én született Záhonyban.
Először kuruzslással vádolták a cseppjei miatt, találmánya ma hungarikum!
Egy fűrésztelepen volt munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. Amikor Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, behívták, 1943-ban frontszolgálatra került, ahonnan 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, a házasságból egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. Laboratóriumot vezetett 1954-től a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából.
1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben. Találmányát 1972-ben állította össze - kuruzslással vádolták. Nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit 1972-ben állította össze. Ezek a cseppek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel elkezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel ténykedését, kuruzslás vádjával 1975-ben bűnvádi eljárást indítottak ellene.
Kósa Ferenc ekkor forgatta róla Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet, amelyet azonnal be is tiltottak, és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és Irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó "tudományos" írás jelent meg. Találmánya, amely mellett jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak, végül 1978-ban forgalomba kerülhetett. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősítő) szerként gyógyszerré nyilvánították. A Béres-csepp egyedülálló humángyógyászati készítmény, amely elősegíti az emberi szervezet, elsősorban az immunrendszer normális működésének fenntartását, illetve annak helyreállítását, eredményesen alkalmazható a daganatos betegek kiegészítő terápiája során.
A szer 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is. Összetevői ismertek, elkészítésének módja viszont egyedi, mivel a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben kevernek össze. Nem sokkal később, 2015-ben a készítmény egyik összetevője felkerült a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) január 1-jétől érvényes tiltólistájára.
"A tiltott szerek közé került a kobalt-klorid-hexahidrát, amely alkotóeleme a Béres-cseppnek és a Béres-csepp Extrának is, a készítmények fogyasztása emiatt sportolóknak nem javasolt" - mondta a Magyar Antidopping Csoport tevékenységét irányító Tiszeker Ágnes. A Béres-cseppel bevitt kobaltmennyiség nagyjából a táplálkozási mennyiségnek felel meg, a doppinghatást ennek csak sokszorosa, napi 30 üveg Béres-csepp elfogyasztása produkálhatná, azaz, ha valaki az előírt, a betegtájékoztatónak megfelelő módon, mennyiségben szedi, ilyesmi biztosan nem fordul elő, csak a várt hatásokban bízhat - hangsúlyozta Kónya Csaba, a gyógyszergyár orvosigazgatója. A szer tehát egyelőre élsportolóknak nem javasolt, mindenki másnak azonban igen – tette hozzá. A készítmény összetételén biztosan nem változtatnak, de konzultációt kezdeményeznek a Magyar Antidopping Csoporttal, hogy megnézzék, a WADA szintjén mit léphetnek.
Béres József munkásságát végül elismerték, méltó módon emlékezhetünk rá. Béres József 1989-ben létrehozta a családi tulajdonban álló Béres Rt.-t, néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány is. A Béres-cseppek gyorsan országos hírnévre tettek szert, és külföldön is ismertté váltak. A ma is családi tulajdonban lévő vállalat közel 150 különböző készítményt állít elő, vezetőnek számít a magyar betegségmegelőző és egészségmegőrző készítmények piacán.
A kutató tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át. Béres József utolsó éveiben a vállalatcsoport elnökeként és az alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán. 86 éves korában 2006. március 26-án, rövid betegség után hunyt el Budapesten. Számos egyéb kitüntetésben is részesült, mellszobrát 2008-ban avatták fel az Orvostörténeti Múzeumban, 2014-ben szülővárosában, Záhonyban egész alakos szobrát állították fel. Nevét parkok, iskolák is őrzik, emlékmúzeuma Szolnokon található.
Szirtfoknak lenni című, 1999-ben megjelent könyvének újraszerkesztett változatát 2010-ben, majd 2016-ban adták ki Cseppben az élet címmel. 2015-ben jelent meg Fazekas István A megvádolt című drámája, amelyet Béres József küzdelme, sorsa inspirált, az alcíme szerint történelmi dráma ősbemutatója egy évvel később a kecskeméti Katona József Színházban volt.
A feltalálóról több dokumentumfilm, majd 2019-ben televíziós filmsorozat készült Cseppben az élet címmel, melyet Gyöngyössy Bence rendezett. Új, egész estés filmjét, A feltalálót, amely méltó módon állít emléket Béres Józsefnek, csütörtökön került a mozikba. (hirado.hu)
Legyünk méltóak nagy elődeinkhez!
Béres József, a kutató, a Béres Csepp feltalálója
Béres Józsefet, a kutatót, a Béres Csepp feltalálóját megkereste egy külföldi befektető. "Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek!" - mondta.
Erre a hazafi kutató ezt válaszolta: "Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el." /Béres József (1920-2006) - Széchenyi-díjas kutató/(Forrás: Patrióta Európa Mozgalom)
Fazekas István: A megvádolt című drámája
dr. Béres Józsefről, a Béres-csepp feltalálójáról, az immunrendszer betegségének gyógyítójáról szól. A darabot 2015 tavaszán adták ki könyv formájában, ősbemutatója 2016. január 9-én volt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban.
Részlet: Házkutatás
De a hivatalos orvosi szakma és a politikai elit nem ismerte el a kutatási eredményeit, a vád kuruzslás volt ellene. A Kádár-rendszer az értelmiséget is meg akarta nyerni magának. Vagy megfélemlítéssel vagy lekenyerezéssel. A rendszer nem fogadta el, hogy egy kívülálló, egy biokémikus kutató megpróbál beleszólni a gyógyításba. Ráadásul egy olyan fontos területen, mint a rák gyógyítása! A szovjet mintára működő szocialista orvostudomány elöljárói a bevett módszert alkalmazták: először megpróbálták Bérest rávenni az együttműködésre, majd amikor látták, hogy nem megy, mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék. Ehhez kellő támogatást kaptak a párt hatalmasságaitól. A néző tanúja lesz a tudós kisvárdai meghurcoltatásának, durva házkutatásoknak, a szer lefoglalásának, kutatói munkája ellehetetlenülésének, a gyógyulni vágyó tömegek szétzavarásának. Megismerkedik a Kádár-korszak bürokratikus viszonyaival, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. De Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját. Ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását. (montazsmagazin.hu)
Dr. Balázs Endre (1920-2015) amerikai-magyar kémikus, a MTA külső tagja
1942-ben Dr. Balázs Endre szabadalmat nyújtott be a hialuronsav sütőipari felhasználására
A hialuronsav alig ismert anyag, amely ma már nélkülözhetetlen a gyógyászatban. Széleskörű elterjedéséért és használatáért egy magyar tudósnak kell köszönetet mondanunk. A hialuronsav (hialuronan, hialuronát) természetes nagy molekulájú szénhidrát, amely az összes szövetben megtalálható és ott a szintézise vagy bejuttatása után néhány nap alatt lebomlik. Az emberi testben leginkább vízmegkötő, az ízületekben, izmokban síkosító szerepe van. Halmazállapota és szövetbarát jellege lehetőséget ad arra, hogy sok-sok gyógyszerészeti termék alkotórésze legyen. Ennek köszönhetően megtalálható bőrápoló, szemsebészeti és ortopédiai termékekben.
A hialuronsavat több terápiás területen is használják: a reumatológiában, az ortopédiában és sportorvoslásban: az ízületek "kenőanyagaként" ismert, így kopásos megbetegedésekben közvetlenül az ízületi résbe fecskendezve a mozgás javítható, a fájdalom csökkentését, a gyulladás elkerülését, a porc további kopásának megakadályozását egyaránt lehetővé teszi; az urológiában fájdalmas hólyag szindróma esetén alkalmazzák: a hólyag feltöltésével a hólyagfal nyálkahártyája helyreállítható, ezáltal a gyulladás és a fájdalom enyhül, az életminőség javul.
A bőrgyógyászati sebkezelésben: a legkisebb horzsolásoktól egészen a fekélyes sebekig alkalmazzák, a bőrgyógyászatban esztétikai célokra (tabletta, krém, injekció formájában) használják; enyhít az allergiás betegek panaszain, valamint segít a fül-orr-gégészeti gyulladás okozta fájdalom enyhítésében azáltal, hogy segíti az allergének kiürülését, illetve nedvesen tartja a nyálkahártyát; fogászati alkalmazása: parodontális gyulladások megszüntetésében egyre jobb eredményeket értek el.
A száraz hialuronsav könnyű anyag, vizes oldata már kis koncentrációban, például 1 százalékos vizes oldatban, rendkívül rugalmas és viszkózus. Az anyag hasonlít a nyers tojásfehérjéhez, már a régi idők szürkehályog-eltávolításánál is használták, az arcon lévő ráncok eltüntetésére nem is olyan rég még használtak tojásfehérjét tartalmazó pakolást.
Az emberi szervezetben szinte mindenhol előfordul, de igazán nagy koncentrációban a szem üvegtestében, az ízületekben és a bőrben, valamint a sejtközötti állományban van jelen. A hialuronsav különleges tulajdonságainak szerepe leginkább a köldökzsinórban való jelenléte által érthető: az anyag rugalmassága teszi lehetővé, hogy a köldökzsinór a csavarodások ellenére ellátja feladatát.
Dr. Balázs Endre vezető szerepet töltött be munkatársaival.
Az első hialuronsavat tartalmazó termék a nyolcvanas években jelent meg a viszkoelasztikus termékek piacán, amelyet szemsebészeti beavatkozásoknál használtak. Karl Meyer és munkatársai a '30-as évek végén reumás betegeken végeztek kísérleteket a New York-i Columbia Egyetemen. A betegek duzzadt ízületeiből aktív anyagot sikerült elkülöníteniük, amelyet hialuronsavnak neveztek el a savas vegyhatása miatt.
1942-ben Dr. Balázs Endre (ELTE 1937-1943) szabadalmat nyújtott be a hialuronsav sütőipari felhasználására tojásfehérje helyett,
ugyanis a második
világháborúban a tojás hiánycikk volt. Dr. Balázs Endre a következő ötven évben a hialuronsavval kapcsolatos felfedezések emblematikus
alakjává vált. A negyvenes években a hialuronsavat gyakorlatilag minden állatfajból izolálták és kiderült, hogy a hialuronsav számos
fontos betegség kezelésével hozható kapcsolatba, így a rheumás arthritisszel, degeneratív arthritisszel és néhány szemészeti- bőrbetegséggel
is. Egyértelművé vált, hogy komoly lehetőségek rejlenek hialuronsavban, mivel olyan tiszta anyagról van szó, amely nem okoz irritációt.
A kilencvenes évek már a hialuronsav-származékok évtizede volt, a hialuronsavval kapcsolatos kutatásokban
Mikor érdemes Hial-Joint kapszulát szedni? A közismert Bioiberica gyártja a klinikailag kipróbált Hyal-Joint TM terméket, mely nem tartalmaz genetikailag módosított organizmusokat, laktózmentes, cukormentes, és tartósítószer-mentes. Egyszerűen alkalmazható,jól tolerálható, természetes eredetű. Az első héten 2x1 tablettát, azt követően pedig napi 1 tablettát javaslunk az előírásnak megfelelően. A korai hatás a jó felszívódást igazolja. A tünetek így hamar csökkennek: úgy, mint a nyugalmi, illetve a terhelésre jelentkező fájdalom, guggolás, lépcsőn történő járás, duzzanat, melegségérzés. A terhelhetőség nőtt, nagyobb távolságot tudnak panaszmentesen megtenni.
Teremtés, özönvíz * Óriások éltek a Földön.
AZ ÉDEN KERTJE 
Megvilágosodottak - Mi az optogenetika?
Az optogenetika a tervezett út agyunk tökéletes irányításához.
2021.01.01.
Ernő Szelekovszky: A képen a tudós és kriminológus Zsuzsa lánya
Karikó Katalin: Fontos, amit teszek, de nem a díjakért dolgozom
Gratulálunk a Széchenyi-díjához.
2020.11.11.
A német-amerikai vakcina és az orosz vakcina is az év végén,
jövő év elején hazánkba kerülhet. * Teljes cikk itt!
A koronavírus ellen a vakcina jelenti a megoldást – mondják szakemberek, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 100-nál is több klinikai fázisban tartó kutatást tart számon. Ezek közül a Pfizer és a BioNTech vakcinája a gyártók szerint 90 százalékos hatékonyságú, azaz 100 emberből 90-nél hatásos, míg az orosz Szputnyik V. a hat hónapos III. fázisú klinikai tesztelés félidejénél 92 százalékos hatékonyságot mutat. Tartós védettséget ígér a német-amerikai vakcina.
A Pfizer és a BioNTech vakcinájának működéséről Karikó Katalin kutató mesélt a lapnak, akinek amerikai kollégájával közösen jegyzett szabadalma alapján készült az oltóanyag. "A vakcinában lévő mRNS a vírus tüske fehérjéjét kódolja. Tehát a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírus fehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja 'emlékező sejtként' túlél, ezért a védettség tartós" – közölte a magyar kutató, aki hozzátette: amint lehet, önmagát és a családját is beoltatja a 90 százalékos hatékonyságú vakcinával.
Béres József Széchenyi-díjas kutató, a Béres-csepp feltalálója
1920. február 7-én született Záhonyban.
Először kuruzslással vádolták a cseppjei miatt, találmánya ma hungarikum!
Egy fűrésztelepen volt munkás, majd Kecskeméten tanult kertészetet. Amikor Magyarország 1941-ben belépett a második világháborúba, behívták, 1943-ban frontszolgálatra került, ahonnan 1945 júniusában sebesülten, bénult bal karral került haza. 1947-ben megnősült, a házasságból egy lánya és egy fia született, ifjabb Béres József ma a Béres Gyógyszergyár Zrt. elnöke. A háború miatt félbeszakadt gimnáziumi tanulmányait 1948-ban fejezte be. Laboratóriumot vezetett 1954-től a kisvárdai Állami Mezőgazdasági Gépállomásnál, közben agármérnöki diplomát szerzett a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen, 1968-ban doktorált általános élettanból és agrobiokémiából.
1964-től huszonöt éven át a Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársa volt. A burgonyaleromlás okait, a talaj tápanyagtartalmát vizsgálva ismerte fel a nyomelemek meghatározó szerepét a talajban, illetve áttételesen az emberi szervezetben. Találmányát 1972-ben állította össze - kuruzslással vádolták. Nyomelemeket és ásványi anyagokat komplex formában tartalmazó cseppjeit 1972-ben állította össze. Ezek a cseppek az immunrendszer erősítését, a betegségek megelőzését, a betegség utáni felépülést szolgálják. Az akkor még kísérleti állapotban lévő szert először önmagán, majd agydaganatban szenvedő testvérén próbálta ki, aki csodálatos módon meggyógyult. A hír hamar elterjedt, nemsokára tömegesen fordultak hozzá rákbetegek, akik utolsó reményüket benne látták. S ezzel elkezdődött kálváriája: az orvosok, a hivatalos szervek nem nézték jó szemmel ténykedését, kuruzslás vádjával 1975-ben bűnvádi eljárást indítottak ellene.
Kósa Ferenc ekkor forgatta róla Az utolsó szó jogán című dokumentumfilmet, amelyet azonnal be is tiltottak, és csak tíz évvel később mutathattak be. Az Élet és Irodalomban írott cikkét letiltatták, helyette őt pocskondiázó "tudományos" írás jelent meg. Találmánya, amely mellett jeles politikai és közéleti szereplők is kiálltak, végül 1978-ban forgalomba kerülhetett. A rendszerváltás után elvégezhették a tudományos vizsgálatokat is, és a cseppeket 2000-ben roboráló (felerősítő) szerként gyógyszerré nyilvánították. A Béres-csepp egyedülálló humángyógyászati készítmény, amely elősegíti az emberi szervezet, elsősorban az immunrendszer normális működésének fenntartását, illetve annak helyreállítását, eredményesen alkalmazható a daganatos betegek kiegészítő terápiája során.
A szer 2013-ban bekerült a Hungarikumok Gyűjteményébe is. Összetevői ismertek, elkészítésének módja viszont egyedi, mivel a hatóanyagok különleges fizikai és kémiai viszonyban vannak egymással, nem mindegy, milyen alapanyagot milyen hőmérsékleten, milyen sorrendben kevernek össze. Nem sokkal később, 2015-ben a készítmény egyik összetevője felkerült a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) január 1-jétől érvényes tiltólistájára.
"A tiltott szerek közé került a kobalt-klorid-hexahidrát, amely alkotóeleme a Béres-cseppnek és a Béres-csepp Extrának is, a készítmények fogyasztása emiatt sportolóknak nem javasolt" - mondta a Magyar Antidopping Csoport tevékenységét irányító Tiszeker Ágnes. A Béres-cseppel bevitt kobaltmennyiség nagyjából a táplálkozási mennyiségnek felel meg, a doppinghatást ennek csak sokszorosa, napi 30 üveg Béres-csepp elfogyasztása produkálhatná, azaz, ha valaki az előírt, a betegtájékoztatónak megfelelő módon, mennyiségben szedi, ilyesmi biztosan nem fordul elő, csak a várt hatásokban bízhat - hangsúlyozta Kónya Csaba, a gyógyszergyár orvosigazgatója. A szer tehát egyelőre élsportolóknak nem javasolt, mindenki másnak azonban igen – tette hozzá. A készítmény összetételén biztosan nem változtatnak, de konzultációt kezdeményeznek a Magyar Antidopping Csoporttal, hogy megnézzék, a WADA szintjén mit léphetnek.
Béres József munkásságát végül elismerték, méltó módon emlékezhetünk rá. Béres József 1989-ben létrehozta a családi tulajdonban álló Béres Rt.-t, néhány év múlva a karitatív szolgálat érdekében megalakult a Béres Alapítvány is. A Béres-cseppek gyorsan országos hírnévre tettek szert, és külföldön is ismertté váltak. A ma is családi tulajdonban lévő vállalat közel 150 különböző készítményt állít elő, vezetőnek számít a magyar betegségmegelőző és egészségmegőrző készítmények piacán.
A kutató tudományos munkásságát 1997-ben hivatalosan is elismerték, amikor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztjét. 2000-ben elnyerte a Magyar Örökség Díjat, 2002-ben a legrangosabb tudományos elismerést, a Széchenyi-díjat, valamint a Köztársaság Elnökének Érdemérmét vehette át. Béres József utolsó éveiben a vállalatcsoport elnökeként és az alapítvány tiszteletbeli elnökeként visszavonultan élt Kisvárdán. 86 éves korában 2006. március 26-án, rövid betegség után hunyt el Budapesten. Számos egyéb kitüntetésben is részesült, mellszobrát 2008-ban avatták fel az Orvostörténeti Múzeumban, 2014-ben szülővárosában, Záhonyban egész alakos szobrát állították fel. Nevét parkok, iskolák is őrzik, emlékmúzeuma Szolnokon található.
Szirtfoknak lenni című, 1999-ben megjelent könyvének újraszerkesztett változatát 2010-ben, majd 2016-ban adták ki Cseppben az élet címmel. 2015-ben jelent meg Fazekas István A megvádolt című drámája, amelyet Béres József küzdelme, sorsa inspirált, az alcíme szerint történelmi dráma ősbemutatója egy évvel később a kecskeméti Katona József Színházban volt.
A feltalálóról több dokumentumfilm, majd 2019-ben televíziós filmsorozat készült Cseppben az élet címmel, melyet Gyöngyössy Bence rendezett. Új, egész estés filmjét, A feltalálót, amely méltó módon állít emléket Béres Józsefnek, csütörtökön került a mozikba. (hirado.hu)
Legyünk méltóak nagy elődeinkhez!Béres József, a kutató, a Béres Csepp feltalálója
Béres Józsefet, a kutatót, a Béres Csepp feltalálóját megkereste egy külföldi befektető. "Annyi pénzt adok magának, amennyit akar, amennyit kimond a száján, csak hagyja el ezt az országot, és adja át a kutatási eredményeit annak, akit én megnevezek!" - mondta.
Erre a hazafi kutató ezt válaszolta: "Az én őseim itt éltek, itt haltak meg, itt gürcöltek, itt fizettek adót. Nekem nem átjáróház ez az ország. Én szeretem ezt a népet, és nem hagyom el." /Béres József (1920-2006) - Széchenyi-díjas kutató/(Forrás: Patrióta Európa Mozgalom)
Fazekas István: A megvádolt című drámája
dr. Béres Józsefről, a Béres-csepp feltalálójáról, az immunrendszer betegségének gyógyítójáról szól. A darabot 2015 tavaszán adták ki könyv formájában, ősbemutatója 2016. január 9-én volt a kecskeméti Kelemen László Kamaraszínházban.
Részlet: Házkutatás
De a hivatalos orvosi szakma és a politikai elit nem ismerte el a kutatási eredményeit, a vád kuruzslás volt ellene. A Kádár-rendszer az értelmiséget is meg akarta nyerni magának. Vagy megfélemlítéssel vagy lekenyerezéssel. A rendszer nem fogadta el, hogy egy kívülálló, egy biokémikus kutató megpróbál beleszólni a gyógyításba. Ráadásul egy olyan fontos területen, mint a rák gyógyítása! A szovjet mintára működő szocialista orvostudomány elöljárói a bevett módszert alkalmazták: először megpróbálták Bérest rávenni az együttműködésre, majd amikor látták, hogy nem megy, mindent megtettek, hogy ellehetetlenítsék. Ehhez kellő támogatást kaptak a párt hatalmasságaitól. A néző tanúja lesz a tudós kisvárdai meghurcoltatásának, durva házkutatásoknak, a szer lefoglalásának, kutatói munkája ellehetetlenülésének, a gyógyulni vágyó tömegek szétzavarásának. Megismerkedik a Kádár-korszak bürokratikus viszonyaival, mely minden újat, egyénit, a hivatalos iránytól eltérőt gáncsolt. De Béres József hűséges maradt elveihez, az akkori hatalom nyomása ellenére sem hagyta el hazáját. Ragaszkodott ahhoz, hogy találmánya Magyarországon szolgálja a betegek gyógyulását. (montazsmagazin.hu)
Dr. Balázs Endre (1920-2015) amerikai-magyar kémikus, a MTA külső tagja
1942-ben Dr. Balázs Endre szabadalmat nyújtott be a hialuronsav sütőipari felhasználására
A hialuronsav alig ismert anyag, amely ma már nélkülözhetetlen a gyógyászatban. Széleskörű elterjedéséért és használatáért egy magyar tudósnak kell köszönetet mondanunk. A hialuronsav (hialuronan, hialuronát) természetes nagy molekulájú szénhidrát, amely az összes szövetben megtalálható és ott a szintézise vagy bejuttatása után néhány nap alatt lebomlik. Az emberi testben leginkább vízmegkötő, az ízületekben, izmokban síkosító szerepe van. Halmazállapota és szövetbarát jellege lehetőséget ad arra, hogy sok-sok gyógyszerészeti termék alkotórésze legyen. Ennek köszönhetően megtalálható bőrápoló, szemsebészeti és ortopédiai termékekben.
A hialuronsavat több terápiás területen is használják: a reumatológiában, az ortopédiában és sportorvoslásban: az ízületek "kenőanyagaként" ismert, így kopásos megbetegedésekben közvetlenül az ízületi résbe fecskendezve a mozgás javítható, a fájdalom csökkentését, a gyulladás elkerülését, a porc további kopásának megakadályozását egyaránt lehetővé teszi; az urológiában fájdalmas hólyag szindróma esetén alkalmazzák: a hólyag feltöltésével a hólyagfal nyálkahártyája helyreállítható, ezáltal a gyulladás és a fájdalom enyhül, az életminőség javul.
A bőrgyógyászati sebkezelésben: a legkisebb horzsolásoktól egészen a fekélyes sebekig alkalmazzák, a bőrgyógyászatban esztétikai célokra (tabletta, krém, injekció formájában) használják; enyhít az allergiás betegek panaszain, valamint segít a fül-orr-gégészeti gyulladás okozta fájdalom enyhítésében azáltal, hogy segíti az allergének kiürülését, illetve nedvesen tartja a nyálkahártyát; fogászati alkalmazása: parodontális gyulladások megszüntetésében egyre jobb eredményeket értek el.
A száraz hialuronsav könnyű anyag, vizes oldata már kis koncentrációban, például 1 százalékos vizes oldatban, rendkívül rugalmas és viszkózus. Az anyag hasonlít a nyers tojásfehérjéhez, már a régi idők szürkehályog-eltávolításánál is használták, az arcon lévő ráncok eltüntetésére nem is olyan rég még használtak tojásfehérjét tartalmazó pakolást.
Az emberi szervezetben szinte mindenhol előfordul, de igazán nagy koncentrációban a szem üvegtestében, az ízületekben és a bőrben, valamint a sejtközötti állományban van jelen. A hialuronsav különleges tulajdonságainak szerepe leginkább a köldökzsinórban való jelenléte által érthető: az anyag rugalmassága teszi lehetővé, hogy a köldökzsinór a csavarodások ellenére ellátja feladatát.
Dr. Balázs Endre vezető szerepet töltött be munkatársaival.
Az első hialuronsavat tartalmazó termék a nyolcvanas években jelent meg a viszkoelasztikus termékek piacán, amelyet szemsebészeti beavatkozásoknál használtak. Karl Meyer és munkatársai a '30-as évek végén reumás betegeken végeztek kísérleteket a New York-i Columbia Egyetemen. A betegek duzzadt ízületeiből aktív anyagot sikerült elkülöníteniük, amelyet hialuronsavnak neveztek el a savas vegyhatása miatt.
1942-ben Dr. Balázs Endre (ELTE 1937-1943) szabadalmat nyújtott be a hialuronsav sütőipari felhasználására tojásfehérje helyett,
ugyanis a második
világháborúban a tojás hiánycikk volt. Dr. Balázs Endre a következő ötven évben a hialuronsavval kapcsolatos felfedezések emblematikus
alakjává vált. A negyvenes években a hialuronsavat gyakorlatilag minden állatfajból izolálták és kiderült, hogy a hialuronsav számos
fontos betegség kezelésével hozható kapcsolatba, így a rheumás arthritisszel, degeneratív arthritisszel és néhány szemészeti- bőrbetegséggel
is. Egyértelművé vált, hogy komoly lehetőségek rejlenek hialuronsavban, mivel olyan tiszta anyagról van szó, amely nem okoz irritációt.
A kilencvenes évek már a hialuronsav-származékok évtizede volt, a hialuronsavval kapcsolatos kutatásokban
Mikor érdemes Hial-Joint kapszulát szedni? A közismert Bioiberica gyártja a klinikailag kipróbált Hyal-Joint TM terméket, mely nem tartalmaz genetikailag módosított organizmusokat, laktózmentes, cukormentes, és tartósítószer-mentes. Egyszerűen alkalmazható,jól tolerálható, természetes eredetű. Az első héten 2x1 tablettát, azt követően pedig napi 1 tablettát javaslunk az előírásnak megfelelően. A korai hatás a jó felszívódást igazolja. A tünetek így hamar csökkennek: úgy, mint a nyugalmi, illetve a terhelésre jelentkező fájdalom, guggolás, lépcsőn történő járás, duzzanat, melegségérzés. A terhelhetőség nőtt, nagyobb távolságot tudnak panaszmentesen megtenni.
Teremtés, özönvíz * Óriások éltek a Földön.
AZ ÉDEN KERTJE
Megvilágosodottak - Mi az optogenetika? Az optogenetika a tervezett út agyunk tökéletes irányításához.
2021.01.01.
Ernő Szelekovszky: A képen a tudós és kriminológus Zsuzsa lánya
Karikó Katalin: Fontos, amit teszek, de nem a díjakért dolgozom
Gratulálunk a Széchenyi-díjához.
2020.11.11.
A német-amerikai vakcina és az orosz vakcina is az év végén,
jövő év elején hazánkba kerülhet. * Teljes cikk itt!
A koronavírus ellen a vakcina jelenti a megoldást – mondják szakemberek, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 100-nál is több klinikai fázisban tartó kutatást tart számon. Ezek közül a Pfizer és a BioNTech vakcinája a gyártók szerint 90 százalékos hatékonyságú, azaz 100 emberből 90-nél hatásos, míg az orosz Szputnyik V. a hat hónapos III. fázisú klinikai tesztelés félidejénél 92 százalékos hatékonyságot mutat. Tartós védettséget ígér a német-amerikai vakcina.
A Pfizer és a BioNTech vakcinájának működéséről Karikó Katalin kutató mesélt a lapnak, akinek amerikai kollégájával közösen jegyzett szabadalma alapján készült az oltóanyag. "A vakcinában lévő mRNS a vírus tüske fehérjéjét kódolja. Tehát a beoltott ember sejtjei először elkészítik a vírus fehérjéjét az mRNS-ről, majd ellenanyagot készítve reagálnak a vírus fehérjéjére. Vagyis, mind a vírus fehérjét, mind az ellenanyagot az emberi test készíti. Ezt hívják aktív immunizálásnak. Mivel az ellenanyagot termelő immunsejtek egy csoportja 'emlékező sejtként' túlél, ezért a védettség tartós" – közölte a magyar kutató, aki hozzátette: amint lehet, önmagát és a családját is beoltatja a 90 százalékos hatékonyságú vakcinával.
Gént rejtő vírussal oltanak az oroszok
Az orosz Szputnyik V. névre keresztelt oltóanyag úgy működik, hogy a kutatók egy úgynevezett hordozó vírusba – ami nem koronavírus – bepakolják a tüskefehérje termelésért felelős gént. Miután pedig ezt a szervezetbe juttatják, egy speciális fehérje termelődik, ami kiváltja az immunválaszt, vagyis védettséget ad.
Az orosz Szputnyik V. névre keresztelt oltóanyag úgy működik, hogy a kutatók egy úgynevezett hordozó vírusba – ami nem koronavírus – bepakolják a tüskefehérje termelésért felelős gént. Miután pedig ezt a szervezetbe juttatják, egy speciális fehérje termelődik, ami kiváltja az immunválaszt, vagyis védettséget ad.
Speciális tárolást igényel az egyik, nálunk készülhet a másik
Az német-amerikai oltóanyagban található mRNS nagyon sérülékeny, ezért mínusz 70-80 fokon kell tárolni, illetve szállítani. Éppen ezért speciális szállítócsatorna útvonalakat terveztek meg Európa-szerte. A különleges tárolás miatt ezt a vakcinát nem a háziorvosi rendelőkben, hanem kitelepített oltóközpontokban adják majd be.
Az orosz vakcina nem igényel rendkívüli hűtést, mínusz 12-18 fokon tárolható, amit a legtöbb mélyhűtő képes biztosítani. Ráadásul nem kizárt, hogy egy magyarországi influenza vakcina gyártóközpontban is előállíthatják a koronavírus elleni orosz oltóanyagot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából. (metropol.hu)
Szijjártó Péter: újabb előrelépés az orosz vakcina ügyében
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából. (metropol.hu)
Az német-amerikai oltóanyagban található mRNS nagyon sérülékeny, ezért mínusz 70-80 fokon kell tárolni, illetve szállítani. Éppen ezért speciális szállítócsatorna útvonalakat terveztek meg Európa-szerte. A különleges tárolás miatt ezt a vakcinát nem a háziorvosi rendelőkben, hanem kitelepített oltóközpontokban adják majd be.
Az orosz vakcina nem igényel rendkívüli hűtést, mínusz 12-18 fokon tárolható, amit a legtöbb mélyhűtő képes biztosítani. Ráadásul nem kizárt, hogy egy magyarországi influenza vakcina gyártóközpontban is előállíthatják a koronavírus elleni orosz oltóanyagot. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából. (metropol.hu)
Szijjártó Péter: újabb előrelépés az orosz vakcina ügyében
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt az M1 csatornán, hogy még novemberben mintát kaphatunk az orosz oltóanyagból a laborvizsgálatokhoz, majd decemberben klinikai teszteléshez kisebb, januárban pedig nagyobb mennyiség érkezik Magyarországra az orosz vakcinából. (metropol.hu)
2018.10.01.
Dr. Tasuku Honjo Nobel-díjas japán fiziológus és orvos * Teljes cikk itt!
A RÁKKUTATÁSBAN ELÉRT ÁTTÖRÉSÉRT JÁRT A 2018-AS ORVOSI NOBEL-DÍJ
A japán Honjo /Hondzso/ Tasuku /Taszuku/, a Kiotói Egyetem 76 éves professzora és az amerikai James P. Allison, a Texasi Egyetem rákkutató központjának 70 éves kutatója kapta az első 2018-ban kihirdetett Nobel-díjat, amelyet a fiziológiai és orvostudományi teljesítményért adtak át a stockholmi Karolinska Intézetben. A duó a rákkutatásban elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést: a hivatalos indoklás szerint "a kutatók felfedezése az immunrendszer azon képességét hasznosítja, amely során az immunsejtek fékeinek kiiktatásával ráksejteket képes megtámadni".
Korábban gyógyíthatatlannak tartott rákbetegségeket kezeltek a módszerrel
Az emberi immunrendszer természeténél fogva keresi és pusztítja azokat a sejteket, amelyek ráksejekké mutálódnak, de azok képesek elrejtőzni az immunsejtek elől, vagy egyenesen úgy befolyásolni azokat, hogy védelmezze a ráksejteket. A rák különböző típusai felerősítik azokat a fékező mechanzimusokat, amelyek az immunsejteket kordában tartják. Ezek az úgynevezett ellenőrzőpontok segítenek megelőzni, hogy az olyan immunsejtek, mint az immunreakciókban részt vevő T-limfociták, megtámadják a szervezetet, de akár a daganatokat is.
Az elmúlt években a rákkutatás irányát alapvetően megváltoztatták azok a készítmények, amelyek ki tudják kapcsolni az immun-ellenőrzőpontokat. Az immun-ellenőrzőpont blokkolók létrehozásában nagy szerepe volt James P. Allisonnak, aki elsőként jött rá arra, hogy ha blokkolja a T-limfociták reagáló képességét fékező molekulák működését, akkor ezek a sejtek eredményesebben vehetik fel a harcot a rák ellen. A kutatás még mindig kezdeti fázisban van, a betegeknél a kezelés során akár halálos autoimmun betegségek is felléphetnek, de számos olyan, kései stádiumú rákbetegséget sikerült kezelni ezzel a módszerrel, amelyet korábban gyógyíthatatlannak tartottak – elsősorban a melanomás betegek körében.
Míg Allison a CTLA-4 nevű fehérjét helyezte kutatásai középpontjába, addig Hondzso 1992-ben a szintén a T-limfociáton kifejeződő PD-1, vagyis programozott halál 1 nevű fehérje felfedezésével indult el a Nobel-díjig vezető úton. A PD-1 a CTLA-4-hez hasonlóan az immunsejtek fékeként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző, akár addig gyógyíthatatlannak tartott fajtáiban szenvedőknél is.
Honjo nem sokkal a bejelentés után jelentkezett egy fotóval, amelyen a kiotói hallgatóival együtt örül a díjnak: A közbeszédben csak orvosi Nobel-díjnak nevezett fiziólógiai és orvostudományi díj győztesét Alfred Nobel végrendelete értelmében minden évben Európa egyik legrangosabb orvosi egyeteme, a stockholmi Karolinska Intézet 50 professzorából álló Nobel-közgyűlés szavazza meg.
Ezt a díjat idáig három magyar származású tudós vehette át: 1914-ben az osztrák állampolgárként anyakönyvezett Bárány Róbert, 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig a Budapesten született, de 1947-ben, 48 évesen az Egyesült Államokba emigrált és kutatásait már a Harvardon végző Békésy György. (qubit.hu)
2020.07.07.
Freund Tamás akadémikust választották meg az MTA új elnökévé * Teljes cikk itt!
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé – közölte az Akadémia kedden az MTI-vel.
Freund Tamás, a világhírű magyar agykutató döbbenetes vallomása Istenről * Teljes cikk itt!
A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor. Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról. Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő, amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:
Interjú részlet
Dr. Tasuku Honjo Nobel-díjas japán fiziológus és orvos * Teljes cikk itt!
A RÁKKUTATÁSBAN ELÉRT ÁTTÖRÉSÉRT JÁRT A 2018-AS ORVOSI NOBEL-DÍJ
A japán Honjo /Hondzso/ Tasuku /Taszuku/, a Kiotói Egyetem 76 éves professzora és az amerikai James P. Allison, a Texasi Egyetem rákkutató központjának 70 éves kutatója kapta az első 2018-ban kihirdetett Nobel-díjat, amelyet a fiziológiai és orvostudományi teljesítményért adtak át a stockholmi Karolinska Intézetben. A duó a rákkutatásban elért eredményeivel érdemelte ki az elismerést: a hivatalos indoklás szerint "a kutatók felfedezése az immunrendszer azon képességét hasznosítja, amely során az immunsejtek fékeinek kiiktatásával ráksejteket képes megtámadni".
Korábban gyógyíthatatlannak tartott rákbetegségeket kezeltek a módszerrel
Az emberi immunrendszer természeténél fogva keresi és pusztítja azokat a sejteket, amelyek ráksejekké mutálódnak, de azok képesek elrejtőzni az immunsejtek elől, vagy egyenesen úgy befolyásolni azokat, hogy védelmezze a ráksejteket. A rák különböző típusai felerősítik azokat a fékező mechanzimusokat, amelyek az immunsejteket kordában tartják. Ezek az úgynevezett ellenőrzőpontok segítenek megelőzni, hogy az olyan immunsejtek, mint az immunreakciókban részt vevő T-limfociták, megtámadják a szervezetet, de akár a daganatokat is.
Az elmúlt években a rákkutatás irányát alapvetően megváltoztatták azok a készítmények, amelyek ki tudják kapcsolni az immun-ellenőrzőpontokat. Az immun-ellenőrzőpont blokkolók létrehozásában nagy szerepe volt James P. Allisonnak, aki elsőként jött rá arra, hogy ha blokkolja a T-limfociták reagáló képességét fékező molekulák működését, akkor ezek a sejtek eredményesebben vehetik fel a harcot a rák ellen. A kutatás még mindig kezdeti fázisban van, a betegeknél a kezelés során akár halálos autoimmun betegségek is felléphetnek, de számos olyan, kései stádiumú rákbetegséget sikerült kezelni ezzel a módszerrel, amelyet korábban gyógyíthatatlannak tartottak – elsősorban a melanomás betegek körében.
Míg Allison a CTLA-4 nevű fehérjét helyezte kutatásai középpontjába, addig Hondzso 1992-ben a szintén a T-limfociáton kifejeződő PD-1, vagyis programozott halál 1 nevű fehérje felfedezésével indult el a Nobel-díjig vezető úton. A PD-1 a CTLA-4-hez hasonlóan az immunsejtek fékeként működik, mechanizmusa azonban eltérő. Klinikai kísérleteket követően 2012-ben egy kulcsfontosságú tanulmány igazolta a japán tudós által kifejlesztett terápia hatékonyságát a rák különböző, akár addig gyógyíthatatlannak tartott fajtáiban szenvedőknél is.
Honjo nem sokkal a bejelentés után jelentkezett egy fotóval, amelyen a kiotói hallgatóival együtt örül a díjnak: A közbeszédben csak orvosi Nobel-díjnak nevezett fiziólógiai és orvostudományi díj győztesét Alfred Nobel végrendelete értelmében minden évben Európa egyik legrangosabb orvosi egyeteme, a stockholmi Karolinska Intézet 50 professzorából álló Nobel-közgyűlés szavazza meg.
Ezt a díjat idáig három magyar származású tudós vehette át: 1914-ben az osztrák állampolgárként anyakönyvezett Bárány Róbert, 1937-ben Szent-Györgyi Albert, 1961-ben pedig a Budapesten született, de 1947-ben, 48 évesen az Egyesült Államokba emigrált és kutatásait már a Harvardon végző Békésy György. (qubit.hu)
2020.07.07.
Freund Tamás akadémikust választották meg az MTA új elnökévé * Teljes cikk itt!
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 193., tisztújító közgyűlése hétfő este megkezdődött és kedden este lezárult 24 órás szavazásán Freund Tamás akadémikust választotta meg az MTA új elnökévé – közölte az Akadémia kedden az MTI-vel.
Freund Tamás, a világhírű magyar agykutató döbbenetes vallomása Istenről * Teljes cikk itt!
A tudomány jeles képviselői legtöbbször megállnak az "anyagi" szint vizsgálatánál, és a racionális megközelítés korlátainál. Csupán az elmével felfogható területen "kirándulnak", az azon túli vidéket pedig meghagyják másoknak. Nem így a világhírű magyar agykutató, Freund Tamás professzor. Az "Istenadta" című kiváló könyvben, különböző emberekkel beszélgetnek a szerzők tehetségről, felelősségről, Istenről és az ezekkel kapcsolatos élményekről, gondolatokról és tapasztalatokról. Freund Tamás professzor urat is megkérdezték ez ügyben. Megdöbbentő, amikor a materiális világ kutatói, a racionalitás emberei mégiscsak eljutnak az anyagon túli, sokkal "finomabb szintű" dimenziók világába is, és a sejtek, idegpályák és egyéb biológiai dolgok mellett, Istenről kezdenek el beszélni. Itt olvashatsz a vele készült beszélgetésből néhány gondolatot:
Interjú részlet
"A gyermeki hitet könnyű elveszíteni, ha nem nyer megerősítést a felnőtté vált ember agyában. Az idegtudós az anyag evolúciójának
a csúcsát, az agyat vizsgálja. Azt a szervünket, amelyen keresztül a lelkünk megnyilvánul az anyagi világ számára.
És olyan funkciók produkálásra is képes, amire semmi más biológiai, fizikai-kémiai anyag nem. Ha a neurobiológus megismeri
az idegsejthálózatokat, nehezen tudja elképzelni, hogyan lesznek ebből új gondolatok, hogyan tehet föl az idegsejtek hálózata
olyan kérdéseket, mint hogy mi az élet értelme. Akármennyire komplex terméke az agy az evolúciónak, nem gondolom, hogy képes
kitermelni egy olyan nem anyagi entitást - nevezzük elmének, éntudatnak, szabad akaratnak, léleknek, de leginkább ezek
együttesének - amely irányítóként hat vissza az őt létrehozó idegsejtek hálózatára. Inkább azt tudom elképzelni, hogy,
mint az anyag evolúciójának csúcsa, az emberi agy vált alkalmassá, hogy rajta keresztül a teremtő eredetű lélek
meg tudjon nyilvánulni az anyagi világ és ami fontosabb, a többi lélek számára.
- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?
- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.
- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?" (filantropikum.com)
2020.05.06.
Baranyi Lajos, Egyesült Államokban élő magyar kutató által kifejlesztett terápia
életmentő lehet, amely képes meggátolni a koronavírus-fertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást. A biológus-immunológus professzor elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be a jó eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról.
Baranyi Lajos elmondta: míg a vírust az emberek 80-85 százaléka könnyedén legyőzi, addig vannak, akik kétoldali tüdőgyulladást kapnak, és ha túl is élik azt, sokuk maradandó tüdőkárosodást szenved. A légzési elégtelenség és/vagy a bakteriális felülfertőződés következtében szeptikus sokk alakul ki a szervezetben. Ez általános gyulladással jár, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az úgynevezett citokinvihar kísér. Kutatásainak célja ennek a citokinviharnak a kontrollálása volt. A professzor ezzel a problémával már hosszú ideje foglalkozik, és a citokinvihar ellen olyan peptideket, vagyis fehérjemolekulákat sikerült fejlesztenie, amelyek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak. Fontos tulajdonságuk még, hogy miután vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia.
Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le. A lényegéről annyit azonban elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult. A kutató tesztelte azt egérben, patkányban, malacban, kutyában és csirkében is. Mivel pedig létezik egy olyan – korábban, magyar kutatókkal közösen kidolgozott és az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) által ajánlott – módszer, amellyel mesterséges körülmények között lehet modellezni az emberi szervezetben lejátszódó citokinvihart, a terápiát azon is sikerrel tesztelte. A magyar biológus-immunológus ezért egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd.
Ezeket viszont már szeretné Magyarországon végeztetni,
miként a reménybeli gyógyszer előállítását, kiszerelését, csomagolását, értékesítését is. S hogy miért nem Amerikában, arra a kérdésre is válaszolt. Tartozik a hazájának – Nekem Magyarország a hazám. Ott lettem az, aki vagyok, ott kaptam diplomát, kezdtem el kutatni, és bár talán elcsépeltnek hangzik, de ettől még igaz, az ember úgy érzi, tartozik a hazájának. Az elmúlt harminc évben sem szakadtam el Magyarországtól, folytattam együttműködést hazai kutatókkal, dolgoztam tanácsadóként magyar kutatóhelyeknek, és ha ezt értéknek találják, jó, ha nem, azt is elfogadom. Mint a kutató elmondta: telefonon egyeztetett Jakab Ferenccel, a magyarországi koronavírus-munkacsoport vezetőjével, akivel abban maradtak, felveszik a kapcsolatot a nemzetközi klinikai vizsgálatokat támogató nagy európai (páneurópai) nonprofit szervezet magyarországi központjával. Ezt Jakab Ferenc is megerősítette a Magyar Nemzetnek. A terápia iránt egyetemi kutatóhelyek és befektetési alapok is érdeklődnek az Egyesült Államokban.
Baranyi Lajostól azt is megtudtuk, hogy a kombinált készítmény egy szintén általa kidolgozott eljárással rendkívül költséghatékonyan és könnyen előállítható, ezért egészen minimális alapanyagból nagyon nagy mennyiségű infúziót lehet gyártani. A gyorsan, nagy mennyiségben és olcsón előállítható kombinált infúziós terápia klinikai vizsgálata pedig akár már két héten belül megkezdődhetne. – Ha sikerrel járunk, akkor a Covid-19 többé nem lesz halálos, de meg sem nyomoríthatja a betegeket. Mi több, mivel a citokinvihart előidéző túlzott immunreakció rengeteg más vírus- vagy baktériumfertőzés miatt is létrejöhet, a terápia azokban az esetekben, de például a súlyos sérüléseket követő sokkos állapotokban is életmentő lehet – mutatott rá a kutató.
Szegedről Amerikába
Baranyi Lajos Szegeden szerzett biológusdiplomát 1982-ben, majd 1986-ban doktorált ugyanott immunológiából. Aktív tudományos kutatásokat folytatott a rák és a transzplantációs immunológia területén. 1994 és 1997 között vendégprofesszorként dolgozott a Nagojai Orvostudományi Egyetemen, illetve vezető tanácsadó a Fukusimura kórházban Japánban. 1998-tól hét éven át tudományos főmunkatárs volt a hadsereg Walter Reed Kutatóintézetében, ahol többek között a mesterséges vérpótlók és oltóanyagok kidolgozásában vett részt. 2002 és 2005 között az amerikai Bethesdában található Vakcina- és Immunológiai Kutatóintézet vezető kutatója volt. 2007-től több mint nyolc éven át alapkutatási igazgatóként dolgozott az amerikai Lentingen biotechnológiai vállalatnál. 2016 óta a saját alapítású Kelsius System Group vezérigazgatója. A cég döntően mezőgazdasági témájú projekteken dolgozik, de az itt folyó technológiafejlesztés biztosítja a kombinált terápia hátterét is. Több fontos nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben is részt vett, aktívan közreműködött például az ebola-, a malária- vagy az influenzaellenes rekombináns vakcinák tervezésében. Több mint hetven tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője, számos díj és elismerés birtokosa. (magyarnemzet.hu)
- A lélek tehát külső beavatkozásra került belénk az evolúció folyamán?
- Az ateista elképzelés szerint a tudat az anyagi agy működésének emergens tulajdonsága. Én úgy gondolom, az anyagnak nem lehet olyan emergens tulajdonsága, ami visszahat az őt létrehozó idegsejthálózatra. Már csak azért sem, mert ha kiveszünk egy szövetmintát az emberi agyból, és összehasonlítjuk a majom vagy a macska ugyanonnan kivett szövetmintájával, akkor közel ugyanannyi sejtet találunk, ugyanolyan típusúakat, a kapcsolódási törvényszerűségeik, a kommunikációra használt molekulák is egyformák. A fő különbség, hogy ezekből a kis agykérgi oszlopokból az emberi agyban jóval több van, mint egy majom vagy egy macska agyában. Ha valaki elhiszi, hogy csak mert ezekből az egységekből jóval többet pakolok egymás mellé, a hálózat generál egy nem anyagi jellegű éntudatot, az élet értelmén lamentáló elmét, akkor azt is el kell hinnie, hogy ha chipekből kapcsolunk össze egyre többet, akkor egyszer eljutunk egy számítógéphez, ami előbb-utóbb szintén kitermel magából egy elmét, ami majd az éterből visszahat és programozza a gépet létrehozó chipek hálózatát. Ezért gondolom én, hogy az agyunk nem kitermeli, hanem befogadja az egyébként tér-idő dimenziókon kívül létező lelkünket. Az ateisták hite még nagyobb, mint az enyém, mert ők el tudják hinni, hogy az öntudatára ébredt emberi agy az ősrobbanással önmagából, önmagától és önmagáért keletkezett anyagi világ fejlődésének terméke lenne. Én ezt nem tudom elhinni, természettudományos bizonyítékaink pedig egyik álláspontra sincsenek.
- Vagyis minden további nélkül össze tudja egyeztetni istenhitét a tudománnyal.
- Érdemes belegondolni, hogy az ősrobbanás utáni első másodpercben, ha az öt fizikai állandó nem úgy van beállítva, ahogy, hanem mondjuk a gravitációs állandó néhány százezreléknyivel nagyobb, akkor az univerzum visszazuhan önmagába. Ha az atommagok belső kölcsönhatási állandója néhány milliomod részével kisebb vagy nagyobb, csak hidrogén- vagy csak héliumatomok keletkeznek, és sohasem jön létre a szénatomra épülő szerves élet. Az ateisták hiedelme szerint ez magától alakult így ki. Én inkább abban hiszek, hogy volt egy teremtő lélek, akinek valamiért eszébe jutott, hogy anyagi világra volna szükség. Ahogy a Biblia írja, kezdetben volt az Ige. A teremtő szándék. A fizikai állandókat úgy állította be, hogy hozzánk hasonló lények jöjjenek létre. A kémiai, majd biológiai evolúciós szabályai, úgy mint a természetes szelekció, nem mások, mint a teremtés eszközei. Nincs abban semmi különleges, ha egy tudós istenhívő. Inkább abban látom a különlegességet, ha egy tudós ateista. Olyan hiedelemrendszerben kell élnie, aminek én nem látom az értelmét. A legnagyobb rejtély a gondolkodó, szabad akarattal rendelkező ember keletkezésének az értelme, a lelkünk eredete, küldetése és sorsa. Ezek olyan kérdések, amelyekre a természettudomány sohasem fog választ adni. Ha pedig a hitünk más kérdésekkel foglalkozik, mint a tudomány, akkor miért ne lehetne a kettő összeegyeztethető, egymást kiegészítő?" (filantropikum.com)
2020.05.06.
Baranyi Lajos, Egyesült Államokban élő magyar kutató által kifejlesztett terápiaéletmentő lehet, amely képes meggátolni a koronavírus-fertőzés által kiváltott túlzott immunreakciót, az úgynevezett citokinvihart és a nyomában kialakuló súlyos tüdőgyulladást. A biológus-immunológus professzor elsőként a Magyar Nemzetnek számolt be a jó eséllyel világszenzációnak számító szabadalmáról.
Baranyi Lajos elmondta: míg a vírust az emberek 80-85 százaléka könnyedén legyőzi, addig vannak, akik kétoldali tüdőgyulladást kapnak, és ha túl is élik azt, sokuk maradandó tüdőkárosodást szenved. A légzési elégtelenség és/vagy a bakteriális felülfertőződés következtében szeptikus sokk alakul ki a szervezetben. Ez általános gyulladással jár, amit a gyulladásos fehérjék fokozott termelése, az úgynevezett citokinvihar kísér. Kutatásainak célja ennek a citokinviharnak a kontrollálása volt. A professzor ezzel a problémával már hosszú ideje foglalkozik, és a citokinvihar ellen olyan peptideket, vagyis fehérjemolekulákat sikerült fejlesztenie, amelyek nem toxikusak, nincs mérgező bomlástermékük sem, nem halmozódnak fel a szervezetben, pár óra alatt elbomlanak. Fontos tulajdonságuk még, hogy miután vírusfüggetlenek, nem tud kialakulni velük szemben rezisztencia.
Baranyi Lajos ezekből a hatóanyagokból egy kombinált terápiát fejlesztett ki, amelynek részleteit addig nem hozza nyilvánosságra, amíg a szabadalmi eljárás nem zárul le. A lényegéről annyit azonban elárult, hogy a hatóanyagok között a citokinvihart megakadályozó aktív fehérjemolekulák mellett egy, a sebgyógyulást serkentő és a tüdőkárosodást okozó fibrózist gátló anyag is van. A kezelés a gyakorlatban egy öt napig tartó infúziós vagy bolus (nagy dózisú) injekciós terápia, ami a labor- és állatkísérletekben egyértelműen hatékonynak bizonyult. A kutató tesztelte azt egérben, patkányban, malacban, kutyában és csirkében is. Mivel pedig létezik egy olyan – korábban, magyar kutatókkal közösen kidolgozott és az Amerikai Gyógyszerhatóság (FDA) által ajánlott – módszer, amellyel mesterséges körülmények között lehet modellezni az emberi szervezetben lejátszódó citokinvihart, a terápiát azon is sikerrel tesztelte. A magyar biológus-immunológus ezért egészen biztos abban, hogy az általa kidolgozott kombinált terápia hatékonyságát a klinikai vizsgálatok is igazolják majd.
Ezeket viszont már szeretné Magyarországon végeztetni,
miként a reménybeli gyógyszer előállítását, kiszerelését, csomagolását, értékesítését is. S hogy miért nem Amerikában, arra a kérdésre is válaszolt. Tartozik a hazájának – Nekem Magyarország a hazám. Ott lettem az, aki vagyok, ott kaptam diplomát, kezdtem el kutatni, és bár talán elcsépeltnek hangzik, de ettől még igaz, az ember úgy érzi, tartozik a hazájának. Az elmúlt harminc évben sem szakadtam el Magyarországtól, folytattam együttműködést hazai kutatókkal, dolgoztam tanácsadóként magyar kutatóhelyeknek, és ha ezt értéknek találják, jó, ha nem, azt is elfogadom. Mint a kutató elmondta: telefonon egyeztetett Jakab Ferenccel, a magyarországi koronavírus-munkacsoport vezetőjével, akivel abban maradtak, felveszik a kapcsolatot a nemzetközi klinikai vizsgálatokat támogató nagy európai (páneurópai) nonprofit szervezet magyarországi központjával. Ezt Jakab Ferenc is megerősítette a Magyar Nemzetnek. A terápia iránt egyetemi kutatóhelyek és befektetési alapok is érdeklődnek az Egyesült Államokban.
Baranyi Lajostól azt is megtudtuk, hogy a kombinált készítmény egy szintén általa kidolgozott eljárással rendkívül költséghatékonyan és könnyen előállítható, ezért egészen minimális alapanyagból nagyon nagy mennyiségű infúziót lehet gyártani. A gyorsan, nagy mennyiségben és olcsón előállítható kombinált infúziós terápia klinikai vizsgálata pedig akár már két héten belül megkezdődhetne. – Ha sikerrel járunk, akkor a Covid-19 többé nem lesz halálos, de meg sem nyomoríthatja a betegeket. Mi több, mivel a citokinvihart előidéző túlzott immunreakció rengeteg más vírus- vagy baktériumfertőzés miatt is létrejöhet, a terápia azokban az esetekben, de például a súlyos sérüléseket követő sokkos állapotokban is életmentő lehet – mutatott rá a kutató.
Szegedről Amerikába
Baranyi Lajos Szegeden szerzett biológusdiplomát 1982-ben, majd 1986-ban doktorált ugyanott immunológiából. Aktív tudományos kutatásokat folytatott a rák és a transzplantációs immunológia területén. 1994 és 1997 között vendégprofesszorként dolgozott a Nagojai Orvostudományi Egyetemen, illetve vezető tanácsadó a Fukusimura kórházban Japánban. 1998-tól hét éven át tudományos főmunkatárs volt a hadsereg Walter Reed Kutatóintézetében, ahol többek között a mesterséges vérpótlók és oltóanyagok kidolgozásában vett részt. 2002 és 2005 között az amerikai Bethesdában található Vakcina- és Immunológiai Kutatóintézet vezető kutatója volt. 2007-től több mint nyolc éven át alapkutatási igazgatóként dolgozott az amerikai Lentingen biotechnológiai vállalatnál. 2016 óta a saját alapítású Kelsius System Group vezérigazgatója. A cég döntően mezőgazdasági témájú projekteken dolgozik, de az itt folyó technológiafejlesztés biztosítja a kombinált terápia hátterét is. Több fontos nemzetközi kutatás-fejlesztési projektben is részt vett, aktívan közreműködött például az ebola-, a malária- vagy az influenzaellenes rekombináns vakcinák tervezésében. Több mint hetven tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője, számos díj és elismerés birtokosa. (magyarnemzet.hu)
2020.04.25.
Ingyen elérhetővé teszik a tömeg-lélegeztetőrendszer dokumentációját
Százak életét mentheti meg a magyar találmány
Két-három héten belül elkészülhet a világon az első, magyar fejlesztésű tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa, amellyel egyszerre akár 50-100 páciens légzését is támogathatják. Az Óbudai Egyetem BioTech Kutatóközpontjának irányításával futó karitatív és nonprofit MassVentil Project keretében készült berendezés műszaki dokumentációját a koronavírus-járványra tekintettel az interneten ingyenesen elérhetővé teszik. Ezzel krízishelyzetben nagyszámú kritikus állapotú betegnél használhatják ott is, ahol nincs pénz a hagyományos, drága lélegeztetőgépekre. – A koronavírus nyomán kialakuló súlyos tüdőgyulladás kezelésére a világ számos pontján fejlesztenek lélegeztetőgépeket, Magyarországon is.
A mi innovációnk abban is különbözik ezektől, hogy ez nem egy meghekkelt lélegeztetőgép, hanem egy lélegeztetési rendszer – szögezi le az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar dékánja, az egyetem BioTech Kutatóközpontjának vezetője. Kozlovszky Miklós és csapata olyan lélegeztető berendezést alkotott meg, amelynél egy központi egységből először nagyobb, majd kisebb átmérőjű csöveken keresztül jut el az oxigén a betegágyakhoz, ahol azután személyre szabottan be lehet állítani a szükséges értékeket: a levegő mennyiségét, nyomását, oxigéntelítettségét stb. Nem kell tehát minden beteg mellé külön gép, mert egyetlen berendezéssel akár 50-100 páciens légzéstámogatása is megoldható, mégpedig egy applikáción keresztül is, amellyel az adott páciens paraméterei a távolból is monitorozhatók. Mindez költséghatékonyabb és kevesebb orvossal is működtethető rendszer a hagyományos gépi lélegeztetésnél – teszi hozzá. Azt is megtudtuk: a megálmodott berendezés arra is képes, hogy a kilélegzett fertőző levegőt elvesse a közös légtérből, ezzel lényegesen csökkentve az ápoló személyzet megfertőződésének kockázatát...(magyarnemzet.hu)
Ingyen elérhetővé teszik a tömeg-lélegeztetőrendszer dokumentációját Százak életét mentheti meg a magyar találmány
Két-három héten belül elkészülhet a világon az első, magyar fejlesztésű tömeg-lélegeztetőrendszer prototípusa, amellyel egyszerre akár 50-100 páciens légzését is támogathatják. Az Óbudai Egyetem BioTech Kutatóközpontjának irányításával futó karitatív és nonprofit MassVentil Project keretében készült berendezés műszaki dokumentációját a koronavírus-járványra tekintettel az interneten ingyenesen elérhetővé teszik. Ezzel krízishelyzetben nagyszámú kritikus állapotú betegnél használhatják ott is, ahol nincs pénz a hagyományos, drága lélegeztetőgépekre. – A koronavírus nyomán kialakuló súlyos tüdőgyulladás kezelésére a világ számos pontján fejlesztenek lélegeztetőgépeket, Magyarországon is.
A mi innovációnk abban is különbözik ezektől, hogy ez nem egy meghekkelt lélegeztetőgép, hanem egy lélegeztetési rendszer – szögezi le az Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar dékánja, az egyetem BioTech Kutatóközpontjának vezetője. Kozlovszky Miklós és csapata olyan lélegeztető berendezést alkotott meg, amelynél egy központi egységből először nagyobb, majd kisebb átmérőjű csöveken keresztül jut el az oxigén a betegágyakhoz, ahol azután személyre szabottan be lehet állítani a szükséges értékeket: a levegő mennyiségét, nyomását, oxigéntelítettségét stb. Nem kell tehát minden beteg mellé külön gép, mert egyetlen berendezéssel akár 50-100 páciens légzéstámogatása is megoldható, mégpedig egy applikáción keresztül is, amellyel az adott páciens paraméterei a távolból is monitorozhatók. Mindez költséghatékonyabb és kevesebb orvossal is működtethető rendszer a hagyományos gépi lélegeztetésnél – teszi hozzá. Azt is megtudtuk: a megálmodott berendezés arra is képes, hogy a kilélegzett fertőző levegőt elvesse a közös légtérből, ezzel lényegesen csökkentve az ápoló személyzet megfertőződésének kockázatát...(magyarnemzet.hu)
2020.02.06.
Már játsszák a mozik a Béres csepp megalkotójáról szóló filmet
Csütörtöktől látható a mozikban A feltaláló című játékfilm, amely Béres Józsefről, a Béres csepp feltalálójának életéről szól. A film leginkább a hatvanas–hetvenes évek történéseire összpontosít. A kutató ugyanis akkor dolgozott a legtöbbet a csepp kifejlesztésén. A film készítésében a közmédia is részt vett – derült ki az M1 Híradójából.
A feltaláló című életrajzi dráma, az 1960-as évek közepétől a hetvenes évek közepéig, azt a 10 évet mutatja be, amikor a kutató a gyógykészítményen dolgozott. Béres József hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle. A Béres Csepp híre szájról szájra terjedt, egyre többen kérték. Ezt azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel. A hatóságok börtönnel fenyegették és kuruzslás vádjával bírósági eljárást is indítottak ellene. A százhúsz perces alkotást Gyöngyössy Bence rendezte.
A film alapját a Cseppben az élet című könyv adta, amit a kutató menye, Béres Klára írt. A kötetben Béres Józseffel készült interjúk olvashatók. A Széchenyi-díjas kutató fia szerint a történet még a rendszerváltás után született fiatalokat is magával tudja ragadni, ugyanis egy számunkra ismeretlen világba kalauzolja a nézőt, amelyben létezett valaki, aki önzetlenül segített embertársain. (hirado.hu)
Már játsszák a mozik a Béres csepp megalkotójáról szóló filmet
Csütörtöktől látható a mozikban A feltaláló című játékfilm, amely Béres Józsefről, a Béres csepp feltalálójának életéről szól. A film leginkább a hatvanas–hetvenes évek történéseire összpontosít. A kutató ugyanis akkor dolgozott a legtöbbet a csepp kifejlesztésén. A film készítésében a közmédia is részt vett – derült ki az M1 Híradójából.
A feltaláló című életrajzi dráma, az 1960-as évek közepétől a hetvenes évek közepéig, azt a 10 évet mutatja be, amikor a kutató a gyógykészítményen dolgozott. Béres József hosszas kísérletezés után, 1972-ben alkotta meg legendás készítményét, amelyet először saját magán próbált ki, majd súlyos beteg húgának is adott belőle. A Béres Csepp híre szájról szájra terjedt, egyre többen kérték. Ezt azonban a szocialista hatalom nem nézte jó szemmel. A hatóságok börtönnel fenyegették és kuruzslás vádjával bírósági eljárást is indítottak ellene. A százhúsz perces alkotást Gyöngyössy Bence rendezte.
A film alapját a Cseppben az élet című könyv adta, amit a kutató menye, Béres Klára írt. A kötetben Béres Józseffel készült interjúk olvashatók. A Széchenyi-díjas kutató fia szerint a történet még a rendszerváltás után született fiatalokat is magával tudja ragadni, ugyanis egy számunkra ismeretlen világba kalauzolja a nézőt, amelyben létezett valaki, aki önzetlenül segített embertársain. (hirado.hu)
2020.01.06.
Miért ég Ausztrália?
Azt írja Ausztráliában élő unokaöcsém, hogy a páratlan katasztrófa fő oka nem a felmelegedés, hanem jórészt a helyi zöld politikai erők és mozgalmak magatartásának a következménye. Ezt azzal magyarázza, hogy korábban is voltak ilyen hőhullámok vagy majdnem ekkorák, de régebben az őslakosok módszerét alkalmazták, vagyis megtisztogatták az erdők és bozótosok altalaját, összeszedték vagy felperzselték az úgy nevezett "forest fuel"-t, az erdei üzemanyagot, nem engedték nagyobb összefüggő éghető talajfelszín létrejöttét.
Újabban viszont a zöld politikai erők ezt meggátolták vagy korlátozták, mondván, hogy a természetet érintetlenül kell hagyni, és ami még vészesebb; akadályozták a tározók építését, mert környezetellenesnek tartják őket. Így az őszi-téli csapadék elvész, mert nem tartalékolják kellően, és amikor beüt a szárazság és a bozóttűz, nem lehet honnan oltóanyagot szerezni. Még e pillanatban is tiltakoznak a tengervíz felhasználása ellen az oltás során, mondván, hogy az nem tesz jót a természeti közegnek. Hitelt adok a szavainak, hiszen ő él ott és ő ismeri mélyen a helyi politikai viszonyokat. Ha pedig ez így megy, akkor egy súlyos példáját látjuk a doktríner és egysíkú szemléletnek, aminek nagy árát fizeti meg a nemzet. (olvasói levél) (civilhetes.net)
Miért ég Ausztrália?
Azt írja Ausztráliában élő unokaöcsém, hogy a páratlan katasztrófa fő oka nem a felmelegedés, hanem jórészt a helyi zöld politikai erők és mozgalmak magatartásának a következménye. Ezt azzal magyarázza, hogy korábban is voltak ilyen hőhullámok vagy majdnem ekkorák, de régebben az őslakosok módszerét alkalmazták, vagyis megtisztogatták az erdők és bozótosok altalaját, összeszedték vagy felperzselték az úgy nevezett "forest fuel"-t, az erdei üzemanyagot, nem engedték nagyobb összefüggő éghető talajfelszín létrejöttét.
Újabban viszont a zöld politikai erők ezt meggátolták vagy korlátozták, mondván, hogy a természetet érintetlenül kell hagyni, és ami még vészesebb; akadályozták a tározók építését, mert környezetellenesnek tartják őket. Így az őszi-téli csapadék elvész, mert nem tartalékolják kellően, és amikor beüt a szárazság és a bozóttűz, nem lehet honnan oltóanyagot szerezni. Még e pillanatban is tiltakoznak a tengervíz felhasználása ellen az oltás során, mondván, hogy az nem tesz jót a természeti közegnek. Hitelt adok a szavainak, hiszen ő él ott és ő ismeri mélyen a helyi politikai viszonyokat. Ha pedig ez így megy, akkor egy súlyos példáját látjuk a doktríner és egysíkú szemléletnek, aminek nagy árát fizeti meg a nemzet. (olvasói levél) (civilhetes.net)
2020.01.03.
A klímakérdésre a technológiai megoldások
jelenthetik a választ -
mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az M1-en.
Úgy fogalmazott: a probléma abból adódik, hogy az iparosodás óta az emberiség a különböző technológiákkal olyan sok szennyezést okozott a légkörnek és a Földnek, ami valóban komoly veszélyforrást jelent a bioszférára. Erre a válasz kizárólag az lehet, hogy az emberek technológiailag megpróbálják megtalálni a megoldásokat, és úgy igazítják az életformájukat, hogy az a bioszférával harmonikus legyen. ... (hirado.hu)
A klímakérdésre a technológiai megoldások
jelenthetik a választ -mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos az M1-en.
Úgy fogalmazott: a probléma abból adódik, hogy az iparosodás óta az emberiség a különböző technológiákkal olyan sok szennyezést okozott a légkörnek és a Földnek, ami valóban komoly veszélyforrást jelent a bioszférára. Erre a válasz kizárólag az lehet, hogy az emberek technológiailag megpróbálják megtalálni a megoldásokat, és úgy igazítják az életformájukat, hogy az a bioszférával harmonikus legyen. ... (hirado.hu)
2019.09.08.
Bayer Zsolt beszélget Ferencz Orsi űrkutatásért felelős miniszteri biztosal, aki 4 gyerek édesanyja.
Téma az önkormányzati választás. Budakeszi polgármestere 8 éve építi a közösséget. Budakörnyéki Önkormányzati Társulás működik. A jobbikosok birkát levágnak győzelem esetén Tomajmonotorán. MeToo mozgalom a "haladó Nyugaton" a szülésről. A szülést vezető doktornak engedélyt kell kérni a szülő nőtől.
Ferencz Orsi a klimaváltozás, atomenergia témához javasolja, hogy a fosszilis tüzelést abba kell hagynunk, a légkörbe eregetett széndioxidból hasznos üzemanyagot állítsunk elő. Oláh György magyar zseni találmánya erről szól. Szuverén, erős nemzetek szövetségére van szükség. (Bayer show)
Oláh György (1927-2017) kémiai Nobel-díjas kutatónkat gyászoljuk
2017. március 8-án elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, akit 1994-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.
Oláh György 1927. május 22-én Budapesten született, idén ünnepelhette volna 90. születésnapját. Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Érdeklődése a szerves kémia felé fordult, 1949-ben doktorált. 1954-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetéhez, ahol szerves kémiai kutatócsoportot alapított.
Oláh György 1956-ban családjával együtt Kanadába költözött, majd 1965-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 1977-től Kaliforniában élt és dolgozott, ahol a Dél-kaliforniai Egyetem professzora, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója volt – adta hírül a Magyar Tudományos Akadémia. Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, szupersavak segítségével alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat.
Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg.
2018.11.25.
Ferencz Orsolya: Az a világ, amit ismerünk és szeretünk, örökre elveszett (Polbeat)
Gyönyörű időnk van, mondja a meteorológus a tévében. Na ettől megyek a falnak! - érvelt a legutóbbi Polbeatben Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős, frissen kinevezett miniszteri biztos, aki maga is űrkutató, egyben Józsefváros önkormányzatának tagja. Ferencz Orsolya kutatótársai nevében nyomatékosan kérte, hagyják abba a viccelődést a magyar űrkutatással, mert ez a XXI. század tudománya, amelyben a magyar tudósok a XX. század elején még az élen jártak, s mostoha körülmények között, idősen, de ma is itthon dolgozik a szakma több óriása. Stefka István és Huth Gergely kérdéseire így folytatta:
Novemberben 20 fok? Aki ezen az égövön él, annak tudnia kell, hogy elképesztő állapotok alakultak ki a klímánkban, ilyenkor már fagyni kéne! Tíz fokkal vagyunk följebb! A Duna vízszintje soha nem volt ilyen alacsony ősszel, aminek az az oka, hogy elolvadnak a gleccserek és feljebb kúszott a hóhatár a forrásvidéken. Értse meg mindenki, az a világ, amit ismerünk és szeretünk, csak nem vigyáztunk rá, soha nem fog visszajönni. A mi választási lehetőségünk már csak annyi, hogy hol próbálunk beavatkozni a klímaváltozás folyamatába, hogy mentsük ami menthető. De amíg még csak tudomásul venni sem vagyunk hajlandóak ezt, átszaladunk olyan döntési pontokon, ahonnan nincs visszaút. Mint ha összetörnénk az autónkat: utólag már hiába tapossuk a fékpedált.
BIBLIA ÉS TUDOMÁNY
Részletek Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten c. könyvéből
Azt a feladatot kaptuk, hogy tanulmányozzuk az Írásokat. (Jn 5:39) Ha ezt a tudományra vonatkoztatjuk, rengeteg példát találunk olyan modern tudományos tényekre, amelyeket a Biblia már több ezer évvel azelőtt feljegyzett, mielőtt a tudósok felfedezték volna. Ezeket a megállapításokat olyan emberek jegyezték le, akik semmit sem tudtak a modern tudományról: "A Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei." (2Pt 1:21) "Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg"; "hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében." (Róm 15:4; Jn 20:31) Vizsgáljunk meg néhány példát!
Fizika
"Fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé."(Jób 26:7)
Jób több mint 3500 évvel ezelőtt jegyezte le ezt a tényt, ami pedig huszadik századi fizika. A Newton által felfedezett gravitáció törvényei nem tesznek hozzá semmit ahhoz, amit Jób mondott, csupán elmagyarázzák, hogyan "függesztette föl Isten a Földet a semmiség fölé"! A századfordulón a tudósok azt hittek, hogy létezik egy "éter" nevű anyag, amely kitőlti az űrt, és valahogyan segíti a Földet a helyén tartani. Ezt mára azonban megcáfolták, és a legtudományosabb állítás még mindig az, hogy Isten "fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé." Ugyanaz a Teremtő, aki "fölfüggesztette" a Földet a semmiség fölé, jószántából hagyta, hogy Fiát "egy fára függesszék." (ApCsel 5:30) Áldozata által megbocsátotta mindazoknak a bűneit, akik hisznek benne. "Ki ül a Föld kereksége fölött..." (Ézs 40:22) Ézsaiás körülbelül Kr.e. 700-ban jegyezte le ezt a bámulatos tényt. A "kerekség" szó jelentése az eredeti nyelven az, hogy "gömb alakú".
Több mint kétezer évvel Ézsaiás után, Kr.u. 1519-ben Magellan, a híres utazó körülvitorlázta a Földet, hogy megcáfolja azt a nézetet, miszerint a Föld lapos, és bebizonyította azt, ami több mint 2000 éve ott állt a Bibliában, éspedig, hogy a Föld gömbölyű. Szintén egy gömbölyű Földet sejtet Lukács evangéliumának 17. része, amelyben az Úr Jézus ezekkel a szavakkal írja le saját visszatérését: "aznap" (31. v.), illetve "azon az éjszakán." (34. v.) Ez arra enged következtetni, hogy egyidejűleg lesz világosság a Földgömb egyik oldalán, és sötétség a másikon. "Aznap, aki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye... Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, és a másik ott hagyatik." (Lk 17:3,34)
Csillagászat
"... az ég serege meg nem számlálható." (Jer 33:22)
A csillagászat területén további példák találhatók Isten Igéjének hitelességére. Századokon keresztül kísérleteztek, hogy megszámlálják a csillagokat. Ptolemaiosz 1056, Brahe 777, Kepler pedig 1005 csillagot számlált. Ez a szám állandóan növekedett, manapság viszont közismert tény, hogy csak a mi galaxisunkban jóval több, mint 100 milliárd csillag van, és valószínűleg körülbelül 100 milliárd további galaxis létezik! Mégis több ezer évvel ezelőtt Jeremiás ezt írta: "Az ég serege meg nem számlálható." Még bámulatosabbak a 147. zsoltár szavai: "Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa." (4-5. v.) A következő versek arról szólnak, hogy ugyanaz az Isten, aki "a csillagokat is teremtette", mindenkiről külön- külön gondoskodik.
Hematológia
"Mert a testnek élete a vérben van." (3Móz 17:11)
A tudósok századokon keresztül a "test életéről" beszéltek, és azt állították, hogy az emberi test különböző szervei hordozzák az életet. A vér soha nem szerepelt a listájukon. 1628-ban Harvey bebizonyította, hogy a vérkeringés a szívből indul, és oda tér vissza, és közben artériákon és vénákon keresztül a test minden részét eléri. Elsőként fedezte fel azt, ami mára már közismert tény. Újabban a hematológia és az immunológia, e két rohamosan fejlődő tudományág megerősítette, hogy az az összetett folyadék, amelyet vérnek nevezünk, egyedülálló módon életfenntartó. A tudósok egy életen át tanulmányozhatják a vér alkotóelemeit, és mégis ennek a folyadéknak a csodái folyamatosan bámulatba tudják ejteni az emberi elmét. Az a megállapítás, miszerint "a testnek élete a vérben van", noha több ezer éve írták, tudományosan helytálló és pontos. Ha bármely szerv vagy sejtcsoport vérellátás nélkül marad, az eredmény annak a szervnek vagy sejtcsoportnak a halála. Ez a korélettana a különféle agy- és szívinfarktusoknak. A sejtek nem működhetnek, és nem élhetnek vérkeringés nélkül. Az összes sejt - beleértve az agysejteket is - életben maradása a vérellátástól függ. Ma már tudjuk, hogy a vér életfenntartó anyagokkal (oxigén, glukóz, aminosavak) látja el a sejteket, és elszállítja a mérgező anyagcseretermékeiket (széndioxid, laktát, karbamid). Amennyiben ezek a mérgező anyagok nem távoznak el a sejtekből, akkor az végül elhalásukhoz vezet. Milyen bámulatos rendszer: a test élete valóban a vérben van! Elképzeléseink ellenére, a vér az egyik leghatékonyabb tisztítószer. A fent leírt tisztítási folyamat egy cseremechanizmus mellékterméke, mely által a vér "kereskedik" a sejtekkel, életet ad a halálért cserébe.
Dr. Kent Hovind a Frigyláda felfedezéséről
Ron Wyatt megvizsgáltatta a Frigyláda fedelén talált
megszáradt, megfeketedett anyagot (Jézus vérét)
Jézus Krisztus kiontott vérének ereje
A hematológia tudománya segítségünkre van abban, hogy megértsük a Bibliában található bámulatos, kettős igazságot: "...aki (Krisztus) minket szeretett, és megmosott (szó szerint: megtisztított) bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által." (Jel 1:5b) Ez nem költői szóhasználat, hanem szellemi tény, amely egy a fizikaihoz hasonló dinamikus szellemi cserefolyamatot ír le. Amikor Krisztus kiontotta vérét a kereszten miérettünk, magára vette bűneinket és bűnös természetünket: "Bűneinket maga vitte fel testében a fára." (1Pt 2:24) Tehát ha elfogadjuk Őt Megváltónknak és Urunknak, meg tudunk tisztulni halálos gonoszságunkból, és képesekké válunk arra, hogy elfogadjuk az Ő életét. "Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7) A vér a szívet is megtisztítja. Ha egy vérrög elzárja valamelyik szívartériát, amely vért szállít a szívbe, az ember életveszélybe kerül. A kardiológusok megpróbálják érsebészeti úton eltávolítani a rögöt, hogy a vér eljuthasson a szív sejtjeibe, különben azok rövid időn belül elpusztulnak. A Biblia ezt mondja: "Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az." (Jer 17:9) De az Ő vére lemoshatja szívünk gonoszságát, ha hagyjuk, hogy eltávolítsa az elzáródást okozó rögöt azáltal, hogy meghívjuk Őt a szívünkbe. Ekkor részesülünk az Ő örökkévaló életében. Ez tehát az üdvösség: ha a rögöt eltávolították, a vér újra áramlani kezd, és az ember élete megújul.
Molekuláris biológia
"Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid..." (Zsolt 139:14)
Bámulatba ejtő a molekuláris biológia felfedezéseiről olvasni. A DNS molekula kiváló példa Teremtőnk nagyságára. A tudósok mindaddig azt gondolták, hogy az egyszerű sejt valóban egyszerű, amíg a modern tudomány el nem kezdte kutatni a DNS molekula összetettségét, amely maga is csupán része a sejtnek! A DNS molekulának, mint információhordozónak a hatékonysága, az integrált áramkörökéhez hasonlítható. Ha a világ könyvtáraiban található információt integrált áramkörök segítségével kellene tárolni, akkora mennyiségre lenne szükség, amely magasabb mint a Hold-Föld távolság. Másrészt, ha DNS molekulákban tárolnánk, egy gombostűfej térfogatának 1%-a is elég lenne erre a célra! A DNS 45 billiószor hatékonyabb, mint az emberi csúcstechnológia szilícium lapkái. Valóban, egy hatalmas Isten "csodálatosan megkülönböztetett" minket!
Kémia
"Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba." (1Móz 3:19)
A 18. század vége felé a tudósok különféle módszereket dolgoztak ki az ásványok elemzésére, és manapság még több ilyen technika létezik. Az emberi testnek és a föld porának kémiai elemzéséből kimutatható, hogy az alábbi kémiai elemek, amelyek az emberi test fő alkotóelemei, jelen vannak a Föld felszínén levő porból vett jellegzetes mintákban is: kalcium oxigén; foszfor klór; kálium szén; nátrium hidrogén; magnézium nitrogén; vas kén; Ez azt mutatja, hogy az ember olyan, amilyennek az Írásban leírták több ezer évvel ezelőtt: "Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk." (Zsolt 103:14) Isten a természetet még parányi temetkezési vállalkozókkal is ellátta, azzal a céllal, hogy lebonyolítsák a lebomlási folyamatot, amely által a "por" visszatér a földbe, ahonnan vétetett: "A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a szellem pedig visszatér Istenhez, aki adta." (Préd 12:7)
Atomfizika
"De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve- ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek." (2Pt 3:10-11) Ki mondta Péternek, a halásznak, hogy az atomok megsemmisíthetők, és ez hatalmas zajjal, izzó tűzzel és szörnyű pusztítással jár? Ezt csaknem 1900 évvel azután fedezték fel, hogy Péter lejegyezte. (Einstein E=m*cnégyzet képlete) A hirosimai atombomba robbanás és a különféle nukleáris kísérletek leírása részletekbe menően egyezik Péter feljegyzéseivel. A "felbomlás" szót jobb "elszabadulásnak" fordítani az eredeti görög szöveg szerint. Ez azt sugallja, hogy a kémiai elemek azért fognak elégni, mert a nukleáris erők elszabadítják az atommagban általuk összetartott protonokat és neutronokat. Ez a Biblia szavai által érthető meg: Jézus Krisztus "hatalma szavával fenntartja a mindenséget." (Zsid 1:3) Ő a fenntartó erő: "Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn." [szó szerint: van összetartva] (Kol 1:17) Az Úr Jézus ma is a világmindenség fenntartója, és hatalmának szavával tart fenn mindeneket. Ő tartja össze az atomokat, és Ő tartja helyén a világmindenséget. De az Úr napján az atom elveszíti kötőerőit, amely irtózatos energia-felszabadulást eredményez, illetve olyan következményei lesznek, amikről Péter a második levelében ír. (2Pt 3:10-12)
Tudósok, akik hittek Istenben
Általános szabály manapság azt tanítani, hogy ha valaki tudós, akkor nem hihet a Bibliában. Isten Igéjét a tudomány leple alatt világszerte, majdnem minden iskolában és egyetemen támadjak. Mégis, ha valaki tanulmányozza a tudománytörténetet, és olvas azokról a valódi tudósokról, akik feltaláltak valami érdemlegeset, ugyancsak elcsodálkozhat azon, hogy közülük milyen sokan hittek Istenben, vagy voltak igazi keresztyének. Lássunk tehát néhány példát nagy tudósokról, akik hittek Istenben.
Bayer Zsolt beszélget Ferencz Orsi űrkutatásért felelős miniszteri biztosal, aki 4 gyerek édesanyja.Téma az önkormányzati választás. Budakeszi polgármestere 8 éve építi a közösséget. Budakörnyéki Önkormányzati Társulás működik. A jobbikosok birkát levágnak győzelem esetén Tomajmonotorán. MeToo mozgalom a "haladó Nyugaton" a szülésről. A szülést vezető doktornak engedélyt kell kérni a szülő nőtől.
Ferencz Orsi a klimaváltozás, atomenergia témához javasolja, hogy a fosszilis tüzelést abba kell hagynunk, a légkörbe eregetett széndioxidból hasznos üzemanyagot állítsunk elő. Oláh György magyar zseni találmánya erről szól. Szuverén, erős nemzetek szövetségére van szükség. (Bayer show)
Oláh György (1927-2017) kémiai Nobel-díjas kutatónkat gyászoljuk
2017. március 8-án elhunyt Oláh György, a 20. század egyik legmeghatározóbb kémikusa, a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja, akit 1994-ben kémiai Nobel-díjjal tüntették ki a karbokationok kutatásában elért eredményeiért.
Oláh György 1927. május 22-én Budapesten született, idén ünnepelhette volna 90. születésnapját. Tanulmányait a Piarista Gimnáziumban, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen folytatta. Érdeklődése a szerves kémia felé fordult, 1949-ben doktorált. 1954-ben csatlakozott a Magyar Tudományos Akadémia újonnan létrehozott Központi Kémiai Kutatóintézetéhez, ahol szerves kémiai kutatócsoportot alapított.
Oláh György 1956-ban családjával együtt Kanadába költözött, majd 1965-ban az Egyesült Államokban telepedett le. 1977-től Kaliforniában élt és dolgozott, ahol a Dél-kaliforniai Egyetem professzora, a Loker Szénhidrogén-kutató Intézet igazgatója volt – adta hírül a Magyar Tudományos Akadémia. Kutatásainak legjelentősebb eredményét a karbokationok kutatásával érte el, szupersavak segítségével alacsony hőmérsékleten előállította a karbokationokat, és tanulmányozta szerkezetüket, tulajdonságaikat.
Az Oláh György vezetésével kifejlesztett direkt metanolos tüzelőanyag-cella (Direct Methanol Fuel Cell, DMFC) az utóbbi időben az egész világ érdeklődésének fókuszába került. A találmány a hagyományos energiahordozók előteremtési költségeinek és a globális felmelegedésnek a növekvő problémáját oldhatja meg.
2018.11.25.
Ferencz Orsolya: Az a világ, amit ismerünk és szeretünk, örökre elveszett (Polbeat)Gyönyörű időnk van, mondja a meteorológus a tévében. Na ettől megyek a falnak! - érvelt a legutóbbi Polbeatben Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős, frissen kinevezett miniszteri biztos, aki maga is űrkutató, egyben Józsefváros önkormányzatának tagja. Ferencz Orsolya kutatótársai nevében nyomatékosan kérte, hagyják abba a viccelődést a magyar űrkutatással, mert ez a XXI. század tudománya, amelyben a magyar tudósok a XX. század elején még az élen jártak, s mostoha körülmények között, idősen, de ma is itthon dolgozik a szakma több óriása. Stefka István és Huth Gergely kérdéseire így folytatta:
Novemberben 20 fok? Aki ezen az égövön él, annak tudnia kell, hogy elképesztő állapotok alakultak ki a klímánkban, ilyenkor már fagyni kéne! Tíz fokkal vagyunk följebb! A Duna vízszintje soha nem volt ilyen alacsony ősszel, aminek az az oka, hogy elolvadnak a gleccserek és feljebb kúszott a hóhatár a forrásvidéken. Értse meg mindenki, az a világ, amit ismerünk és szeretünk, csak nem vigyáztunk rá, soha nem fog visszajönni. A mi választási lehetőségünk már csak annyi, hogy hol próbálunk beavatkozni a klímaváltozás folyamatába, hogy mentsük ami menthető. De amíg még csak tudomásul venni sem vagyunk hajlandóak ezt, átszaladunk olyan döntési pontokon, ahonnan nincs visszaút. Mint ha összetörnénk az autónkat: utólag már hiába tapossuk a fékpedált.
BIBLIA ÉS TUDOMÁNY
Részletek Dr. Farid Abou-Rahme: Azt mondta Isten c. könyvéből
Azt a feladatot kaptuk, hogy tanulmányozzuk az Írásokat. (Jn 5:39) Ha ezt a tudományra vonatkoztatjuk, rengeteg példát találunk olyan modern tudományos tényekre, amelyeket a Biblia már több ezer évvel azelőtt feljegyzett, mielőtt a tudósok felfedezték volna. Ezeket a megállapításokat olyan emberek jegyezték le, akik semmit sem tudtak a modern tudományról: "A Szent Szellemtől indíttatva szólottak az Istennek szent emberei." (2Pt 1:21) "Mert amelyek régen megírattak, a mi tanulságunkra írattak meg"; "hogy higgyétek, hogy Jézus a Krisztus, az Istennek Fia, és hogy ezt hívén, életetek legyen az Ő nevében." (Róm 15:4; Jn 20:31) Vizsgáljunk meg néhány példát!
Fizika
"Fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé."(Jób 26:7)
Jób több mint 3500 évvel ezelőtt jegyezte le ezt a tényt, ami pedig huszadik századi fizika. A Newton által felfedezett gravitáció törvényei nem tesznek hozzá semmit ahhoz, amit Jób mondott, csupán elmagyarázzák, hogyan "függesztette föl Isten a Földet a semmiség fölé"! A századfordulón a tudósok azt hittek, hogy létezik egy "éter" nevű anyag, amely kitőlti az űrt, és valahogyan segíti a Földet a helyén tartani. Ezt mára azonban megcáfolták, és a legtudományosabb állítás még mindig az, hogy Isten "fölfüggesztette a Földet a semmiség fölé." Ugyanaz a Teremtő, aki "fölfüggesztette" a Földet a semmiség fölé, jószántából hagyta, hogy Fiát "egy fára függesszék." (ApCsel 5:30) Áldozata által megbocsátotta mindazoknak a bűneit, akik hisznek benne. "Ki ül a Föld kereksége fölött..." (Ézs 40:22) Ézsaiás körülbelül Kr.e. 700-ban jegyezte le ezt a bámulatos tényt. A "kerekség" szó jelentése az eredeti nyelven az, hogy "gömb alakú".
Több mint kétezer évvel Ézsaiás után, Kr.u. 1519-ben Magellan, a híres utazó körülvitorlázta a Földet, hogy megcáfolja azt a nézetet, miszerint a Föld lapos, és bebizonyította azt, ami több mint 2000 éve ott állt a Bibliában, éspedig, hogy a Föld gömbölyű. Szintén egy gömbölyű Földet sejtet Lukács evangéliumának 17. része, amelyben az Úr Jézus ezekkel a szavakkal írja le saját visszatérését: "aznap" (31. v.), illetve "azon az éjszakán." (34. v.) Ez arra enged következtetni, hogy egyidejűleg lesz világosság a Földgömb egyik oldalán, és sötétség a másikon. "Aznap, aki a háztetőn lesz, és az ő holmija a házban, ne szálljon le, hogy elvigye... Mondom néktek, azon az éjszakán ketten lesznek egy ágyban, az egyik felvétetik, és a másik ott hagyatik." (Lk 17:3,34)
Csillagászat
"... az ég serege meg nem számlálható." (Jer 33:22)
A csillagászat területén további példák találhatók Isten Igéjének hitelességére. Századokon keresztül kísérleteztek, hogy megszámlálják a csillagokat. Ptolemaiosz 1056, Brahe 777, Kepler pedig 1005 csillagot számlált. Ez a szám állandóan növekedett, manapság viszont közismert tény, hogy csak a mi galaxisunkban jóval több, mint 100 milliárd csillag van, és valószínűleg körülbelül 100 milliárd további galaxis létezik! Mégis több ezer évvel ezelőtt Jeremiás ezt írta: "Az ég serege meg nem számlálható." Még bámulatosabbak a 147. zsoltár szavai: "Elrendeli a csillagok számát, és mindnyájukat nevéről nevezi. Nagy a mi Urunk és igen hatalmas, s bölcsességének nincsen határa." (4-5. v.) A következő versek arról szólnak, hogy ugyanaz az Isten, aki "a csillagokat is teremtette", mindenkiről külön- külön gondoskodik.
Hematológia
"Mert a testnek élete a vérben van." (3Móz 17:11)
A tudósok századokon keresztül a "test életéről" beszéltek, és azt állították, hogy az emberi test különböző szervei hordozzák az életet. A vér soha nem szerepelt a listájukon. 1628-ban Harvey bebizonyította, hogy a vérkeringés a szívből indul, és oda tér vissza, és közben artériákon és vénákon keresztül a test minden részét eléri. Elsőként fedezte fel azt, ami mára már közismert tény. Újabban a hematológia és az immunológia, e két rohamosan fejlődő tudományág megerősítette, hogy az az összetett folyadék, amelyet vérnek nevezünk, egyedülálló módon életfenntartó. A tudósok egy életen át tanulmányozhatják a vér alkotóelemeit, és mégis ennek a folyadéknak a csodái folyamatosan bámulatba tudják ejteni az emberi elmét. Az a megállapítás, miszerint "a testnek élete a vérben van", noha több ezer éve írták, tudományosan helytálló és pontos. Ha bármely szerv vagy sejtcsoport vérellátás nélkül marad, az eredmény annak a szervnek vagy sejtcsoportnak a halála. Ez a korélettana a különféle agy- és szívinfarktusoknak. A sejtek nem működhetnek, és nem élhetnek vérkeringés nélkül. Az összes sejt - beleértve az agysejteket is - életben maradása a vérellátástól függ. Ma már tudjuk, hogy a vér életfenntartó anyagokkal (oxigén, glukóz, aminosavak) látja el a sejteket, és elszállítja a mérgező anyagcseretermékeiket (széndioxid, laktát, karbamid). Amennyiben ezek a mérgező anyagok nem távoznak el a sejtekből, akkor az végül elhalásukhoz vezet. Milyen bámulatos rendszer: a test élete valóban a vérben van! Elképzeléseink ellenére, a vér az egyik leghatékonyabb tisztítószer. A fent leírt tisztítási folyamat egy cseremechanizmus mellékterméke, mely által a vér "kereskedik" a sejtekkel, életet ad a halálért cserébe.
Dr. Kent Hovind a Frigyláda felfedezéséről
Ron Wyatt megvizsgáltatta a Frigyláda fedelén talált
megszáradt, megfeketedett anyagot (Jézus vérét)
Jézus Krisztus kiontott vérének ereje
A hematológia tudománya segítségünkre van abban, hogy megértsük a Bibliában található bámulatos, kettős igazságot: "...aki (Krisztus) minket szeretett, és megmosott (szó szerint: megtisztított) bennünket a mi bűneinkből az Ő vére által." (Jel 1:5b) Ez nem költői szóhasználat, hanem szellemi tény, amely egy a fizikaihoz hasonló dinamikus szellemi cserefolyamatot ír le. Amikor Krisztus kiontotta vérét a kereszten miérettünk, magára vette bűneinket és bűnös természetünket: "Bűneinket maga vitte fel testében a fára." (1Pt 2:24) Tehát ha elfogadjuk Őt Megváltónknak és Urunknak, meg tudunk tisztulni halálos gonoszságunkból, és képesekké válunk arra, hogy elfogadjuk az Ő életét. "Jézus Krisztusnak, az Ő Fiának vére megtisztít minket minden bűntől." (1Jn 1:7) A vér a szívet is megtisztítja. Ha egy vérrög elzárja valamelyik szívartériát, amely vért szállít a szívbe, az ember életveszélybe kerül. A kardiológusok megpróbálják érsebészeti úton eltávolítani a rögöt, hogy a vér eljuthasson a szív sejtjeibe, különben azok rövid időn belül elpusztulnak. A Biblia ezt mondja: "Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az." (Jer 17:9) De az Ő vére lemoshatja szívünk gonoszságát, ha hagyjuk, hogy eltávolítsa az elzáródást okozó rögöt azáltal, hogy meghívjuk Őt a szívünkbe. Ekkor részesülünk az Ő örökkévaló életében. Ez tehát az üdvösség: ha a rögöt eltávolították, a vér újra áramlani kezd, és az ember élete megújul.
Molekuláris biológia
"Magasztallak téged, mert félelmes és csodálatos vagy;
csodálatosak alkotásaid..." (Zsolt 139:14)
Bámulatba ejtő a molekuláris biológia felfedezéseiről olvasni. A DNS molekula kiváló példa Teremtőnk nagyságára. A tudósok mindaddig azt gondolták, hogy az egyszerű sejt valóban egyszerű, amíg a modern tudomány el nem kezdte kutatni a DNS molekula összetettségét, amely maga is csupán része a sejtnek! A DNS molekulának, mint információhordozónak a hatékonysága, az integrált áramkörökéhez hasonlítható. Ha a világ könyvtáraiban található információt integrált áramkörök segítségével kellene tárolni, akkora mennyiségre lenne szükség, amely magasabb mint a Hold-Föld távolság. Másrészt, ha DNS molekulákban tárolnánk, egy gombostűfej térfogatának 1%-a is elég lenne erre a célra! A DNS 45 billiószor hatékonyabb, mint az emberi csúcstechnológia szilícium lapkái. Valóban, egy hatalmas Isten "csodálatosan megkülönböztetett" minket!
Kémia
"Bizony por vagy, és vissza fogsz térni a porba." (1Móz 3:19)
A 18. század vége felé a tudósok különféle módszereket dolgoztak ki az ásványok elemzésére, és manapság még több ilyen technika létezik. Az emberi testnek és a föld porának kémiai elemzéséből kimutatható, hogy az alábbi kémiai elemek, amelyek az emberi test fő alkotóelemei, jelen vannak a Föld felszínén levő porból vett jellegzetes mintákban is: kalcium oxigén; foszfor klór; kálium szén; nátrium hidrogén; magnézium nitrogén; vas kén; Ez azt mutatja, hogy az ember olyan, amilyennek az Írásban leírták több ezer évvel ezelőtt: "Hiszen tudja, hogyan formált, emlékszik rá, hogy porból lettünk." (Zsolt 103:14) Isten a természetet még parányi temetkezési vállalkozókkal is ellátta, azzal a céllal, hogy lebonyolítsák a lebomlási folyamatot, amely által a "por" visszatér a földbe, ahonnan vétetett: "A por visszatér a földbe, olyan lesz, mint volt, a szellem pedig visszatér Istenhez, aki adta." (Préd 12:7)
Atomfizika
"De el fog jönni az Úr napja, mégpedig úgy, mint a tolvaj, amikor az egek recsegve- ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek. Mivel pedig mindezek így felbomlanak, milyen szentül és kegyesen kell nektek élnetek." (2Pt 3:10-11) Ki mondta Péternek, a halásznak, hogy az atomok megsemmisíthetők, és ez hatalmas zajjal, izzó tűzzel és szörnyű pusztítással jár? Ezt csaknem 1900 évvel azután fedezték fel, hogy Péter lejegyezte. (Einstein E=m*cnégyzet képlete) A hirosimai atombomba robbanás és a különféle nukleáris kísérletek leírása részletekbe menően egyezik Péter feljegyzéseivel. A "felbomlás" szót jobb "elszabadulásnak" fordítani az eredeti görög szöveg szerint. Ez azt sugallja, hogy a kémiai elemek azért fognak elégni, mert a nukleáris erők elszabadítják az atommagban általuk összetartott protonokat és neutronokat. Ez a Biblia szavai által érthető meg: Jézus Krisztus "hatalma szavával fenntartja a mindenséget." (Zsid 1:3) Ő a fenntartó erő: "Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn." [szó szerint: van összetartva] (Kol 1:17) Az Úr Jézus ma is a világmindenség fenntartója, és hatalmának szavával tart fenn mindeneket. Ő tartja össze az atomokat, és Ő tartja helyén a világmindenséget. De az Úr napján az atom elveszíti kötőerőit, amely irtózatos energia-felszabadulást eredményez, illetve olyan következményei lesznek, amikről Péter a második levelében ír. (2Pt 3:10-12)
Tudósok, akik hittek Istenben
Általános szabály manapság azt tanítani, hogy ha valaki tudós, akkor nem hihet a Bibliában. Isten Igéjét a tudomány leple alatt világszerte, majdnem minden iskolában és egyetemen támadjak. Mégis, ha valaki tanulmányozza a tudománytörténetet, és olvas azokról a valódi tudósokról, akik feltaláltak valami érdemlegeset, ugyancsak elcsodálkozhat azon, hogy közülük milyen sokan hittek Istenben, vagy voltak igazi keresztyének. Lássunk tehát néhány példát nagy tudósokról, akik hittek Istenben.
Johannes Kepler (1571-1630)
A csillagászat területén kifejtett munkásságáért és felfedezéseiért Keplert úgy emlegetik, mint "az ember, aki elindította azt a folyamatot, mely a babonát logikus gondolkodással helyettesítette." Az általa fölállított bolygómozgási törvények indították el útjára a modern csillagászatot: 1.) Minden bolygó a Nap körül kering ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. 2.) A bolygót a Nappal összekötő egyenes (vezérsugár) egyenlő idők alatt egyenlő területeket "súrol". Tehát: a bolygók gyorsabban keringenek, ha közelebb vannak a Naphoz. 3.) Bármely két bolygó esetén, a keringési idők négyzeteinek aránya a Naptól vett középtávolságok (pályasugarak) köbének arányával egyenlő.
Hitét ezekkel a szavakkal összegezte: "keresztyén vagyok." Felismerte Istenben a "jóságos Teremtőt, aki a láthatatlanból alkotta meg a természetet." (Zsid 11:3)
A csillagászat területén kifejtett munkásságáért és felfedezéseiért Keplert úgy emlegetik, mint "az ember, aki elindította azt a folyamatot, mely a babonát logikus gondolkodással helyettesítette." Az általa fölállított bolygómozgási törvények indították el útjára a modern csillagászatot: 1.) Minden bolygó a Nap körül kering ellipszis alakú pályán, melynek egyik gyújtópontjában a Nap van. 2.) A bolygót a Nappal összekötő egyenes (vezérsugár) egyenlő idők alatt egyenlő területeket "súrol". Tehát: a bolygók gyorsabban keringenek, ha közelebb vannak a Naphoz. 3.) Bármely két bolygó esetén, a keringési idők négyzeteinek aránya a Naptól vett középtávolságok (pályasugarak) köbének arányával egyenlő.
Hitét ezekkel a szavakkal összegezte: "keresztyén vagyok." Felismerte Istenben a "jóságos Teremtőt, aki a láthatatlanból alkotta meg a természetet." (Zsid 11:3)
Robert Boyle (1627-1691)
Azonkívül, hogy a modern kémia úttörője volt, Robert Boyle nagyban hozzájárult a tudományos gondolkodás előrehaladásához. Több más híres felfedezése mellett, a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés ma is Boyle-törvényeként ismert. Boyle nem látott ellentmondást a tudomány és keresztyén hite között. Erős volt a hite Jézus Krisztusban, mint Megváltójában és Urában.
Azonkívül, hogy a modern kémia úttörője volt, Robert Boyle nagyban hozzájárult a tudományos gondolkodás előrehaladásához. Több más híres felfedezése mellett, a gázok nyomása és térfogata közötti összefüggés ma is Boyle-törvényeként ismert. Boyle nem látott ellentmondást a tudomány és keresztyén hite között. Erős volt a hite Jézus Krisztusban, mint Megváltójában és Urában.
Sir Isaac Newton (1642-1727)
Ő volt az egyik legnagyobb tudós, akinek olyan felfedezések tulajdoníthatók, mint a gravitáció törvényei, a dinamika törvényei és a differenciál- és integrálszámítás. A tudomány haladásához való hozzájárulása felölelte a fizika, a matematika és a csillagászat területeit. Newton szerette Istent és hitt Isten Igéjében. Tanulmányozta a Bibliát, és erről könyveket is írt. Ezt írta: "Megingathatatlan a hitem a Bibliában, mint Isten Igéjében."
Ő volt az egyik legnagyobb tudós, akinek olyan felfedezések tulajdoníthatók, mint a gravitáció törvényei, a dinamika törvényei és a differenciál- és integrálszámítás. A tudomány haladásához való hozzájárulása felölelte a fizika, a matematika és a csillagászat területeit. Newton szerette Istent és hitt Isten Igéjében. Tanulmányozta a Bibliát, és erről könyveket is írt. Ezt írta: "Megingathatatlan a hitem a Bibliában, mint Isten Igéjében."
"Két fontos dolgot tanultam meg az életemben: ha nagy bűnös vagyok,
és hogy Krisztus még nagyobb Szabadító." (Isaac Newton)
Newton és a feltámadás
Newton és a feltámadás
Newtontól, a nagy tudóstól, aki mélyen hívő ember volt, valaki gúnyosan megkérdezte:
"- Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat?"
A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket, és szétszórta az asztalon. - Szedje össze - mondta az idegennek.
- Nem tudom - felelte az.
Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig.
- Nos, valahogy így! - felelte szerényen a tudós. - Engem máris magához vonzott. (evangelikus-ifi.blogspot.hu)
"- Aztán hogyan szedi össze életre az Isten egyszer a halottakat?"
A nagy tudós benyúlt egy fiókba, kivett egy dobozt, abból egy marék vasreszeléket, és szétszórta az asztalon. - Szedje össze - mondta az idegennek.
- Nem tudom - felelte az.
Erre a tudós kivett a zsebéből egy mágnest, és a vasreszelék fölé tartotta. Mind hozzácsapódott. Egy szempillantás alatt, az utolsó szemig.
- Nos, valahogy így! - felelte szerényen a tudós. - Engem máris magához vonzott. (evangelikus-ifi.blogspot.hu)
Louis Pasteur (1822-1895)
Ő volt a mikrobiológia és bakteriológia újdonsült tudományának a megalapítója. Feltalálta a vedőoltást, az immunizálást és a pasztörizálást, melyek sok emberéletet mentettek meg. Neki köszönhető a biogenezis törvénye is, amely kijelenti, hogy élet csak életből keletkezhet, ami ellentmondott a spontán keletkezés akkoriban divatos evolúciós gondolatának. Pasteur nem talált semmilyen ellentmondást a tudomány és a keresztyénség között. Szilárdan hitte, hogy "a tudomány közelebb viszi az embert Istenhez."
Ő volt a mikrobiológia és bakteriológia újdonsült tudományának a megalapítója. Feltalálta a vedőoltást, az immunizálást és a pasztörizálást, melyek sok emberéletet mentettek meg. Neki köszönhető a biogenezis törvénye is, amely kijelenti, hogy élet csak életből keletkezhet, ami ellentmondott a spontán keletkezés akkoriban divatos evolúciós gondolatának. Pasteur nem talált semmilyen ellentmondást a tudomány és a keresztyénség között. Szilárdan hitte, hogy "a tudomány közelebb viszi az embert Istenhez."
James Clerk Maxwell (1831-1879)
Elektromágneses elmélete és a vele kapcsolatos téregyenletek kövezték ki az utat a huszadik századi fizika számára. Maxwell hithű keresztyén volt, aki tanulmányozta a Bibliát, olyan hittel és elkötelezettséggel, amely nyilvánvaló volt a tudományos körökben is. A fentieken kivül meg sok hívő tudós ismert, például: Fleming, az elektronika úttörője, aki ezt írta: "Bőséges bizonyiték van arra, hogy bár emberek írták, a Biblia nem az emberi elme terméke. Emberek megszámlálhatatlan sokasága mindig is úgy tisztelte, mint a világegyetem Teremtőjének hozzánk intézett üzenetét." További hithű tudósok: Lister, aki feltalálta a steril sebészetet, Simpson, aki feltalálta az érzéstelenítést. Babbage (számitástechnika), von Braun (űrrakéta), Euler (differenciál- és integrálszámítás), Mendel (genetika).
AZ ŐSROBBANÁS
"Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek... " (Jak 1:5) "Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr." (Ézs 1:18)
Hasonlítsuk össze az ősrobbanás elméletét a teremtéssel, felhasználva a tudomány néhány alaptörvényét, és lássuk, melyik mond ellent ezeknek a törvényeknek, és melyik van összhangban velük. Tekintsük először a termodinamika törvényeit (a "termodinamika" fogalom két görög szóból származik, amelyek jelentése hő-erő). Kutatás vagy kísérletezés közben minden tudóst két alaptörvény irányít, mégpedig a termodinamika két törvénye. E törvények alól nincsenek kivételek. A legegyszerűbb kísérletektől a legbonyolultabbakig, a világegyetem minden folyamata engedelmeskedik a termodinamika törvényeinek. Az első törvény az energia megmaradásának elve néven ismert, és azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. Nemrégiben a tudósok felfedezték, hogy az anyag energiává alakítható; azonban az anyag és az energia teljes összege nem változtatható meg. Ez maga után vonja azt, hogy az univerzum nem teremthette meg önmagát. Ha volt kezdete, akkor csak egy önmagán kívüli "ok" hozhatta létre, olyan folyamatok révén, amelyek ma már nem működőképesek. Az ősrobbanás-elmélet tehát ellentmond a termodinamika első törvényének. A teremtés, teljes összhangban az első törvénnyel, azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. A teremtés még egy lépéssel továbbmegy, és azt is megmagyarázza, hogy energia azért nem keletkezik, mert a teremtés hetének hetedik napján Isten befejezte a teremtés művét. (1Móz 2:2) Energia nem is semmisül meg, mivel Isten "hatalmas szavával hordozza a mindenséget." (Zsid 1:3)
A második törvény még érdekesebb összehasonlításra teremt lehetőséget. Ez azt állítja, hogy minden magára hagyott fizikai rendszer a rendezetlenség és a káosz felé tart. A rendezetlenség mértékét a termodinamikában "entrópiának" nevezik - és az idő múlásával az entrópia növekszik. Legegyszerűbb megfogalmazásban az entrópiát "az idő nyílvesszőjének" nevezik, és ez mindig lefelé száll. Tehát az idő múlásával minden elromlik, felbomlik vagy elpusztul. Mármost az ősrobbanás elmélet azt állítja, hogy az univerzumban a fejlődés, a növekvő rend és a komplexitás folyamata uralkodik - az idő múlásával a dolgok jobbá válnak. Mi feltehetően egyetlen sejtként kezdtük, ma pedig komplex emberi lények vagyunk. Az evolúcióban az idő nyila felfelé mutat, ami teljes mértékben ellentmond a második törvénynek!
Ezt a problémát számos evolucionista is elismeri. Jeremy Rifkin például így vélekedik Entropy: A New World View (Entrópia: Egy új világnézet) című könyvében: "Azt hisszük, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a Földön. Most, hogy környezetünk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióról, a haladásról és az anyagi értékeket képviselő dolgok keletkezéséről alkotott elképzeléseinkben ...Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?" A teremtés szerint, amikor az ember vétkezett, Isten megátkozta a Földet, és romlásnak és halálnak vetette azt alá. A Biblia leszögezi, hogy "az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig." (Róm 8:22) A zsoltáríró úgy fejezi ki a helyzetet, hogy így ír az egekről és a Földről: "Mind megavulnak, mint a ruha." (Zsolt 102:27) Az idő nyila lefelé mutat a teremtéstörténetben, teljes összhangban a második törvénnyel.
Tehát rendelkezésünkre áll a tudománynak két alaptörvénye, amely teljes ellentmondásban van az evolúcióelmélettel, de teljes összhangban a teremtéssel. A termodinamika törvényei nemcsak arra a múltbeli időpontra utalnak, amikor a teremtésnek meg kellett történnie, hanem egy jövőbeli időpontra is, amikor az idő nyílvesszője földet ér, azaz eléri a mélypontot! Amennyiben a rendelkezésre álló energia esetleg zérushoz közelítene, bekövetkezik a végső hőhalál, amire Péter figyelmeztet minket: "...az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek." (2Pt 3:10) Egyes evolucionisták kétféle módon próbálnak meg kikerülni ebből a halálos csapdából: vagy azt állítják, hogy a termodinamika törvényei nem egyetemesek, vagyis a tudósok e törvényeknek ellentmondó kísérleti eredményre is juthatnak; vagy pedig a "nyitott rendszer" érvéhez folyamodnak, mondván, hogy a törvények nem érvényesek nyitott rendszerekre, ahol a rendszerbe külső energiát lehet juttatni. Az első érvet - vagyis, hogy ez a két törvény nem vonatkozik a világegyetem keletkezésére - megdönti az a tény, hogy a tudomány megfigyelésen alapszik A két törvény arról ismeretes, hogy minden olyan tömeg-energia rendszerre és folyamatra alkalmazható, amely térben és időben megfigyelhető.
A termodinamika törvényei tudománynak minősülnek. Az az elmélet, amely nem megfigyelt, az képzeletbeli ellentmondáson alapul, és ez ellentétben áll az egybehangzó kísérleti megfigyelésekkel, tehát nem nevezhető tudományosnak! A nyitott rendszerekre vonatkozó érvet a termodinamika harmadik törvénye dönti meg, amely kimondja, hogy a rend abszolút zérusponton (-273 C fok) maximális, mert ott az entrópia értéke zéró. Ez maga után vonja azt, hogy ha külső hőenergiát adunk át egy nyitott rendszernek, az csak növeli a rendezetlenséget. Ez elkerülhetetlenül a rendszer rendezettségében rejlő funkcionális információ csökkenését eredményezi. Egy irányító program és átalakító mechanizmus (mint a klorofill a növényekben) jelenléte nélkül a bármilyen forrásból származó külső energiabevitel csak növeli a rendezetlenséget! Az a feltételezés, hogy egy robbanás rendet idézhet elő, ellentmond minden tudományos törvénynek. A további feltételezés, hogy ez a robbanás az energia és az anyag egyenletes, gömbszimmetrikus (bármilyen irányban azonos) tágulásához vezetett, a tudomány egy másik törvényének, az impulzusnyomaték megmaradás elvének mond ellent. Ez az elv kijelenti, hogy egyenletes körmozgás sohasem eredményezhet görbe vonalú mozgást. Azt feltételezni tehát, hogy egy lineárisan táguló gáz keringő pályájú galaxisokká és bolygórendszerekké lényegült volna át, íme a tudomány egy másik törvénye szerint is egyszerűen lehetetlen. Tekintsük az ok és okozat híres törvényét, mely kijelenti, hogy minden okozat esetében kell lennie egy oknak is, amely minden tekintetben előbbvaló az okozatnál, ami azt mutatja, hogy az univerzum nem hozhatta létre önmagát, ahogyan az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Az univerzumnak (okozat) szüksége volt egy okra, mely kívül van téren és időn, és előbbvaló nála. Az egyetlen "ok", amely kívül van téren és időn, és mindennél előbbvaló, a Teremtő, aki elmondhatta magáról: "Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok." (Jn 8:58), és kérdőre fogta az embert: "Hol voltál, amikor a Földnek alapot vetettem?" (Jób 38:4) A fentiekből nyilvánvaló, hogy az ősrobbanás a hamis tudomány arra irányuló kísérlete, hogy alternatívát kínáljon a teremtésre. De minthogy elveszettek vagyunk e hatalmas világegyetem csodájában, nem tehetünk mást, mint hogy magasztaljuk a hatalmas Teremtőt:
"Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny." (Zsolt 19:2)
/Forrás: www.vetesesaratas.hu/
Magyar fiúé a természetfotózás Oscar-díja - Máté Bence Pusztaszerről
Losonczi Áron: Fényáteresztő üvegbeton
Videó híres magyar feltalálókról
Találmányok - Egy magyar ember egy napja
A magyar ember látott egy reklámfilmet a hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amelyet magyar feltalálóknak köszönhet a világ. Így aztán fogott egy golyóstollat (Biró László, 1931), felírta egy papírra, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó, 1929). A látása nem volt tökéletes, kontaktlencsét használt. Kicsit hezitált, hogy a régebbi típusút (Dallos József, 1928) vagy az új, lágy anyagú lencséjét (Győrffy István, 1959) használja-e aznap. Gyufával (Irinyi János, 1836) rágyújtott egy cigarettára, és miközben napi programján gondolkodott, egy CD-t hallgatott. A hologramos matricát nézegette a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd bekapott egy C-vitamint (Szentgyörgyi Albert, 1931). Eszébe jutott egy barátja, ezért felhívta őt a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar, 1878).
Még volt egy kis ideje indulás előtt, ezért elkezdett játszani a számítógépén (Neumann János, 1944). Elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János, 1964), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly, 1974). Még megnézett (volna) egy 3D-s filmet is, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel, 2010) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (Goldmark Károly, 1948), és bekapcsolta a televíziót is (Mihály Dénes, 1919). Éppen New Yorkot mutatta egy ismeretterjesztő film, és örült, hogy színes készüléke van (Goldmark Károly, 1948). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Central park (Asbóth Sándor, 1850-es évek, ő készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics Ferenc, 1960 körül), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik-kockát (Rubik Ernő, 1976).
Végre elindult sétálni, és mivel autóvásárlás előtt állt, az elsuhanó autókat nézegette. Már korábban magához vette automata fényképezőgépét (Mihályi József, 1938). Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József, 1908,) aztán látott egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc, 1983). Később megnézett magának egy Chevrolet-t, amelynek automata sebességváltója volt (Bíró László, 1932). Felmerült egy VW bogár is a különleges dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki, hogy még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János, 1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos, 1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (Asbóth Oszkár, 1928). Ezt az élményét azon melegében elmesélte Pulitzer-díjas (Pulitzer József, 1917) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott: a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait mutatták be (Losonczi Áron, 2001). Magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt sem sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta – régimódi lévén – kripton töltésű lámpáját (Bródy Imre, 1930), megivott egy pohár szódavizet (Jedlik Ányos, 1840), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is. Meg is találta a legutóbb vásárolt Kalmopyrint (Richter Gedeon, 1912). Az egész nap fáradalmait kipihenendő visszatért a bakelitlemezhez, és feltette a lemezjátszóra a Kodály-módszert (Kodály Zoltán, 1929) világszerte elterjesztő zeneszerző Psalmus Hungaricusát. (Forrás: Gyártás Trend)
Michio Kaku döntő bizonyítékot talált Isten létezésére!
2016.05.02.
2020-ig 1200 milliárd jut kutatásra * Teljes cikk itt!
"A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének megnyitóján. (...) Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen." (miniszterelnok.hu)
Orbán Viktor beszéde az MTA 187. közgyűlésén
2014.11.12.
Sikeresen landolt az üstökösön a Philae! * Teljes cikk itt!
„A Philae nevű leszállóegység délelőtt fél tízkor vált le az űrszondáról, és hétórás utazás után érkezett meg a Földtől több mint ötszázmillió kilométerre lévő égitesten. A minilaboratórium megalkotásában a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. mérnökei is részt vettek. A landolást a Planetáriumban élőben nézhették az érdeklődők.” (mno.hu)
2012.02.13.
Innen követhető az első magyar műhold, a MASAT-1 indulása
2012.02.12.
Magyarország első műholdja a MASAT-1 2012.02.13-án került fellövésre
Holnap 13 órakor startol az első magyar műhold, a MASAT-1, élőben közvetítjük. Nagy nap lesz a hétfői a magyar űripar számára: holnap startol a kizárólag magyar munka eredményeként megépített MASAT-1 műhold, melynek neve is a Magyar Satellite-ből áll össze - írja az Index. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül kifejlesztett műhold típusát tekintve a parányi, ún. Cubesat műholdak közé tartozik. Ezek az eszközök mindössze 10x10x10 centiméteresek, tömegük 1 kg. Helyet kapott benne egy napelem, egy tápegység, egy kommunikációs egység, néhány szenzor és egy vezérlőegység. A fellövésre magyar idő szerint holnap 13 órakor, a dél-amerikai Guyanában kerül sor. Holnap először repül majd a műhold pályára állításáért felelős Vega rakéta is, ez az első olyan szerkezet, mely egyszerre több pikoműholdat is képes szállítani, így a magyar MASAT-1 mellett olasz, legyel, spanyol, román és francia eszközöket is felvisz majd az űrbe. Ezek közül azonban kiemelkedik a MASAT, ugyanis a magyar műhold rendelkezik csak fél-aktív mágneses stabilizátorral. (idokep.hu)
Magyarország első műholdja a MASAT-1 Budapesten készült
Újbudán, a Budapesti Műszaki Egyetemen készült el az első teljesen magyar fejlesztésű műhold. A 10x10 cm-es kis műhold már a starthelyen várja az indulást. A műholdat irányító űrközpontból jelentkezik a "Helyi Érték" TV adás. Dr. Gschwindt András a MASAT-1 projekt vezetője elmondja, hogy kb. 40 éves kutató munka előzte meg. Magyarország első műholdját február 9-én lövik fel. Rádióamatőrök is foghatják a jelét. (www.ujbudamedia.hu)
Elektromágneses elmélete és a vele kapcsolatos téregyenletek kövezték ki az utat a huszadik századi fizika számára. Maxwell hithű keresztyén volt, aki tanulmányozta a Bibliát, olyan hittel és elkötelezettséggel, amely nyilvánvaló volt a tudományos körökben is. A fentieken kivül meg sok hívő tudós ismert, például: Fleming, az elektronika úttörője, aki ezt írta: "Bőséges bizonyiték van arra, hogy bár emberek írták, a Biblia nem az emberi elme terméke. Emberek megszámlálhatatlan sokasága mindig is úgy tisztelte, mint a világegyetem Teremtőjének hozzánk intézett üzenetét." További hithű tudósok: Lister, aki feltalálta a steril sebészetet, Simpson, aki feltalálta az érzéstelenítést. Babbage (számitástechnika), von Braun (űrrakéta), Euler (differenciál- és integrálszámítás), Mendel (genetika).
AZ ŐSROBBANÁS
"Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérjen bölcsességet Istentől, aki készségesen és szemrehányás nélkül ad mindenkinek... " (Jak 1:5) "Jöjjetek, szálljunk vitába! - mondja az Úr." (Ézs 1:18)
Hasonlítsuk össze az ősrobbanás elméletét a teremtéssel, felhasználva a tudomány néhány alaptörvényét, és lássuk, melyik mond ellent ezeknek a törvényeknek, és melyik van összhangban velük. Tekintsük először a termodinamika törvényeit (a "termodinamika" fogalom két görög szóból származik, amelyek jelentése hő-erő). Kutatás vagy kísérletezés közben minden tudóst két alaptörvény irányít, mégpedig a termodinamika két törvénye. E törvények alól nincsenek kivételek. A legegyszerűbb kísérletektől a legbonyolultabbakig, a világegyetem minden folyamata engedelmeskedik a termodinamika törvényeinek. Az első törvény az energia megmaradásának elve néven ismert, és azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. Nemrégiben a tudósok felfedezték, hogy az anyag energiává alakítható; azonban az anyag és az energia teljes összege nem változtatható meg. Ez maga után vonja azt, hogy az univerzum nem teremthette meg önmagát. Ha volt kezdete, akkor csak egy önmagán kívüli "ok" hozhatta létre, olyan folyamatok révén, amelyek ma már nem működőképesek. Az ősrobbanás-elmélet tehát ellentmond a termodinamika első törvényének. A teremtés, teljes összhangban az első törvénnyel, azt állítja, hogy energia nem keletkezik, és nem semmisül meg. A teremtés még egy lépéssel továbbmegy, és azt is megmagyarázza, hogy energia azért nem keletkezik, mert a teremtés hetének hetedik napján Isten befejezte a teremtés művét. (1Móz 2:2) Energia nem is semmisül meg, mivel Isten "hatalmas szavával hordozza a mindenséget." (Zsid 1:3)
A második törvény még érdekesebb összehasonlításra teremt lehetőséget. Ez azt állítja, hogy minden magára hagyott fizikai rendszer a rendezetlenség és a káosz felé tart. A rendezetlenség mértékét a termodinamikában "entrópiának" nevezik - és az idő múlásával az entrópia növekszik. Legegyszerűbb megfogalmazásban az entrópiát "az idő nyílvesszőjének" nevezik, és ez mindig lefelé száll. Tehát az idő múlásával minden elromlik, felbomlik vagy elpusztul. Mármost az ősrobbanás elmélet azt állítja, hogy az univerzumban a fejlődés, a növekvő rend és a komplexitás folyamata uralkodik - az idő múlásával a dolgok jobbá válnak. Mi feltehetően egyetlen sejtként kezdtük, ma pedig komplex emberi lények vagyunk. Az evolúcióban az idő nyila felfelé mutat, ami teljes mértékben ellentmond a második törvénynek!
Ezt a problémát számos evolucionista is elismeri. Jeremy Rifkin például így vélekedik Entropy: A New World View (Entrópia: Egy új világnézet) című könyvében: "Azt hisszük, hogy az evolúció valamilyen csodálatos módon egyre nagyobb összértéket és rendet hoz létre a Földön. Most, hogy környezetünk puszta szemmel is látható módon válik szétesővé és rendezetlenné, talán első alkalommal kezdünk kételkedni az evolúcióról, a haladásról és az anyagi értékeket képviselő dolgok keletkezéséről alkotott elképzeléseinkben ...Az evolúció a rend egyre nagyobb szigeteinek keletkezését jelenti a rendezetlenség egyre nagyobb tengereinek rovására. Nincs olyan biológus vagy fizikus, aki tagadná ezt az alapvető igazságot. Mégis, ki hajlandó felállni és beismerni ezt egy osztályteremben vagy a nyilvánosság előtt?" A teremtés szerint, amikor az ember vétkezett, Isten megátkozta a Földet, és romlásnak és halálnak vetette azt alá. A Biblia leszögezi, hogy "az egész teremtett világ együtt sóhajtozik és együtt vajúdik mind ez ideig." (Róm 8:22) A zsoltáríró úgy fejezi ki a helyzetet, hogy így ír az egekről és a Földről: "Mind megavulnak, mint a ruha." (Zsolt 102:27) Az idő nyila lefelé mutat a teremtéstörténetben, teljes összhangban a második törvénnyel.
Tehát rendelkezésünkre áll a tudománynak két alaptörvénye, amely teljes ellentmondásban van az evolúcióelmélettel, de teljes összhangban a teremtéssel. A termodinamika törvényei nemcsak arra a múltbeli időpontra utalnak, amikor a teremtésnek meg kellett történnie, hanem egy jövőbeli időpontra is, amikor az idő nyílvesszője földet ér, azaz eléri a mélypontot! Amennyiben a rendelkezésre álló energia esetleg zérushoz közelítene, bekövetkezik a végső hőhalál, amire Péter figyelmeztet minket: "...az egek recsegve-ropogva elmúlnak, az elemek égve felbomlanak, a Föld és a rajta levő alkotások is megégnek." (2Pt 3:10) Egyes evolucionisták kétféle módon próbálnak meg kikerülni ebből a halálos csapdából: vagy azt állítják, hogy a termodinamika törvényei nem egyetemesek, vagyis a tudósok e törvényeknek ellentmondó kísérleti eredményre is juthatnak; vagy pedig a "nyitott rendszer" érvéhez folyamodnak, mondván, hogy a törvények nem érvényesek nyitott rendszerekre, ahol a rendszerbe külső energiát lehet juttatni. Az első érvet - vagyis, hogy ez a két törvény nem vonatkozik a világegyetem keletkezésére - megdönti az a tény, hogy a tudomány megfigyelésen alapszik A két törvény arról ismeretes, hogy minden olyan tömeg-energia rendszerre és folyamatra alkalmazható, amely térben és időben megfigyelhető.
A termodinamika törvényei tudománynak minősülnek. Az az elmélet, amely nem megfigyelt, az képzeletbeli ellentmondáson alapul, és ez ellentétben áll az egybehangzó kísérleti megfigyelésekkel, tehát nem nevezhető tudományosnak! A nyitott rendszerekre vonatkozó érvet a termodinamika harmadik törvénye dönti meg, amely kimondja, hogy a rend abszolút zérusponton (-273 C fok) maximális, mert ott az entrópia értéke zéró. Ez maga után vonja azt, hogy ha külső hőenergiát adunk át egy nyitott rendszernek, az csak növeli a rendezetlenséget. Ez elkerülhetetlenül a rendszer rendezettségében rejlő funkcionális információ csökkenését eredményezi. Egy irányító program és átalakító mechanizmus (mint a klorofill a növényekben) jelenléte nélkül a bármilyen forrásból származó külső energiabevitel csak növeli a rendezetlenséget! Az a feltételezés, hogy egy robbanás rendet idézhet elő, ellentmond minden tudományos törvénynek. A további feltételezés, hogy ez a robbanás az energia és az anyag egyenletes, gömbszimmetrikus (bármilyen irányban azonos) tágulásához vezetett, a tudomány egy másik törvényének, az impulzusnyomaték megmaradás elvének mond ellent. Ez az elv kijelenti, hogy egyenletes körmozgás sohasem eredményezhet görbe vonalú mozgást. Azt feltételezni tehát, hogy egy lineárisan táguló gáz keringő pályájú galaxisokká és bolygórendszerekké lényegült volna át, íme a tudomány egy másik törvénye szerint is egyszerűen lehetetlen. Tekintsük az ok és okozat híres törvényét, mely kijelenti, hogy minden okozat esetében kell lennie egy oknak is, amely minden tekintetben előbbvaló az okozatnál, ami azt mutatja, hogy az univerzum nem hozhatta létre önmagát, ahogyan az ősrobbanás-elmélet feltételezi. Az univerzumnak (okozat) szüksége volt egy okra, mely kívül van téren és időn, és előbbvaló nála. Az egyetlen "ok", amely kívül van téren és időn, és mindennél előbbvaló, a Teremtő, aki elmondhatta magáról: "Mielőtt Ábrahám lett volna, én vagyok." (Jn 8:58), és kérdőre fogta az embert: "Hol voltál, amikor a Földnek alapot vetettem?" (Jób 38:4) A fentiekből nyilvánvaló, hogy az ősrobbanás a hamis tudomány arra irányuló kísérlete, hogy alternatívát kínáljon a teremtésre. De minthogy elveszettek vagyunk e hatalmas világegyetem csodájában, nem tehetünk mást, mint hogy magasztaljuk a hatalmas Teremtőt:
"Az egek hirdetik Isten dicsőségét,
kezének munkájáról beszél a menny." (Zsolt 19:2)
/Forrás: www.vetesesaratas.hu/
Magyar fiúé a természetfotózás Oscar-díja - Máté Bence Pusztaszerről
Losonczi Áron: Fényáteresztő üvegbeton Videó híres magyar feltalálókról
Találmányok - Egy magyar ember egy napja A magyar ember látott egy reklámfilmet a hazájáról, és ezért elhatározta, hogy a mai napon csupa olyan dolgot vesz a kezébe, amelyet magyar feltalálóknak köszönhet a világ. Így aztán fogott egy golyóstollat (Biró László, 1931), felírta egy papírra, hogy Találékony magyarok, majd egy mágnessel feltette a hűtőgépre (Szilárd Leó, 1929). A látása nem volt tökéletes, kontaktlencsét használt. Kicsit hezitált, hogy a régebbi típusút (Dallos József, 1928) vagy az új, lágy anyagú lencséjét (Győrffy István, 1959) használja-e aznap. Gyufával (Irinyi János, 1836) rágyújtott egy cigarettára, és miközben napi programján gondolkodott, egy CD-t hallgatott. A hologramos matricát nézegette a borítón (Gábor Dénes, 1947), majd bekapott egy C-vitamint (Szentgyörgyi Albert, 1931). Eszébe jutott egy barátja, ezért felhívta őt a vezetékes telefonjáról (Puskás Tivadar, 1878).
Még volt egy kis ideje indulás előtt, ezért elkezdett játszani a számítógépén (Neumann János, 1944). Elmélázott, hogy mely rendszert használja, végül a Basic Computer mellett döntött (Kemény János, 1964), és Excel táblázatba rendezte tennivalóit (Simonyi Károly, 1974). Még megnézett (volna) egy 3D-s filmet is, de ezt még egy 3D-s szemüveggel (Rátai Dániel, 2010) sem tudta megoldani. A kudarc után feltett egy bakelitlemezt a hagyományos lemezjátszójára (Goldmark Károly, 1948), és bekapcsolta a televíziót is (Mihály Dénes, 1919). Éppen New Yorkot mutatta egy ismeretterjesztő film, és örült, hogy színes készüléke van (Goldmark Károly, 1948). Nagyon tetszett neki a város, elsősorban a Central park (Asbóth Sándor, 1850-es évek, ő készítette a város rendezési tervét is). Még megnézett egy tudományos filmet az űrkutatásról, ismét elcsodálkozott a holdautón (Pávlics Ferenc, 1960 körül), majd még indulás előtt megpróbálta kirakni a Rubik-kockát (Rubik Ernő, 1976).
Végre elindult sétálni, és mivel autóvásárlás előtt állt, az elsuhanó autókat nézegette. Már korábban magához vette automata fényképezőgépét (Mihályi József, 1938). Az első kocsi, ami megtetszett, egy Ford T-modell volt (Galamb József, 1908,) aztán látott egy dízelmotoros BMW-t (Ansits Ferenc, 1983). Később megnézett magának egy Chevrolet-t, amelynek automata sebességváltója volt (Bíró László, 1932). Felmerült egy VW bogár is a különleges dizájnja miatt (Barényi Béla, 1925). Ez annyira tetszett neki, hogy még a karburátorát is megvizsgálta (Csonka János, 1893). De hamar rájött, hogy marad neki a bicikli, hazamenve meg is nézte a pincében, hogy rendben van-e, főleg a dinamója (Jedlik Ányos, 1861), majd ámultan nézte a szomszéd ház tetejére leszálló helikoptert (Asbóth Oszkár, 1928). Ezt az élményét azon melegében elmesélte Pulitzer-díjas (Pulitzer József, 1917) újságíró barátjának, akivel egy múzeumban találkozott: a fényáteresztő üvegbeton feltalálásnak fázisait mutatták be (Losonczi Áron, 2001). Magát a betont nem tudták megnézni, mivel annak jogi hercehurcáit 13 év alatt sem sikerült befejezni.
Mikor végre hazaért, már sötét volt, felkapcsolta – régimódi lévén – kripton töltésű lámpáját (Bródy Imre, 1930), megivott egy pohár szódavizet (Jedlik Ányos, 1840), és mivel megfájdult a feje, keresett egy gyógyszert is. Meg is találta a legutóbb vásárolt Kalmopyrint (Richter Gedeon, 1912). Az egész nap fáradalmait kipihenendő visszatért a bakelitlemezhez, és feltette a lemezjátszóra a Kodály-módszert (Kodály Zoltán, 1929) világszerte elterjesztő zeneszerző Psalmus Hungaricusát. (Forrás: Gyártás Trend)
Michio Kaku döntő bizonyítékot talált Isten létezésére!
2016.05.02.
2020-ig 1200 milliárd jut kutatásra * Teljes cikk itt!
"A kormány 2020-ig 1200 milliárd forintot szán kutatásra, fejlesztésre és innovációra, ezzel Magyarország GDP-arányos kutatási ráfordításai megközelítik majd az EU-átlagot - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 187. közgyűlésének megnyitóján. (...) Orbán Viktor elmondása szerint a két terület is akkor léphet előre, ha együtt halad, ezért a magyar tudomány jövője, minősége Magyarországon politikai ügy: nem párt-, hanem nemzetpolitikai ügy. Mint emlékeztetett, Magyarország nem rendelkezik nukleáris arzenállal, nagy olajkinccsel, százmilliós népességgel, de sajátos észjárással, komoly tudományos tradícióval igen." (miniszterelnok.hu)
Orbán Viktor beszéde az MTA 187. közgyűlésén
2014.11.12.
Sikeresen landolt az üstökösön a Philae! * Teljes cikk itt!
„A Philae nevű leszállóegység délelőtt fél tízkor vált le az űrszondáról, és hétórás utazás után érkezett meg a Földtől több mint ötszázmillió kilométerre lévő égitesten. A minilaboratórium megalkotásában a Magyar Tudományos Akadémia Wigner Fizikai Kutatóközpontja és az SGF Kft. mérnökei is részt vettek. A landolást a Planetáriumban élőben nézhették az érdeklődők.” (mno.hu)
2012.02.13.
Innen követhető az első magyar műhold, a MASAT-1 indulása
2012.02.12.
Magyarország első műholdja a MASAT-1 2012.02.13-án került fellövésre
Holnap 13 órakor startol az első magyar műhold, a MASAT-1, élőben közvetítjük. Nagy nap lesz a hétfői a magyar űripar számára: holnap startol a kizárólag magyar munka eredményeként megépített MASAT-1 műhold, melynek neve is a Magyar Satellite-ből áll össze - írja az Index. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem berkein belül kifejlesztett műhold típusát tekintve a parányi, ún. Cubesat műholdak közé tartozik. Ezek az eszközök mindössze 10x10x10 centiméteresek, tömegük 1 kg. Helyet kapott benne egy napelem, egy tápegység, egy kommunikációs egység, néhány szenzor és egy vezérlőegység. A fellövésre magyar idő szerint holnap 13 órakor, a dél-amerikai Guyanában kerül sor. Holnap először repül majd a műhold pályára állításáért felelős Vega rakéta is, ez az első olyan szerkezet, mely egyszerre több pikoműholdat is képes szállítani, így a magyar MASAT-1 mellett olasz, legyel, spanyol, román és francia eszközöket is felvisz majd az űrbe. Ezek közül azonban kiemelkedik a MASAT, ugyanis a magyar műhold rendelkezik csak fél-aktív mágneses stabilizátorral. (idokep.hu)
Magyarország első műholdja a MASAT-1 Budapesten készült
Újbudán, a Budapesti Műszaki Egyetemen készült el az első teljesen magyar fejlesztésű műhold. A 10x10 cm-es kis műhold már a starthelyen várja az indulást. A műholdat irányító űrközpontból jelentkezik a "Helyi Érték" TV adás. Dr. Gschwindt András a MASAT-1 projekt vezetője elmondja, hogy kb. 40 éves kutató munka előzte meg. Magyarország első műholdját február 9-én lövik fel. Rádióamatőrök is foghatják a jelét. (www.ujbudamedia.hu)
2014.01.12.
Orbán: Magyarország büszke lehet rájuk * Teljes cikk itt!
Magyarország büszke lehet mérnökeire, informatikusaira, fizikusaira - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, miután Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével közösen látogatást tett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN genfi központjában. A kormányfő az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy találkozott a genfi központban dolgozó több mint hatvan magyar szakemberrel, doktorandusszal, diákkal, akik komoly pozíciókat töltenek be, komoly kutatásokban vesznek részt, és a legmagasabb szinten teljesítenek. "Jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk a mérnökeinkre, a fizikusainkra, az informatikusainkra" - hangsúlyozta, rámutatva egyúttal, hogy "a nemzeti össztermékünkön és a lélekszámunkon fölül vagyunk reprezentálva" a CERN-ben folyó tudományos munkában. A hivatalos látogatáson a magyar küldöttség tájékoztatást kapott a CERN-ben folyó munkáról, a tervekről. Orbán Viktor értékelése szerint "az a tudományos munka, amely itt zajlik, építi a jövőt. (…) Itt jönnek létre azok a fizikai felismerések, amelyekre alapozva azután később az egész világot behálózó, meghódító termékek jönnek létre, mint például az internet." (mno.hu)
2013.10.08.
Nobel-díjat ért az "isteni részecske" * Teljes cikk itt!
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A bizottság indoklása szerint a két tudós annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesül az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének ATLAS és CMS kísérleteiben. A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. Peter Higgs úgy vélekedett, hogy a kérdéses részecske betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben, amely az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást együttesen leíró kvantumtérelmélet. (mno.hu)
Egyre közelebb vagyunk az "isteni részecskéhez" * Teljes cikk itt!
A Higgs-bozon nevű feltételezett részecske felfedezése a részecskefizika 40 éve kidolgozott standard modelljének utolsó hiányzó darabja. Találtak jelzéseket az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezésére az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) tudósai a nagy hadronütköztető (LHC) nyalábütköztetéseinek adatait vizsgálva, ám csak jövőre áll rendelkezésre elegendő adat, amely egyértelműen bizonyítja vagy kizárja a létezését - jelentették be kedden a Svájcban működő kutatóközpont szakemberei. (Forrás: MTI/PN)
Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus,
a Magyar Tudományos Akadémia ny. főosztályvezető véleménye:
"Gyakran szokás a többségi véleményre hivatkozni. Azonban a tudományban közömbös, hogy egy véleményt hányan fogadnak el. Ezt igazolja Julius Robert Mayernek, az energiamegmaradás elve felfedezőjének a példája. Mivel ragaszkodott ahhoz, amit kimondott - az egész tudományos közösség véleménye alapján - elmegyógyintézetbe zárták. (Mellékesen megjegyezve, Mayer nem fizikus volt, hanem orvos, ami azt jelenti, hogy egy tudományosan érvényes felfedezésnek nem feltétele egy speciális tudományos fokozat.)
Nos, a fizika egyik legfontosabb alapelvét egy orvos fedezte fel, akit az egész fizikustársadalom őrültnek minősített. Ennyit a többségi vélemények értékéről. Az elért tudományos presztízs is értéktelen. Ezt igazolja Albert Einstein esete, aki kétségtelenül a 20. század egyik legnagyobb fizikusa volt, mindazonáltal a kvantummechanikára vonatkozó nézetei régóta a fizikatörténet lomtárába kerültek.
Még a tudományos intézmények tekintélyére sem lehet hivatkozni. Közismert a Francia Akadémia esete, amely 1796-ban kijelentette, hogy a jövőben nem foglalkozik a meteoritok témájával, mivel csak ostoba és babonás emberek hihetik azt, hogy az égből kövek hullanak alá.
Ezért láthatjuk, hogy a tudomány határai bizonytalanok, és tudományos kérdéseket nem lehet presztízsre vagy tekintélyre alapozva eldönteni. Ha az állam ezt kívánja tenni, túllépi illetékességének határait. A tudomány jellemzője a pluralizmus, és az államnak nincs joga arra, hogy az irányzatok vagy iskolák bármelyikét is előnyben részesítse, vagy korlátozza.
Orbán: Magyarország büszke lehet rájuk * Teljes cikk itt!
Magyarország büszke lehet mérnökeire, informatikusaira, fizikusaira - jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap, miután Pálinkás Józseffel, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével közösen látogatást tett az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet, a CERN genfi központjában. A kormányfő az MTI-nek telefonon nyilatkozva elmondta, hogy találkozott a genfi központban dolgozó több mint hatvan magyar szakemberrel, doktorandusszal, diákkal, akik komoly pozíciókat töltenek be, komoly kutatásokban vesznek részt, és a legmagasabb szinten teljesítenek. "Jó okunk van arra, hogy büszkék legyünk a mérnökeinkre, a fizikusainkra, az informatikusainkra" - hangsúlyozta, rámutatva egyúttal, hogy "a nemzeti össztermékünkön és a lélekszámunkon fölül vagyunk reprezentálva" a CERN-ben folyó tudományos munkában. A hivatalos látogatáson a magyar küldöttség tájékoztatást kapott a CERN-ben folyó munkáról, a tervekről. Orbán Viktor értékelése szerint "az a tudományos munka, amely itt zajlik, építi a jövőt. (…) Itt jönnek létre azok a fizikai felismerések, amelyekre alapozva azután később az egész világot behálózó, meghódító termékek jönnek létre, mint például az internet." (mno.hu)
2013.10.08.
Nobel-díjat ért az "isteni részecske" * Teljes cikk itt!
Az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezését megjósoló brit Peter Higgs és a belga Francois Englert kapta az idei fizikai Nobel-díjat - jelentették be kedden a svéd Királyi Tudományos Akadémián Stockholmban. A bizottság indoklása szerint a két tudós annak a mechanizmusnak az elméleti megalapozásáért részesül az elismerésben, amely hozzájárult a szubatomi részecskék tömege eredetének a megértéséhez, és amelyet nemrégiben megerősítettek a megjósolt elemi részecske felfedezésével a CERN nagy hadronütköztetőjének ATLAS és CMS kísérleteiben. A Higgs-mechanizmus úgy egészíti ki a standard modellt, hogy megteremti a tömegeket. Nélküle az elemi részecskéknek nincs tömegük. Peter Higgs úgy vélekedett, hogy a kérdéses részecske betölti a rést a természet alapvető működését leíró standard modellben, amely az elektromágneses, a gyenge és az erős kölcsönhatást együttesen leíró kvantumtérelmélet. (mno.hu)
Egyre közelebb vagyunk az "isteni részecskéhez" * Teljes cikk itt!
A Higgs-bozon nevű feltételezett részecske felfedezése a részecskefizika 40 éve kidolgozott standard modelljének utolsó hiányzó darabja. Találtak jelzéseket az isteni részecskeként emlegetett Higgs-bozon létezésére az Európai Részecskefizikai Laboratórium (CERN) tudósai a nagy hadronütköztető (LHC) nyalábütköztetéseinek adatait vizsgálva, ám csak jövőre áll rendelkezésre elegendő adat, amely egyértelműen bizonyítja vagy kizárja a létezését - jelentették be kedden a Svájcban működő kutatóközpont szakemberei. (Forrás: MTI/PN)
Dr. Jeszenszky Ferenc fizikus,
a Magyar Tudományos Akadémia ny. főosztályvezető véleménye:
"Gyakran szokás a többségi véleményre hivatkozni. Azonban a tudományban közömbös, hogy egy véleményt hányan fogadnak el. Ezt igazolja Julius Robert Mayernek, az energiamegmaradás elve felfedezőjének a példája. Mivel ragaszkodott ahhoz, amit kimondott - az egész tudományos közösség véleménye alapján - elmegyógyintézetbe zárták. (Mellékesen megjegyezve, Mayer nem fizikus volt, hanem orvos, ami azt jelenti, hogy egy tudományosan érvényes felfedezésnek nem feltétele egy speciális tudományos fokozat.)
Nos, a fizika egyik legfontosabb alapelvét egy orvos fedezte fel, akit az egész fizikustársadalom őrültnek minősített. Ennyit a többségi vélemények értékéről. Az elért tudományos presztízs is értéktelen. Ezt igazolja Albert Einstein esete, aki kétségtelenül a 20. század egyik legnagyobb fizikusa volt, mindazonáltal a kvantummechanikára vonatkozó nézetei régóta a fizikatörténet lomtárába kerültek.
Még a tudományos intézmények tekintélyére sem lehet hivatkozni. Közismert a Francia Akadémia esete, amely 1796-ban kijelentette, hogy a jövőben nem foglalkozik a meteoritok témájával, mivel csak ostoba és babonás emberek hihetik azt, hogy az égből kövek hullanak alá.
Ezért láthatjuk, hogy a tudomány határai bizonytalanok, és tudományos kérdéseket nem lehet presztízsre vagy tekintélyre alapozva eldönteni. Ha az állam ezt kívánja tenni, túllépi illetékességének határait. A tudomány jellemzője a pluralizmus, és az államnak nincs joga arra, hogy az irányzatok vagy iskolák bármelyikét is előnyben részesítse, vagy korlátozza.
"Ha eszünk kifáradt az igazság kutatásában, jól esik megpihennünk a hit karjaiban." (Blaise Pascal)
Pascual Jordan: A Földről elindul egy űrhajó
ALBERT EINSTEIN: ISTEN HIÁNYA
"Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket,
és tisztelettel térdre estem Előtte." (Karl von Linné)
Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?
Dr. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ? Van út a Mennybe!
Írók, filozófusok, történészek... a Bibliáról
Dr. Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott
Dr. Kent Hovind: A védőoltásokról * RÁKGYÓGYÍTÁS * Immunrendszer
2013.02.16.
Húsz atombombával ért fel a meteor * Teljes cikk itt!
Legalább hússzor több energia szabadult fel a cseljabinszki meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. Cseljabinszkben meteoritdarabok után kutatnak. A NASA pénteken nyilvánosságra hozott adatai alapján a meteorit széthullásakor tapasztalt robbanás ereje egy 300-500 kilotonnás atomtöltet robbanóerejének felelt meg. A bolidának nevezett égitest - rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor - mintegy 15 méter átmérőjű volt, óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanás kíséretében. A meteorit 480 kilométeres csíkot hagyott maga után az égbolton - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. (MTI)
Kárász Anna: "Igen, a csip az szimpatikus lenne" TV2 aktív
Mikrochip a kézbe, totális kontroll * AZ ÖRDÖG BÉLYEGE A CHIP
Ez egy maszek videofelvétel, most került elő! Japán cunami, tsunami
Nézzétek meg! Tudtam, hogy borzalmas volt, de ez tényleg iszonyat. Megdöbbentő és nagyon elgondolkoztató végignézni ezt a felvételt!
2011.03.11. JAPÁN CUNAMI, tsunami * FUKUSIMA atomsugárzás!
A halál jeges ujja
Pascual Jordan: A Földről elindul egy űrhajó
ALBERT EINSTEIN: ISTEN HIÁNYA
"Láttam az örök, végtelen, mindentudó, mindenható Istentől való jelenségeket,
és tisztelettel térdre estem Előtte." (Karl von Linné)
Bally István: Teremtés, evolúció: kell-e választani?
Dr. Werner Gitt: KI A TEREMTŐ? Van út a Mennybe!
Írók, filozófusok, történészek... a Bibliáról
Dr. Werner Gitt: Amit Darwin még nem tudhatott
Dr. Kent Hovind: A védőoltásokról * RÁKGYÓGYÍTÁS * Immunrendszer
2013.02.16.
Húsz atombombával ért fel a meteor * Teljes cikk itt!
Legalább hússzor több energia szabadult fel a cseljabinszki meteorit felrobbanásakor, mint a hirosimai atombomba felrobbanásakor - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. Cseljabinszkben meteoritdarabok után kutatnak. A NASA pénteken nyilvánosságra hozott adatai alapján a meteorit széthullásakor tapasztalt robbanás ereje egy 300-500 kilotonnás atomtöltet robbanóerejének felelt meg. A bolidának nevezett égitest - rendkívül erős fényű, tűzgömbszerű meteor - mintegy 15 méter átmérőjű volt, óránkénti 64 ezer kilométeres sebességgel hatolt be a légkörbe, és 19-24 kilométeres magasságban hullott darabokra hatalmas robbanás kíséretében. A meteorit 480 kilométeres csíkot hagyott maga után az égbolton - közölte az amerikai űrkutatási hivatal. (MTI)
Kárász Anna: "Igen, a csip az szimpatikus lenne" TV2 aktívMikrochip a kézbe, totális kontroll * AZ ÖRDÖG BÉLYEGE A CHIP
Ez egy maszek videofelvétel, most került elő! Japán cunami, tsunami
Nézzétek meg! Tudtam, hogy borzalmas volt, de ez tényleg iszonyat. Megdöbbentő és nagyon elgondolkoztató végignézni ezt a felvételt!
2011.03.11. JAPÁN CUNAMI, tsunami * FUKUSIMA atomsugárzás!
A halál jeges ujja
A rendkívüli jelenség valójában egy víz alatti "jégcsap", amely a túlhűlt, fagypont alatti, jelentős sótartalma miatt folyékony tengervízben képződik, méghozzá hihetetlen sebességgel. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a felszín felett általában rendkívüli hideg, akár mínusz 20-30 °C-os hőmérséklet uralkodik, az ehhez képest "meleg" vizet éppen a jégréteg védi meg az azonnali megdermedéstől. Ilyen extrém körülmények között azonban elég a legcsekélyebb, felülről induló, leáramló változás a víz sótartalmát illetően, és máris kialakul a halálos "cseppkő".
A tengerfenéken virágzó élet pedig - amely leginkább tengeri sünök, csillagok és esetleg rákok formájában van jelen hasonló helyeken - akár néhány másodperc alatt kőkemény, kristálytiszta jégrétegbe fagy.
Forrás: BBC
Forrás: AAD
Különleges csíkos jéghegyek
Különleges jéghegyek és jéghegytöredékek láthatók azokon a képeken, amiket a Déli-sarkvidék közelében fotóztak le. A jéghegyek a Déli-sarkon néha csíkosak, amit a hórétegek képeznek a különböző eseményekre reagálva. A kék csíkot a jég repedésbe hirtelen buborékképződés nélkül belefagyott olvadt víz okozza. Amikor a jéghegy a tengerbe csúszik egy réteg sós tengervíz ráfagyhat alulról, és ha az gazdag algákban, akkor zöldes színű lesz. Barna, fekete és sárga csikokat a szenyeződés okozza, ami csúszás közben tapad a jégre mielőtt a vízbe érne.
Szerkesztette: Makai Rozália http://www.vargamakai.com
Ide írhatsz!
Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!
ÉLETRAJZOK,
OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK 
Makai Rozália
gyermek- és családvédő írásai
[ FIATALOKNAK | ELRAGADTATÁS | MI LESZ A VILÁGGAL?|
|Hiszek Jézus Krisztusban |Bemerítés a Biblia alapján|
|Nóé története a BIBLIÁBAN| A páskabárány elrendelése|
|A kereszt szükséges | HARMADNAPON FELTÁMADOTT!|
|Akik Krisztusban vannak| PÜNKÖSD | TÖRTÉNETEK|
|Szabadulások, rehabilitáció | ÉLETRAJZOK | ÖRÖMHÍR CD]
Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN
VAN KIÚT!
OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK
Mátrainé F. Irma írásai Zimányi József prédikációi Gazdag István tanításai
22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel
Vissza az oldal elejére!
Vissza a menüre!
Forrás: AAD
Különleges csíkos jéghegyek
Különleges jéghegyek és jéghegytöredékek láthatók azokon a képeken, amiket a Déli-sarkvidék közelében fotóztak le. A jéghegyek a Déli-sarkon néha csíkosak, amit a hórétegek képeznek a különböző eseményekre reagálva. A kék csíkot a jég repedésbe hirtelen buborékképződés nélkül belefagyott olvadt víz okozza. Amikor a jéghegy a tengerbe csúszik egy réteg sós tengervíz ráfagyhat alulról, és ha az gazdag algákban, akkor zöldes színű lesz. Barna, fekete és sárga csikokat a szenyeződés okozza, ami csúszás közben tapad a jégre mielőtt a vízbe érne.
Szerkesztette: Makai Rozália http://www.vargamakai.com
Ide írhatsz!Ó, de csodálatos is az Úr minden cselekedetében!
Dicsőség az Ő szent Nevének!
Makai Rozália
[ FIATALOKNAK | ELRAGADTATÁS | MI LESZ A VILÁGGAL?|
|Hiszek Jézus Krisztusban |Bemerítés a Biblia alapján|
|Nóé története a BIBLIÁBAN| A páskabárány elrendelése|
|A kereszt szükséges | HARMADNAPON FELTÁMADOTT!|
|Akik Krisztusban vannak| PÜNKÖSD | TÖRTÉNETEK|
|Szabadulások, rehabilitáció | ÉLETRAJZOK | ÖRÖMHÍR CD]
Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN
VAN KIÚT!
OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK
Mátrainé F. Irma írásai Zimányi József prédikációi Gazdag István tanításai
Vissza az oldal elejére!
Vissza a menüre!