HITELES TÖRTÉNETEK
Makai Rozália gyermek- és családvédő
Szeretettel köszöntünk minden magyart, bárhol éljen is.

Történelmi atlasz 100 évenkénti lebontásban itt!
Nagyon érdekes és tanulságos! A megjelenő Európa térkép alatt megtalálhatók az egyes államok nevei. Valamelyikre rákattintva, azonnal
egy piros vonal fogja körbe az adott államot. Bal oldalt az évszázadok vannak feltüntetve. Alulról felfelé haladhatunk a mai állapotig.
Ja, és még valami! A mellékelt térképet nem magyarok készítették!

Szénási Sándor: MAGYAR IMÁDSÁG
Uram, egy népért könyörgök:
Fordítsd felé szent orcád!
Szíved ajtaján, ím, zörgök:
Tied hatalom és ország!
Uram, egy népért könyörgök:
Sokszor káromol az ajka.
Szenteld meg ajkát, s felzendül
A legszebb zsoltárszó rajta.
Uram, egy népért könyörgök:
A szíve sokszor oly konok.
Hódítsd meg, s akkor e szív
Lesz majd királyi zsámolyod.
Uram, egy népért könyörgök:
Mindene van, mégis szegény:
Mert Nélküled árva koldus
Aranyhalmai tetején.
Uram, egy népért könyörgök:
Mindig szabadságra vágyott,
De bűnei bilincséből
Tehozzád alig kiáltott.
Uram, egy népért könyörgök:
Annyit folyt könnye, s vére!
Varázsolj arcára mosolyt
És vidám Napot egére!
Uram, egy népért könyörgök:
Érezze, mindig szereteted.
Gyógyítsad meg a vakságát,
S ragyogjon felé Kereszted!
Uram, egy népért könyörgök:
Magyar népemért most, sírva.
Imádságom szívembe van
Örök betűkkel beírva.
2019.08.17.

Így készült Szolnokon, a nagy kemencében a Kárpát medence
ünnepi kenyere csodálatos szeretetben.
"Boldog az a nemzet, amelynek Istene az Úr, az a nép, amelyet örökségül választott." (Zsolt 33:12)
A felvételt Szabó András kőműves mester készítette 2019-ben.

Szolnok Művésztelep 2016. 08. 18. A kisebb kenyerek sütése a rászorulók számára.
A videót készítette Szabó András kőműves mester

Épül a Kárpát medence kenyerének kemencéje 2013-ban.
Deák András sepsiszentgyörgyi pékmester és kemenceépítő mester építette ezt a kemencét.
"Akit magyarnak teremtett az Úr Isten, és nem fogja pártját
nemzetének, nem derék ember."
(Széchenyi István)

Kölcsey Ferenc: Himnusz - Előadja: Sinkovits Imre
A Himnusz ("Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból") Kölcsey Ferenc műve, amely egyben Magyarország nemzeti himnusza.
A Himnusz a költő legnagyobb hatású verse. 1823-ban íródott Szatmárcsekén. (Interference Of Hungarian Flamethrower)

KÖLCSEY FERENC élete (1790-1838) itt olvasható
1790. augusztus 8-án született nemzeti imádságunk,
a Himnusz szerzője, Kölcsey Ferenc.
Kölcsey Ferenc:"HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS: S A HAZA FÉNYRE DERÜL!
2023.05.24.

Dr. Fricz Tamás politikai elemző 2023.05.24-én
a Parlament felsőházi termében tartott előadása
a német-magyar kapcsolatokról a rendszerváltás után, valamint Helmut Kohl német kancellár szerepéről. A beszéd végén csattan a poén, érdemes végignézni! A jelenlévők bravó felkiáltásokkal és vastapssal jutalmazták Tamás előadását!

Radnóti Miklós "Nem tudhatom" versét előadja Latinovits Zoltán
Nem tudhatom, hogy másnak e tájék mit jelent,
nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt
kis ország, messzeringó gyerekkorom világa.
Belőle nőttem én, mint fatörzsből gyönge ága
s remélem, testem is majd e földbe süpped el.
Itthon vagyok. S ha néha lábamhoz térdepel
egy-egy bokor, nevét is, virágát is tudom,
tudom, hogy merre mennek, kik mennek az úton,
s tudom, hogy mit jelenthet egy nyári alkonyon
a házfalakról csorgó, vöröslő fájdalom.

Ki gépen száll fölébe, annak térkép e táj,
s nem tudja, hol lakott itt Vörösmarty Mihály,
annak mit rejt e térkép? gyárat s vad laktanyát,
de nékem szöcskét, ökröt, tornyot, szelíd tanyát,
az gyárat lát a látcsőn és szántóföldeket,
míg én a dolgozót is, ki dolgáért remeg,
erdőt, füttyös gyümölcsöst, szöllőt és sírokat,
a sírok közt anyókát, ki halkan sírogat,

s mi föntről pusztitandó vasút, vagy gyárüzem,
az bakterház s a bakter előtte áll s üzen,
piros zászló kezében, körötte sok gyerek,
s a gyárak udvarában komondor hempereg;
és ott a park, a régi szerelmek lábnyoma,
a csókok íze számban hol méz, hol áfonya,
s az iskolába menvén, a járda peremén,
hogy ne feleljek aznap, egy kőre léptem én,
ím itt e kő, de föntről e kő se látható,
nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható.

Hisz bűnösök vagyunk mi, akár a többi nép,
s tudjuk miben vétkeztünk, mikor, hol és mikép,
de élnek dolgozók itt, költők is bűntelen,
és csecsszopók, akikben megnő az értelem,
világít bennük, őrzik, sötét pincékbe bújva,
míg jelt nem ír hazánkra újból a béke ujja,
s fojtott szavunkra majdan friss szóval ők felelnek.
Nagy szárnyadat borítsd ránk virrasztó éji felleg.
1944
2023.03.15.

Orbán Viktor miniszterelnök ünnepi beszéde a Petőfi Szülőház előtt.
Mi nem akárkik, hanem magyarok vagyunk. Magyarnak születni kötelességet jelent. Méltónak lenni a fajtánkhoz. Petőfi ezt olvassa fejünkre naponta: vagy rabság vagy szabadság. Lehet választani. Úgy élt, hogy tudta, egyszer majd el fog jönni a döntés végső pillanata. Nemcsak úgy, ahogy eljön az ember személyes életében, amikor elkötelezzük magunkat a hit, a házasság és a hazaszeretet szent kötelékeivel. Tudta, hogy el fog jönni a nemzet életében is.
Egy hazafinak az a dolga, hogy készen álljon, és ha itt a pillanat, harcba szálljon. Dereka legyen felövezve, kardja kifenve, A magyar szabadság hatalmas menete tett néha vargabetűt, és olykor zsákutcába is tévedt az elmúlt 200 évben, ma is tart. Petőfi Sándor ebben a menetben ma is itt van velünk. Ebben akkor is biztosak lehetünk, ha éppen nem látjuk őt. Időnként mintha látnánk is. Felrémlik a szemünk előtt. Mindig akkor, amikor elbizonytalanodunk, amikor megtorpanunk. Látjuk, ahogy fellázad mikor idegenek akarják megmondani a magyaroknak, hogy éljenek.
Látjuk, ahogy szembefordul a világ hatalmasaival, akik újra be akarják olvasztani a magyarokat egy európai szuperállamba.
Látjuk, ahogy odakanyarítja a 12 pont elé, hogy legyen béke. Ha a szó nem segít, látjuk, ahogy elindul helyettünk újra meghalni a magyar szabadságért. Tartozunk neki. Ezért soha sem fogjuk megengedni, hogy a szabadság zászlaját kicsavarják a magyarok kezéből. Nem fogjuk hagyni, és nem is fog sikerülni, mert minden magyarban van egy kis Petőfi. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza! A Jóisten mindannyiunk fölött, Magyarország mindenek előtt. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! (M1 - Híradó)

Petőfi Sándor - Nemzeti dal - Előadja Sinkovits Imre
Talpra magyar, hí a haza!
Itt az idő, most vagy soha!
Rabok legyünk vagy szabadok?
Ez a kérdés, válasszatok!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Rabok voltunk mostanáig,
Kárhozottak ősapáink,
Kik szabadon éltek-haltak,
Szolgaföldben nem nyughatnak.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Sehonnai bitang ember,
Ki most, ha kell, halni nem mer,
Kinek drágább rongy élete,
Mint a haza becsülete.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Fényesebb a láncnál a kard,
Jobban ékesíti a kart,
És mi mégis láncot hordtunk!
Ide veled, régi kardunk!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;
Mit rákentek a századok,
Lemossuk a gyalázatot!
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
Hol sírjaink domborulnak,
Unokáink leborulnak,
És áldó imádság mellett
Mondják el szent neveinket.
A magyarok Istenére
Esküszünk,
Esküszünk, hogy rabok tovább
Nem leszünk!
(Pest, 1848. március 13.)

2023.03.15.

Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje.
Feltette Péterné Koncz Ilona 2013. márc. 15.
Köszönöm Csóka Balázsnak, hogy végre megtudhattuk az előadó nevét! Énekel: Balogh Márton
Dalszöveg:
Kossuth Lajos azt üzente, Elfogyott a regimentje. Ha még egyszer azt üzeni, Mindnyájunknak el kell menni! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Esik eső karikára, Kossuth Lajos kalapjára. Valahány csepp esik rája, Annyi áldás szálljon rája! Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Kossuth Lajos íródeák, Nem kell néki gyertyavilág. Megírja ő a levelet A ragyogó csillag mellett. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
Megállj császár, Ferenc József, Ér még pálfordulás téged! Villog Kossuth fényes kardja, Őrt áll a magyar angyala. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
(Az aradi vértanúk névsora) Leiningen gróf, Damjanich János, Kiss, Poeltenberg, Lahner, Lázár Vilmos, Aulich, Knézich, Nagysándor, Schweidel, Török, Dessewffy, gróf Vécsey. Éljen a magyar szabadság, éljen a haza!
2023.03.15.


Ünnepeljünk együtt március 15-én Kiskőrösönl!
Az ünnepi megemlékezés 14:00-kor kezdődik a város Főterén, ahol beszédet mond Orbán Viktor Magyarország miniszterelnöke. "Hazádnak rendületlenül, Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar." Gyáva népnek nincs hazája!

Vörösmarty Mihály: Szózat Sinkovits Imre előadásában
"Hazádnak rendületlenül, Légy híve, ó magyar; Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar." (Vörösmarty Mihály)
Hajrá magyarok a keresztény értékekért, a családokért!
2023.01.22.

2023.01.22. A Magyar Kultúra Napja.
Magyarország nemzeti himnusza hallható.
Erkel Ferenc 1844-ben zenésítette meg a Himnuszt.
2022.10.06.

Orbán Balázs: Október hatodikán tisztelettel emlékezünk
az aradi vértanúk hazaszeretetére és hősies áldozatára.
Ennek kapcsán szeretném ajánlani a közmédia M5-ös csatornáján ma este kilenc órakor műsorra kerülő, "Szirmok, virágok, koszorúk" című, Ezüst Medve díjas filmet, Lugossy László rendezésében.
Egy '48-as huszártisztnek és családjának életét követhetjük a Bach-korszak éveiben: miként próbálnak túlélni azzal az elviselhetetlen tudattal, hogy a szabadságharc elbukott.
A film kiválóan érzékelteti, miféle megpróbáltatásokat kellett kiállnia egy magyar hazafinak a kiegyezés előtt, a császári elnyomás éveiben, miközben a magyarság mindenkori sorskérdései is felmerülnek. Vajon lehet-e hazaszeretettel és magyaros leleménnyel pótolni, ami hadianyagból, harctéri tapasztalatból és emberszámból hiányzik? Ha lehet is pótolni, hol vannak a magyar lelemény határai? Hihetünk-e a csodában, amikor nincs semmi remény? S milyen árat fizetnek a magyar családok azért, ha egyik tagjuk ki mert állni az idegen elnyomás ellen?
A film azonban nemcsak ezért tabudöntögető. 1985-ben, a film megjelenésekor sem kellett különösebben vájtfülűnek lenni ahhoz, hogy valaki észrevegye: a Bach-korszak elnyomása és az '56 utáni megtorlások, a karhatalom módszerei mennyire hasonlóak, az elnyomók ideológiája hány ponton egyezik, s a szabadságszerető büszke magyarok sorsa mily nagy mértékben visszatérő mintája a magyar történelemnek.
Tegyünk azért, hogy ezek az idők sose térjenek vissza!

Aradi Vértanúk napja Október 6. - Kormorán: Kik érted haltak
Emlékezzünk az Aradi vértanúkra!
Az aradi vértanúk az a 12 magyar tábornok és egy ezredes, akiket az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után,
az abban játszott szerepük miatt Aradon kivégeztek. Bár ezen honvédtisztek száma tizenhat, a nemzeti emlékezet
mégis elsősorban az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom honvédtisztet nevezi így, gyakran használva a tizenhárom aradi vértanú,
illetve az aradi tizenhármak elnevezést is. Mindegyikük eleve aktív vagy kilépett császári-királyi tiszt volt,
a szabadságharc végén a honvédseregben egyikük altábornagyi, tizenegyen vezérőrnagyi és egyikük ezredesi rendfokozatot viselt.
Lázár Vilmos ezredest azért sorolták a tábornokokhoz, mert a szabadságharc végén önálló seregtestet irányított. A győztesek ellenben
egyikük tábornoki rendfokozatát sem ismerték el hivatalosan. A vértanúk között Kiss Ernő honvéd altábornagy volt a rangidős,
aki korábban k.k. (császári-királyi) ezredes volt, a többiek a közös hadseregben ennél alacsonyabb tiszti rendfokozatot viseltek.
Ugyanezen a napon végezték ki Pesten az első felelős magyar miniszterelnököt, Batthyány Lajost. "...a legnagyobb szigorúság a
kompromittáltakkal szemben. Sok fejnek kell lehullania, mint a kiemelkedő mákfejeknek,
ha az ember fölöttük ellovagol."
(Ferenc József utasítása Haynau számára)
"A kegyelem jó dolog, de előbb egy kicsit akasztunk. Nem szabad visszariadnunk egy vérfürdőtől." - Felix zu Schwarzenberg osztrák
miniszterelnök /1849/ utasítására, Ferenc József jóváhagyásával hadbíróság
elé állították, majd halálra ítélték és kivégezték a 13 magyar hőst.
Az Aradi vértanúk utolsó mondatai itt olvashatók!
"Nincs senkiben nagyobb szeretet annál, mintha valaki életét adja barátaiért." (János 15:13)

Damjanich János imája
Ima kivégeztetésem előtt, 1849. október 5-ről 6-ra virradóra
Mindenség Ura! Hozzád fohászkodom! Te erősítettél engem a nőmtől való elválás borzasztó óráiban, adj erőt továbbra is, hogy a kemény
próbát: a becstelen, gyalázatos halált erősen és férfiasan állhassam ki. Hallgasd meg, ó, Legfőbb Jó, vágyteli kérésemet! Te vezettél,
Atyám, a csatákban és ütközetekben - Te engedted, hogy azokat kiállhassam, és a Te védelmező karod segített némely kétes küzdelemből
sértetlenül kilábolni - dicsértessék a Te neved mindörökké!
Oltalmazd meg, Mindenható, az én különben is szerencsétlen hazámat a további veszedelemtől! Hajlítsad az uralkodó szívét kegyességre
a hátramaradó bajtársak iránt, és vezéreld akaratát a népek javára! Adj erőt, ó, Atyám, az én szegény Emíliámnak, hogy beválthassa
nékem adott ígéretét: hogy sorsát hitének erejével fogja elviselni.
Áldd meg Aradot! Áldd meg a szegény, szerencsétlenségbe süllyedt Magyarországot! Te ismered, ó, Uram, az én szívemet, és egyetlen
lépésem sem ismeretlen előtted: azok szerint ítélj fölöttem kegyesen, s engedj a túlvilágon kegyes elfogadást találnom. Ámen.
Damjanich
Emíliának vigasztalásul
2018.09.06.

Mihalik Kálmán szülőháza Oravicabányán
A Székely himnusz emlékezetére - Mihalik Kálmán halálának 96. évfordulóján
A Székely himnusz is Szegeden született! Ha nem is szögedi, de bizony szegedi. Csanády György szövegére Szegeden
írta a dallamát Mihalik Kálmán. Mihalik Kálmán,
aki a románok által kifosztott Erdélyből menekült Szegedre Kolozsvár egyetemével együtt.
Ma 96 éve húnyt el Mihalik Kálmán Szegeden 26 évesen tifuszban.
A sírja megvan. A halála óta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült. 1990-ben egy idős asszony kereste
föl Gál Imre fafaragót, megmutatva, hol is nyugszik himnusz szerzőnk.
Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet,
és rendbe is hozták a sírt. 2009-ben díszsírhelyet kapott, amikor a Székely Nemzeti Tanács Székelyudvarhelyen hivatalosan
is Székelyföld himnuszaként fogadta el Mihalik Kálmán dalát, mely (kilencvenöt éve)
1922. május 22.-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján.
Mihalik Kálmán szülőházáról azonban tavalyig mit sem tudtunk. A helyét senki nem ösmerte. A resicabányai Kun Lászlónak köszönhetjük,
hogy végre "megkerült".
Majd 95 évvel a zeneszerző halála után végre emléktáblát is avathattunk székely honfitársainkkal.

"Ki tudja merre, merre visz a végzet.." - Székely himnusz
Döbbenetes kimondani, de szétszaggatott magyarságunk "anyaországában", helyesebben és találóbban a csonkországban,
a megnyomorított maradékban máig nem tananyag a Székely himnusz.
Alkotói nevét sem ismeri a magyar diák.
Pedig 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.(szegedem.hu)
/Dr. Szabó László
Magyar Kulturális Örökség Alapítvány
alapítója/
Ki tudja merre, merre visz a végzet
Göröngyös úton, sötét éjjelen.
Segítsd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi csillagösvényen.
Maroknyi székely porlik, mint a szikla
Népek harcától zajló tengeren.
Fejünk az ár ezerszer elborítja,
Ne hagyd el Erdélyt, Erdélyt, Istenünk!

A Kárpátok bércei - Egy ezerarcú hegykoszorú csodái
A film összeillesztgeti a vadregényes Kárpátok színes darabkáit, varázslatos vázlatképet nyújtva a változatos hegyvilágról.
A hegység bérceire hágva és völgyeibe szállva megismerhetjük ezerarcú tájait, földtani viszonyait, kivételes élővilágát és formakincsét.

"Hazádnak rendületlenül, Légy híve, ó magyar;
Bölcsőd az s majdan sírod is, Mely ápol s eltakar." (Vörösmarty Mihály)
Emlékezzünk együtt!

Simándy József 70 évesen énekli: Hazám, Hazám...
A felvétel 1986 október 4-én készült a felújított Szegedi Nemzeti Színház nyitó gáláján.
KÖLCSEY FERENC élete (1790-1838) itt olvasható
Kölcsey Ferenc:"HASS, ALKOSS, GYARAPÍTS: S A HAZA FÉNYRE DERÜL!
A MAGYAR KULTÚRA NAPJA A KOSSUTH RÁDIÓBAN
Kölcsey Ferenc 1823. január 22-én fejezte be a Himnusz kéziratát. Ennek a jeles dátumnak emléket állítva,
1989 óta ünnepeljük január 22-én A magyar kultúra napját. Az évfordulóval kapcsolatos megemlékezések alkalmat adnak magyar kulturális
örökségünk ápolására, nemzeti tudatunk erősítésére Magyarország határain belül és azokon túl. A magyarságnak a 19. századig nem volt
nemzeti himnusza. Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fokozódása idején,
1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust.
Először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurorájában jelent meg, a kéziraton még szereplő "Magyar nép zivataros századaiból" alcím nélkül,
1832-ben, Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot.
A Himnusz megzenésítésére 1844-ben került sor pályázat keretében, amelyet Erkel Ferenc, a Nemzeti Színház karmestere nyert meg a
zsűri ítélete szerint. A művet 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban, hivatalos állami ünnepségen 1848. augusztus 20-án
csendült fel először. A 191 éves Himnuszt a közmegegyezés tette nemzeti imádságunkká, hivatalosan azonban csak az 1949. évi alkotmányt
alapjaiban módosító 1989. évi XXXI. törvény iktatta nemzeti jelképeink sorába.
A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben.
A Kossuth Rádió kiemelten foglalkozik műsoraiban a magyar kultúrával A magyar kultúra napján, január 22-én.
A 180 perc műsorában visszaemlékeznek a tavalyi Nemzeti Színházban tartott közös ünneplésre, melyen a nemzeti intézmények vettek részt.
Élő tudósításban jelentkezünk az Együtt szaval a Nemzet program színhelyéről, a sorsolás nyerteseként 10 órakor Orosházáról csendülhet
fel a Himnusz, valamint a Szózat, ezzel egy időben valamennyi hazai és külhoni magyar nyelvű iskolában is eléneklik a Himnuszt
és a Szózatot.
A Közelről c. műsor ezúttal a magyar hagyományokat életben tartó közösségeket, csoportokat mutatja be. A Határok nélkül című műsorban
a Magyar Kamaraszínház előadásairól azért lesz szó, mert ez a társulat rendszeresen látogatja a szórvány magyarság településeit,
ezzel is segítve a csángókat, a vajdasági magyarokat a kultúrájuk és a nyelvük a megtartásában.
Megszólal Usztics Mátyás, a társulat
igazgatója és a színészek, a másokért való áldozatvállalásról, a haza fogalmáról.
A Belépő c. magazinban interjú készül a Balassa- és a Csokonai-díj jutalmazottjaival a díjosztás helyszínén, valamint megismerkedünk
a magyar irodalom külföldi terjesztőivel, többek között Roberto Ruspanti olasz műfordítóval. Beszámoló hangzik el az aznap Bécsben
nyíló kiállításról, ahol a Hagenbund művészcsoport magyar tagjaitól 60 műalkotása látható.
Érdekes beszélgetéseket hallhatunk még a Magyarországon élő, már asszimilálódott, idegen anyanyelvű írókkal, költőkkel, műfordítókkal
a magyar kultúráról.
(Forrás: MTVA - SAJTÓOSZTÁLY)

Kölcsey Ferenc: Himnusz - Előadja: Sinkovits Imre

Apponyi Albert gróf trianoni beszéde

Nemzeti hitvallás Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.
Nemzeti hitvallás elnevezéssel tartalmaz preambulumot Magyarország hétfőn /2011.04.18./ elfogadott új alaptörvénye, amely a
Himnusz "Isten, áldd meg a magyart!" sorával kezdődik.
A 2012. január elsejéig hatályos - rendszerváltáskor megalkotott és azóta számos alkalommal módosított - alkotmány bevezetője úgy szólt,
hogy a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet
elősegítése érdekében állapítja meg Magyarország alkotmányának szövegét az Országgyűlés - az új alkotmány elfogadásáig.
Az új alaptörvény bevezetőjéül szolgáló Nemzeti hitvallás megemlékezik arról, hogy Szent István király ezer évvel ezelőtt szilárd
alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
"Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért,
szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre. Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira. Büszkék vagyunk arra,
hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit" - olvasható a szövegben.
A hitvallás értelmében a magyarok elismerik a kereszténység nemzetmegtartó szerepét, becsülik országunk különböző vallási hagyományait,
ígérik, hogy megőrzik az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzet szellemi és lelki egységét. A velünk élő nemzetiségek
a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők - rögzíti a hitvallás, amelyben az is szerepel: "vállaljuk, hogy örökségünket,
egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és
ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk". Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink
gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit - folytatódik a szöveg, amely szerint az emberi lét
alapja az emberi méltóság. A hitvallás szerint az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki, együttélésünk
legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet, a közösség erejének és
minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének
kötelességét, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése,
hogy népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül
intézi - olvasható az új alkotmány bevezetőjében. E szerint a magyarok tiszteletben tartják történeti alkotmányunk
vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét;
nem ismerik el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését, tagadják a magyar nemzet
és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését. "Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét" - áll a szövegben, amely kinyilvánítja azt is: a magyarok egyetértenek az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
Hazánk 1944. március 19-én elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május 2-tól, az első szabadon választott népképviselet
megalakulásától számítjuk, ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének. Valljuk, hogy a huszadik század
erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra - tartalmazza a hitvallás, amely
úgy zárul: "Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk". A preambulumként
szolgáló Nemzeti hitvallás válthatja az államigazgatási szervek, hivatalok, közintézmények falán a jelenleg kifüggesztett Nemzeti
Együttműködési Nyilatkozatot. (MTI)

Példák az imakérésekre - "Ti tehát így imádkozzatok:
Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a
te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is. Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma, és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek; és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól, mert tied az ország, a hatalom és a dicsőség mindörökké. Ámen." (Mt 6:9-13)
2019.07.06.

A pozsonyi csata 907. július 4-7. között zajlott.
Emlékezzünk ezzel a történelmi filmmel!
A film bemutatja, hogy a magyarok jól átgondolt terv szerint győztek. Hajnalban támadtak,
és színlelt visszavonulás taktikáját alkalmazták. Teljes győzelmet arattak.


Áldott, szép ünnepet kívánunk! Augusztus 20. a magyar állam alapítása!
A szeretet soha el nem múlik! dal itt!

Petőfi Sándor: Fekete kenyér
Miért aggódol, lelkem jó anyám,
hogy kenyeretek barna, e miatt?
Hisz meglehet: ha nincs idehaza,
tán fehérebb kenyérrel él fiad.
De semmi az! csak add elém, anyám,
bármilyen barna is az a kenyér.
Itthon sokkal jobb ízű énnekem
a fekete, mint máshol a fehér.
Isten áldása legyen ezen a nagy szolgálaton!

Cserna Gábor - Mézes Áron: IMA MAGYARORSZÁGÉRT videó
Uram, jövök hozzád e nemzetért,
a magyar népért könyörgök.
Add, hogy megtaláljon Téged, és megláthasson a problémák között!
Bocsájtsd meg vétkeinket!
Gyógyítsd meg sebeinket!
Szent Szellem, söpörj végig az országon!
Hozd az ébredést és a felüdülést!
Hozd a gyógyulást és a szabadulást! ÁMEN!

Pataki Tamás: Lázadás és lojalitás
Hűek vagyunk-e a kultúránkhoz?
2020.12.15.

Járóka Lívia írta: Az EPP (Európai Néppárt) képviselőcsoport is
elítéli a Bocskor Andrea képviselőtársammal szembeni fenyegetéseket,
aki a napokban
felkerült az "Ukrajna ellenségeit" listázó szélsőséges jobboldali csoportosulás, a Mirotvorec "halállistájára".
"Szolidaritásunkat szeretnénk kifejezni kollégánkkkal, Bocskor Andreával, akit egy online kiadvány Ukrajna ellenségének bélygzett.
Mindezt gyűlöletkeltésnek és ebből eredendően elfogadhatatlannak tartjuk s határozottan elítéljük!" - mondta Andra Kalniete és
Michael Gahler európai parlamenti képviselők, s felszólították az ukrán bűnüldöző hatóságokat az ügy mielőbbi kivizsgálására.
2020.12.13.

Hazaárulással vádolják a magyar himnuszt éneklő kárpátaljai képviselőket (+ videó)
A hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése miatt is eljárást indítottak ellenük.
Hazaárulás címén és még további vádpontokban indított büntetőeljárást az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a kárpátaljai Szürte
település helyi képviselői ellen, amiért az ünnepélyes beiktatási ülésen elénekelték a magyar himnuszt – hozta nyilvánosságra az
Ukrajinszki Novini hírportál szombaton az SZBU hivatalos válaszát az általuk a hatóságnak írásban elküldött kérdésre.
Az SZBU közölte: a hazaárulás mellett még Ukrajna területi integritásának megsértése és dokumentumhamisítás címén is eljárást
indítottak a képviselők ellen.
December 1-jén hozta nyilvánosságra az SZBU, hogy vizsgálatot indított annak kiderítésére, jogszabályba ütköző volt-e az, amikor
a kárpátaljai Szürte településen a helyi képviselők beiktatásukkor elénekelték a magyar himnuszt. Az eset még november 21-én történt,
de a himnuszéneklésről titokban készített videófelvétel csak jóval később került napvilágra. Az SZBU akkori közlése szerint a helyi
közösségi vezető kezdeményezésére énekelte el az október végi helyhatósági választásokon újonnan megválasztott tanácstagok egy
része a magyar himnuszt.
A Fidesz EP-képviselője is felkerült az Ukrajna ellenségeit listázó portálra. Felkerült az Ukrajna ellenségeit listázó Mirotvorec
(Béketeremtő) ukrán nacionalista szervezet honlapjára Bocskor Andrea fideszes európai parlamenti (EP-) képviselő. A képviselőről
szombaton a honlapon a személyes adatoknál nevét, születési dátumát és helyét jelölték meg, utóbbinál Kárpátalját, azon belül Beregszászt.
Indokként, hogy miért tették ki a honlapra, azt írták, hogy megsértette az ukrán jogszabályokat a kettős, magyar-ukrán állampolgárság
megszerzésével, továbbá vádolják Ukrajna szuverenitása és területi integritása megbontásának kísérletével, és hivatali hatáskörök
túllépésével.
A Mirotvorec honlap eleinte csak azon személyek adatait tette közzé, akik közvetlenül szerepet játszottak a
Krím félsziget Oroszország által 2014-ben végrehajtott elcsatolásában, továbbá akik fegyveresen részt vesznek a Donyec-medencei
konfliktusban az ukrán hadsereg ellen, vagy együttműködnek a szakadár fegyveres erőkkel. Később már olyanok adatait is elkezdték
az oldalon közzétenni, akik a szervezet értékelése szerint
"Ukrajna szuverenitását és területi egységét sértő bűntett, illetve jogsértés jegyeit hordozó" cselekményt követtek el.
(magyarnemzet.hu)

Petőfi Sándor: Nemzeti dal - Sinkovits Imre előadásában

Kárpátalján a képviselők az eskü alatt elénekelték a magyar Himnuszt
2020.06.07.

'Consummatum est' [elvégeztetett].
Figyelem! Ez egy megrendítő és felkavaró írás!
A szörnyű trianoni békediktátumot 1920. június 4-én írták alá Versailles-ban. Száz esztendő. Még kimondani is sok, nemhogy
megélni – elmélkedett Felhévizy Félix, és közben elemi erővel tódultak fel benne a régi családi emlékek. Gyermekkorában nagypapája
szinte valamennyi találkozásukkor mesélt neki Trianon tragédiájáról és fájdalmáról.
Többször felolvasta neki Padányi Viktor szívbemarkoló visszaemlékezését, amely mind a mai napig végigkíséri a hírlapíró életét:
"Tíz órakor növénytanóra kezdődött. Kovách Demjén tanár úr magas, szikár alakja pontosan jelent meg az ajtóban, mint mindig.
Felment a katedrára, beírta az osztálykönyvet, de nem kezdte el a feleltetést, mint szokta, hanem lehajtott fővel meredt maga
elé egy hosszú percig..., és akkor megkondultak a harangok.
Kovách Demjén tanár úr felállt, odament a térképtartóhoz, kivette a térképet, amelynek felső sarkában még ez a név állt:
'A Magyar Szent Korona országainak politikai térképe', és felakasztotta a térképállványra. (...)
Mi halálos csendben néztük a térképet és az előtte álló, szürkülő hajú cisztercita papot, amint feje egyre lejjebb esett a mellére
és a behallatszó harangzúgás által még inkább kimélyített csendben inkább magának, mint nekünk,
ennyit mondott:

'Consummatum est' [elvégeztetett].
Ötvennégyen voltunk, ötvennégy tizennégy éves magyar fiú.
A golgota utolsó szavai után nem bírtuk tovább, leborultunk a padokra, és elkezdtünk sírni. Odakint kongtak a harangok. Nagy-Magyarország
keresztre feszítésének napja volt: 1920. június 4. péntek."
Felhévizy nagypapája átélte azt a szörnyű napot, így ő még személyesen érezte azt a szívbemarkoló fájdalmat, amit Trianon jelent.
Ezért mindig azzal az útravalóval engedte el a még gyermek hírlapírót, hogy majd egyszer mondja el fiainak, hogy mit jelentett
és mit jelent a magyarság számára ez az igazságtalan döntés.
A hírlapíró megfogadta nagypapája tanácsát, és továbbadta gyermekeinek Trianon soha el nem múló fájdalmát és az örök, lobogó vágyat
Magyarország feltámadására.
A magyarság és a magyar nemzet csak úgy maradhat meg, ha apáról fiúra szállva újra és újra átadjuk ezt az örök érvényű üzenetet:
– Mondd el fiaidnak!
(magyarnemzet.hu)
2020.06.04.

Lesz még egyszer ünnep a világon....
Kedves Testvéreim,
Tegnap különös dologban volt részem, amit meg szeretnék osztani veletek.
Kimentem nagyobbik lányommal, Etával Erdély legrégebbi templomába,
hogy meghúzzam a harangot az Őraljaboldogfalvi templomban,
mert már nincs
magyar, aki ezt megtegye.
Imádkoztunk ketten a toronyban, majd meghúztuk egymást felváltva öt percig
a harangot. Lejöttünk a toronyból, elrejtettem
a templomban egy emlékiratot
az utódoknak, és beírtam az emlékkönyvbe az eseményt.
A templom kijáratánál várt a község PSD-s szocialista román polgármestere
/aki 20 év alatt protekcióval sportpályát, csarnokot,
uszodát, mindent épített, csak
az 1000 éves templomra nem adott soha egy fillért sem!/ és sértődött arccal rámkérdez:
- Domnu parinte /tiszteletes úr/, miért harangoznak, csak nincs halott a faluban?
- Nem, nincsen senki halottunk! - mondom neki.
- De akkor miért harangoznak ?
- MERT ÜNNEP VAN ! - válaszoltam neki.
- Ünnep? - kérdi megdöbbent arccal - Milyen ünnep van ma?
- Polgármester úr - válaszoltam - ma van a ZIUA MARELUI FURT CALIFICAT DIN ROMANIA!
/Románul nem értőknek: - A ROMÁNIAI NAGY MÓDSZERES TOLVAJLÁS NAPJA!!!/
Kivörösödve úgy eltűnt mint a kámfor.
Trianon után mindent, amit csak tudtak: kastélyokat, iskoláinkat, parókiákat, erdőket,
földeket és az Árpád-kori templomokat
összelopkodták tőlünk a Hátszegi-medencében
egy három soros beírással a telekkönyvekbe.
18 évet vett el az életemből, hogy amit még meg lehetett menteni, visszaszerezzem.

Apponyi Albert gróf trianoni beszéde
Jóérzés, hogy magyar vagyok!
Testvéretek Nicolaus Hungarikus a képen a Nagy Nyavalya Járvány kellős közepén
húzza a Kárpát-medence legrégebbi magyar templomában
a harangot könnyes
szemmel 2020. június 4-én 17:32-kor és reménykedik.
Miben?
"Uram a Te szereteted maradjon mivelünk, mert mi is Benned reménykedünk."
(Zsoltár 33:22)
Békességes estét magyar fiúk !
2020.10.11.

Itt nézheti online a Nemzeti Vágtát!
Gratulálunk! Nemzeti vágta győztese Ördög Alen, Porva község lovasa
Ricardó nevű lován. Az I. helyezett 1848-as huszárszablyát és ötmillió forintos jutalmat, a Nemzeti vágta vándordíját vehette át
az ünnepélyes díjátadón.
A döntőben másodikként befutó Földes Bence, Hajós lovasa egymillió forintot,
a harmadik helyezett Nagy Arnold, Temerin versenyzője félmillió forint jutalmat kapott.
Délután megrendezték a kishuszár vágta döntőjét is,
amelyen Fekete Emma, Vácduka lovasa aratott győzelmet BT Silver Moon nevű lován....(nepszava.hu)
2019.10.19.

Gratulálunk! Nagy Arnold duplázott a Nemzeti Vágtán Budapesten!
Megnyerte a Nemzeti Vágtát, és ezzel megvédte címét a vajdasági Nagy Arnold. Temerin lovasának sikerült először a címvédés
a budapesti verseny 12 éves történetében.
2019.12.15.

Orbán Viktor miniszterelnök úr beszéde a
temesvári forradalom 30. évfordulóján rendezett gálaesten
1989-ben az egész világ megtanulta Temesvár nevét. Ezt mondta Orbán Viktor miniszterelnök a temesvári forradalom 30. évfordulóján
rendezett gálaesten. A kormányfő úgy fogalmazott: 1989-ben a világ nem tartotta lehetségesnek, hogy a románok fellázadjanak a
kommunizmus ellen. Aztán kiderült, hogy ez igenis lehetséges. Orbán Viktor arról is beszélt: nagyszerű esélyt lát arra,
hogy a jövőben a románoknak és a magyaroknak közös céljaik lehessenek.
Hozzátette: Magyarország azok közé az európai országok
közé akar tartozni,
ahol a legjobb élni, alkotni és lakni, és ezt a célt a szomszédainkkal együtt könnyebben el lehet érni, mint egyedül. (M1-Hiradó)
2019.11.13.

Szabó Ervin 1918-ban kísérletet tett Tisza István miniszterelnök meggyilkolására
Társadalomátalakító hadműveletek, globális érzékenyítés, és kultúrmonopólium. Egy YouTube csatornán már három éves gyermekeket
oktatnak arra,
hogy kell transzneművé válni. A műsorban gyermekeknek szóló gender propagandáról is beszélget a műsorvezető, Földi-Kovács Andrea.
(Credo - HÍR TV)

Bayer Zsolt publicistával Kondor Katalin beszélgetett a solymári Bauernhaus
"Arcok és harcok" című rendezvénysorozatán 2017. január 19-én
2019.09.16.

Varga Judit: azért jöttünk, hogy megvédjük Magyarországot!
Remélem, hogy tisztességes és bizonyítékokon alapuló megbeszélés lesz – jelentette ki Varga Judit igazságügyi miniszter Brüsszelben
az uniós miniszterek tanácskozására érkezve, amelyen a szakminiszterek a Magyarországgal szemben indított 7. cikk szerinti koncepciós
eljárásról folytatnak meghallgatást hétfőn.
Újságírói kérdésre válaszolva reményét fejezte ki, hogy a tagállamok a törvényi alapokon maradnak Magyarország bírálatakor,
távol maradnak a kettős mérce alkalmazásától, valamint hogy az eljárás nem politikai jellegű.
(mindenszo.hu)
Varga Judit: A mai meghallgatáson minden jogi kérdést tisztáztunk. Kimerítő válaszokat adtunk. Tételesen cáfoltunk minden vádat és hamis állítást. Elutasítottuk a kettős mércét. Van egy függő eljárás az Európai Bíróság előtt, amely a szavazatszámítási módról szól, amely sérti az Európai Szerződéseket, az EU Parlament Eljárási Szabályzatát.
2019.05.05.

Varga Judittal, a nemzet lobbistájával beszélget G. Fodor Gábor
Varga Judit példamutató hazaszeretettel, kitűnő tudásanyaggal és 9 éves brüsszeli
szakmai tapasztalattal rendelkezik.
2019.09.14.

Orbán Viktor: "Én azért vagyok európai, mert magyar vagyok"
A kormányfő álláspontja szerint Trócsányi Lászlóval szemben kritikusai csupán azt vethetik fel, hogy az ő nézőpontjukból
"rossz helyről jött, mert hát magyar". De annyian vagyunk magyarok, hogy ezt az ellenvetést nem tudjuk elfogadni – jelentette ki.
Arról szólva, hogy Jean-Claude Juncker leköszönő bizottsági elnök "vak nemzeti politikusnak" és nem európai politikusnak
nevezte Orbán Viktort, a miniszterelnök úgy reagált: egy magyar nem "levakarni" akarja magyarságát, hanem élete legfontosabb
pillanatának tartja, hogy magyarnak született.
Én azért vagyok európai, mert magyar vagyok, ha nem lennék magyar nem is
tudnék európai lenni
felelte, hozzátéve: az uniónak a nemzetekből, azok identitásából és büszkeségéből kell felépülnie.
(mindenszo.hu)
2019.08.05.

Kell-e módosítani később a magyar alkotmányt az Európai Bíróság döntése nyomán?
A luxemburgi bírói testület a Stop Sorost vizsgálja a bizottság kezdeményezése alapján, kérdéses azonban, hogy hazánk alkotmányos identitását
sértő döntés születhet-e és ennek milyen következményei lehetnek.
Bírósági szakaszba lépett a Stop Soros törvénycsomag miatt Magyarország ellen indított kötelességszegési eljárás.
Az Európai Bizottság azzal indokolta lépését, hogy a magyar hatóságok nem adtak kielégítő választ az aggályokra.
A kötelességszegési eljárást még 2018-ban a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság kezdeményezte Magyarország ellen a Stop Soros
törvénycsomag miatt. Az Európai Bizottság véleménye szerint a migránsok betelepítését tiltó alkotmánymódosítás uniós jogba ütközik,
mert büntethetővé teszi a bevándorlást. Tovább!
(alaptorvenyblog.hu)
2019.07.27.

Tusványos 30 - Orbán Viktor teljes beszéde
30 év mögöttünk van és nem előttünk... Ma a magyar nemzet birtokában van azoknak a politikai, gazdasági képességeknek,
és hamarosan birtokában lesz azoknak a fizikai képességeknek, amelyekkel meg tudja magát védeni, és amelyek segítségével
független tud maradni - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Tusnádfürdőn.
2019.07.15.

Újságírók beszélgetnek az aktuális eseményekről
Gajdics Ottó mondta, hogy Karácsony Gergelyre a tyúkólamat sem merném rábízni. Tarlós István pedig egy megbízható vezető. Zuglóban,
ahol Karácsony a polgármester, van a legnagyobb káosz! (Sajtóklub)
2019.07.11.

Kocsis Máté: Levél Molnár Csaba DK-s európai parlamenti képviselő részére
"Tisztelt képviselő úr!
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség elnökéhez címzett modortalan levelére, melyben július 10-én tájékoztatja Orbán Viktor urat,
hogy 'a Demokratikus Koalíció képviselőinek kezdeményezésére az Európai Parlament Szociáldemokrata Képviselőcsoportja döntést hozott arról,
hogy nem szavazza meg a Fidesz jelöltjeit az Európai Parlament szakbizottsági tisztségeire', kérem, fogadja tőlem az alább megfogalmazottakat
válaszul.
Nem őriz a politikai emlékezet az elmúlt évtizedekből példát arra - sem a magyar, sem az európai parlament történetében -, hogy a
megszerzett mandátumok arányában betölthető parlamenti tisztségek elosztásánál a képviselőcsoportok egymás ellen szavaztak volna.
Nem a politikusok egymás iránti udvariassága miatt van ez így, hanem azért, mert a mandátumok és a hozzájuk kötődő parlamenti tisztségek
aránya a választók döntésén nyugszik. Önök tehát semmi mást nem tettek, csak szembefordultak a választók akaratával,
arcul csapták a magyarok demokratikus döntését, melyet az európai parlamenti választáson meghoztak. Ez elfogadhatatlan és vérlázító.
Ki kell mondanunk: az első pillanatban megkezdték Brüsszelben az áskálódást saját hazájuk ellen. Ismét bebizonyosodott, Önök számára a
bevándorláspártiság jóval előbbre való, mint a magyar érdek. A magyar érdek ugyanis az lenne, hogy minél több szakbizottsági tisztséget
magyarok tölthessenek be.
Mi ezért is támogatjuk a magyar jelölteket bármely európai tisztségre, míg Gyurcsány Ferenc neje és Ön minden követ megmozgat, hogy hazánkat
megfosszák ezektől a lehetőségektől.
Mi ezért is támogatjuk a magyar jelölteket bármely európai tisztségre, míg Gyurcsány Ferenc neje és Ön minden követ megmozgat, hogy hazánkat
megfosszák ezektől a lehetőségektől.
Mindeközben a Demokratikus Koalíció veszélyes vizekre evezett, hiszen ha elfogadottá válik, hogy a politikai nézetkülönbségek miatt a
frakciók nem támogatják egymás jelöltjeit a mandátumok arányában megszerzett tisztségekre, a magyar Országgyűlésben is döntési helyzetbe
kerülhetünk. A Fidesz-frakció vezetőjeként ugyanis nehezen tudok majd azon képviselői javaslatokkal szemben érvelni, melyek szerint
bevándorláspárti politikus ne tölthessen be parlamenti pozíciót. Ez esetben viszont Varju László nem lenne a költségvetési bizottság
elnöke, Vadai Ágnes nem alelnökölhetné a
honvédelmi és rendészeti bizottságot, Oláh Lajos pedig az európai ügyek bizottságában nem töltené be ezt a posztot...
(mandiner.hu)
2019.05.10.

Stefka István egy napját mutatta be Turda Adrienn az Őszintén című műsorában.
Több mint negyven éve újságíró. Dolgozott a Magyar Televízió A Hét című műsorában is, műsorvezető, majd később főszerkesztő lett.
Számtalan újságban írt és ír ma is. Munkájáért a Kádár-korszakban is kapott elismerést, emiatt pedig többen úgy gondolják,
hogy akkor ő kommunista, pedig sohasem volt az.
Jelenleg a PestiScrácok internetes újság lapigazgatója és bloggere.
2019.05.01.

Egy patkány megdöbbentő levele Bangónénak!
Kedves Bangóné Borbély Ildikó!
Önnek patkány vagyok, a családommal együtt. Tudomásul vettem. Azért, hogy legyen némi sejtése a "patkánysághoz" vezető útról, szeretném,
ha tudná: Fiatalon, két kicsi gyermekkel és rengeteg bizakodással éltük meg a rendszerváltást. Az MDF-re szavaztunk ’90-ben, ’94-ben, és
’98-ban is. Nekünk mindig dolgoznunk kellett, mint a legtöbb magyarnak. A szólás szerint, aki dolgozik, nem ér rá pénzt keresni – sajnos
ez így is volt mindig.
A fiatalságunkat úgy éltük meg, hogy a gyerekek voltak az elsők, igen, mert hittünk, és hiszünk abban, hogy a család fontos – ezért a
legszebb éveinkben – az önök pártjának kormányzása idején, 1994-1998 között bizony nagyon sok dologról kellett lemondanunk. Akkor láttam
azt a
valódi szegénységet, ami emberek millióit nyomorította meg. Szerencsére egy házban laktunk a szüleimmel, akik sokszor segítettek még a
kevésből is – alkalmanként kifizették a rezsinket, vagy vásárláskor nekünk is megvették azt, ami a gyerekeknek kellett. Láttam az önök
uralkodásának a hatásait, a Bokros csomag egészségügyi, oktatási vetületeit, a háztartások, családok kínlódását – pedig nem az ország
szegény területén élek.
A mi életünkben üdítő volt az első Orbán-kormány, ha lassan is, elkezdett javulni a helyzet. 2002-ben a populista
és gyűlöletkeltő Ron Werber-féle MSZP kampányuk jobb volt, mint az eredményeikben jól teljesítő kormányé, akik nem is gondolták,
hogy az emberek a saját tapasztalataikkal ellentétesen fognak szavazni. Hajszállal nyertek önök, de mindent vittek. Aztán jött az
a "nyolc év". Felvettek 40 milliárd eurónyi hitelt, amivel megduplázták az országunk adósságállományát. 2006-ra már ült az ország,
de azt hazudták, pannon-puma. Limuzinban beszélt az akkori MSZP-s miniszterelnök Gyurcsány arról, hogy az adócsökkentés és a fejlesztések
kormánya lesz. Nyertek akkor is, mert a valódi helyzetet csak a konvergencia-program közzététele után ismerték meg az
emberek – Barroso segítségével majd egy évig dugdosták.

Megsebzett ünnep (2006) - magyar dokumentumfilm
Aztán egy kicsit a tömegbe lövettek, csontokat törettek, ünneplő tömeget verettek szét – éppen 1956 ötvenedik évfordulóján.
Olyan tömeget, amelyik ünnepelni ment. Persze ismét négy évet elefántkodtak az ország porcelánboltjában – volt itt minden,
mint a búcsúban: egészségügyi reform kórházbezárással, mini széfekkel, Molnár Lajossal és Ágicával.
Az állami beruházások nyomán alvállalkozók ezrei mentek tönkre a ki nem fizetett számlák miatt, és az ön pártja nem tett semmit
ellene – talán
meg is volt az oka, ha már állandóan a "beakadt" lopás szó jut az eszükbe mindenről. Soroljam? Vagy emlékszik még?
Megyeri híd – 300 cég és vállalkozás nem kapta meg a pénzét. M6-os autópálya? Ki tudja hány kis cég omlott össze a kifizetetlen
munkák nyomán. Lehetne még sorolni, de éppen önöknek kellene tudni, hogy mennyi bűnt követtek el ez ellen a szerencsétlen ország
és nép ellen. A harmadik szomszédom és a családja útépítéseknél dolgozott, a Demszki-féle főváros útjavításait végezték – és a
kiállított számláikat nem fizette ki a fővállalkozó.
Az APEH a ki nem fizetett számlák ÁFA-ját követelte tőlük. A szemem előtt
omlott össze négy-öt család. Elvették mindenüket, sajnos az egyiküknek az életét is – simán csak belehalt. Aztán elzavarták az
önök pártját a választók. Azt a pártot, amelyik bármihez nyúlt, abból keserűség és nyomor lett. 2010 óta – igaz lassan – elkezdtünk
ismét emelkedni.
2014 óta – ami önnek is kánaánt jelentett, hiszen azóta eszi a képviselők "nehéz, de vastagon megkent kenyerét" – már
egy egyre gyorsabban fejlődő, egyre élhetőbb országot látunk. Orbánék olyan ügyesen "lopnak", hogy az embereknek egyre több jut.
Soha ennyire alacsony közterhek nem voltak, a gyermekes családok ezerféle kedvezményre jogosultak. Az infláció alacsony,
a hitelkamatok alacsonyak, a bérek nőnek. Röviden és egyszerűen: működik az ország.
Épül, fejlődik minden.

A parlamenti erőszak szervezői erőszakoskodtak, ordibáltak, szirénáztak, dulakodtak.
Önöknek meg
egyetlen becsípődésük: Orbán gyűlölete, és a mi patkányozásunk. Ez a programjuk, ez az életük, és ez a kudarcuk is.
Tudja kedves Bangóné azért nem fognak soha nyerni választáson, mert a patkány meglehetősen intelligens állat, igen gyanakvó
természettel és kiváló memóriával.
Üdvözli önt és pártját egy patkány a hárommillióból /
Szabó Tibor/ (mindenszo.hu)
2019.04.28.

Gajdics Ottó a Karc FM és a Szabad Föld főszerkesztője
beszél az identitás, a nemzeti identitás szétverésének, a nemzeti öntudat felszámolásának a kísérleteiről és kiállt amellett,
hogy a legfontosabb a közösség,
a család, a családok összességéből kialakuló nemzet, a haza.
2019.04.05.

Orbán Viktor hétpontos programot hirdetett a bevándorlás megállításáért
1. A migráció kezelését el kell venni a brüsszeli bürokratáktól, és vissza kell adni a nemzeti kormányoknak!
2. Egyetlen ország se legyen kötelezhető migránsok befogadására akarata ellenére!
3. Senkit ne engedjenek be Európába érvényes igazolvány, dokumentumok nélkül!
4. Szüntessék meg a migránskártyákat és a migránsvízumot!
5. Brüsszel ne adjon több pénzt Soros György bevándorlást segítő szervezeteinek, ehelyett térítsék meg a határvédelem költségeit!
6. Európában senkit ne érhessen hátrányos megkülönböztetés azért, mert kereszténynek vallja magát!
7. Bevándorlást ellenző vezetők legyenek az uniós intézmények élén!
Nekünk Magyarország az első!
2019.03.23.

Orbán Viktor beszéde a nemzetközi migrációs konferencián
Gratulálunk a szervezőknek! Szuper jó! Mi a keresztény-konzervatív értékrend képviselőjeként vagyunk jelen.
Angolul, németül, franciául is kérjük közreadni. (MR)
2019.03.20.

Orbán Viktor nemzetközi sajtótájékoztatója a néppárti vita után
Izgalmasnak és tanulságosnak nevezte a mai néppárti vitát Orbán Viktor. A miniszterelnök brüsszeli nemzetközi sajtótájékoztatón
arról beszélt, hogy azt szeretné, hogy a Néppárt maradjon az európai politika legerősebb pártja. Hozzátette: egységes kampányt akarunk,
és azt szeretnénk, ha a frakcióban nem a baloldali gondolatok uralkodnának, ehhez pedig szükség van arra, hogy mi a keresztény-konzervatív
értékrend képviselőjeként jelen legyünk.
Elmondta, hogy kompromisszumként egy korábbi osztrák forgatókönyvet vettek elő, azaz a Néppárt felkért három bölcs embert,
akik jelentést tesznek le az EP-választás után a párt asztalára, és az alapján el lehet dönteni, hogy mi lesz a Néppárt és a Fidesz
kapcsolatának a jövője. Ragaszkodtunk ahhoz, hogy minket nem lehet kizárni és felcsüggeszteni - jelentette ki a kormányfő.
2019.03.20.

Felfüggesztés esetén a Fidesz azonnal elhagyja az Európai Néppártot
A Fidesz akkor tud az Európai Néppártban maradni, ha szerdán nem csupán a párt kizárására, de tagságának felfüggesztésére sem kerül
sor – mondta az MTI-nek a Miniszterelnökséget vezető miniszter, a párt alelnöke.
Gulyás Gergely hozzátette: a Fidesz a felfüggesztést
nem tudja tudomásul venni, ilyen döntés esetén azonnal elhagyja a néppártot.
Hozzátette: ha a kizárás alaposságának vizsgálatára létrejön egy "három bölcsből" álló bizottság, a Fidesz önkéntes döntéssel azt
vállalja, hogy a testület munkájának lezárultáig nem vesz részt a néppárt testületeinek munkájában.
"A Fidesz és az ország méltóságáról is szó van" – fogalmazott a miniszter, aki Brüsszelből nyilatkozott az MTI-nek.
Hozzáfűzte: "olyan kompromisszumot nem tudunk kötni, amely korlátoz bennünket a szabadságunkban és abban a politikában, amellyel
elutasítjuk a bevándorlást".
Közölte azt is: a Fidesz a keresztény Európa megvédését is a legfontosabb politikai célok között tartja számon.
(hirado.hu)
2019.03.16.

Drónfelvételen, ahogy egy 1848 méteres zászlót feszítettek ki az Andrássy úton
2019.03.15.

Orbán Viktor ünnepi beszéde március 15-én
2019.03.08.

Orbán: Mérlegeljük az Európai Néppártból való távozás lehetőségét
Az Európai Néppártból való esetleges kizárás, távozás ügyében "mérlegelést végez a Fidesz", a gondolkodás nem a kizárási indítványról szól,
hanem arról, hol a párt helye – mondta Orbán Viktor a Karmelita kolostorban tartott nőnapi háttérbeszélgetésen, amelyre csak ellenzéki
női újságírókat hívott meg. A hölgyeket körbevezette az épületben, másfél órát teázott, beszélgetett velük a könyvtárszobában,
végül virággal búcsúzott tőlük. A beszélgetés során a kormányfő utalt egy esetleges új formáció létrehozására még az EP-választás előtt.
Minket többen tárt karokkal várnak. Jobbról érkező pártok alig várják, hogy a Fidesz csatlakozzon hozzájuk
– hangsúlyozta Orbán, és ezek sorában említette Matteo Salvini Ligáját és Jaroslaw Kaczynsky PiS-formációját, de mint mondta, másokat
is tud sorolni. A legelső helyen természetesen a lengyelek vannak. Hozzátette: vasárnap Lengyelországba megy, ott tárgyalnak majd,
a lengyel kormánypárt pedig nem a Néppárt tagja.
– Ha mennünk kell, és valami újba belefognunk, mindenekelőtt a lengyelekkel
számolunk – jelentette ki a miniszterelnök. Teljesen új helyzet van, amire válaszokat kell adni. A Néppártban szívesen keresem a
válaszokat, de ha nem lehet közös nevezőre jutni, akkor nem érdemes együtt keresni – fogalmazott Orbán Viktor, aki azt is
többször elmondta, nem a távozásnak, hanem alapvetően a dolgok megjavításának a híve, de eljöhet az a pont, mikor már
szerinte nincs értelme maradni.
A kormányfő nem számol azzal, hogy veszteség érné akkor, ha kilépne a Néppártból, mert szerinte
az európai politika átalakulóban van.
Úgy véli, Brüsszelben "buborékban élnek", nem érzékelik a valóságot, azt, hogy a migráció kérdése a legfontosabb.
(pestisracok.hu)
2019.02.10.

Orbán Viktor évértékelő beszéde, teljes egészében
"Ez újra zseniális volt!
Miniszterelnök úr azzal kezdte beszédét, hogy megköszönte a jó Istennek és minden magyar embernek
a gazdasági sikereket. Ilyet korábban egy magyar miniszterelnök sem tett rajta kívül!
Azután beszélt a gazdasági sikerekről és arról, hogy
akikről mindenki lemondott, azok ma már dolgoznak!
Célja az, hogy legyen mindenkinek munkája és otthona. Jó legyen mindenkinek itt élni.
Beszélt az ellenzék szánalmas megnyilvánulásáról. Utána áttért a nemzetek nélküli, nyílt társadalmi tervekre, amik hatalmas veszélyt
jelentenek. Kifejtette, hogy mennyire fontos az uniós választás. Helyre kell állítani az unió alapelveit és céljait.
A migrációt meg kell fékezni, és a kereszténységünket meg kell védeni. A világ spekulánsai ezt igyekszenek megakadályozni.
Beszélt arról is, hogy a jövőben a családokat mivel fogják támogatni." (Szakács István)

Drábik János beszéde a Nyugat-Magyarországért megtartott soproni nagygyűlésen
A Magyarok Világszövetsége és az Országos Trianon Társaság szervezésében 2018. október 14-én Sopronban, a Hűségzászlónál megtartott
nagygyűlés hangos felkiáltással erősítette meg kétszázezer magyar aláírását,
és felszólította Magyarország kormányát, hogy haladéktalanul jelentsen be területi igényt Ausztriával szemben.
Nyugat-Magyarországot 1919. szeptember 10-én, a Saint Germain-i békével csatolták el Magyarországtól, és ajándékozták meg vele minden
jogalapot nélkülöző módon Ausztriát. A visszatérő településeknek száz éves adómentességet javasoltak.
Őrvidék nem Ausztria! – hirdette a rendezvény fő-hirdetővászna. A nagygyűlésen, amelyen felszólalt Drábik János és Bottyán Zoltán is,
a jogos magyar követeléseket a nagygyűlés vezérszónoka, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke, az Országos Trianon
Társaság tiszteletbeli elnöke mondta ki.

A honosításhoz ezt adta le egy kérvényező: K é r v é n y
Alulírott magyar állampolgárságot kérek.
Nem vagyok szerb, román sem német,
Itt Erdély szívében, Marosvásárhelyen élek.
Itt, ahol nap mint nap fogy a magyar lélek.
Valamikor régen, amikor születtem Magyarország volt a szülőhazám nékem.
Mások döntötték el hovatartozásom Egy Párizs melletti béketárgyaláson.
Átjöttek a hegyen sunyi, szolga népek, Kik a magyar földön piócaként éltek.
S amikor legutóbb csatát vesztettünk Áruló férgekként fordultak ellenünk!
Így került szép hazám tolvajok kezébe, Az árulóknak ez lett búsás fizetése!
Szeretnének minket ma is kiírtani, Mert az ellopott javakat vissza kéne adni!
Remélem és hiszem, fordul majd a világ. Fog még nyílni nekünk sok-sok színes virág!
Nem lehet, hogy a Sors mindig verjen minket, S állandóan nyaljuk vérző sebeinket!
Százszor megfizettük a reánk rótt adót, Amit a balsors vállainkra rakott!
Nem voltun, nem leszünk szolganemzet soha! Eljött az idő végre: mostan vagy soha!
Mély álomból lassan felébred a nemzet, Vezetőink ezért nagyon sokat tesznek!
Egyszer, majd egy napon feleszmél a világ, Hogy kinek jár a tövis kinek a virág?
Vár reánk a szép, nagy, közös Európa; Határait védjük évszázadok óta!
Nyugodtan élhettek benne a nemzetek; Megvédték őket vitéz magyar kezek!
Te szép Erdélyország, mikor leszel szabad? El kéne már űzni a kakukkmadarakat!
Te aki egykor sasok fészke voltál Ily szomorú sorsra miért is jutottál?
Te vagy a magyarok igazi bölcsője. A magyar nemzetnek voltál megmentője!
Elkerült minket a török veszedelem. Itt mindig magyar volt minden fejedelem!
Nem kedvezett nekünk a huszadik század. Elorozták tőlünk gyönyörű hazánkat!
Egy kakukknemzetség sunyi, lusta népe Árulásért kapta hazámat cserébe!
Lett is üldözése itt a magyar szónak. Sokan letagadták, hogy magyarok voltak.
Mások meg elmentek új hazát keresni, Idegen hazában sorsunkat siratni.
Én, aki maradtam nagyon szépen kérem, Magyar állampolgárságom adják vissza nékem!
Ígérem az leszek, aki eddig voltam, Én magyar maradok - itt az ősi honban!
/ismeretlen szerző/
2019.06.04.

Interjú Dr. Drábik Jánossal
Mindazon magyar embereknek, akik mentesek a pártoskodástól, akik már értik, hogy nem szembeszállni, hanem építeni kell, akik tenni
akarnak magukért, a családjukért, a nemzetükért, akik megértették,
hogy saját kultúránk, szellemiségünk, cselekvő képességünk ebben a korban is képes megtartani a magyar nemzetet.
Szarvasi beszéd 2017.06.03.

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszéde
Első ilyen nyílt, egyenes beszéd magyar kormány részéről 1947-óta.
Hölgyeim és Uraim!
Amikor messzebbről érkező külföldi ismerősök, barátok,- akiknek a 'Trianon' szó nem jelent semmit, legfeljebb egy csinos versailles-i
kastélyt,- megkérdezik tőlem, miért ilyen mágikus, miért ilyen baljóslatú ez a szó nekünk, magyaroknak, akkor többnyire elég az is,
ha csak a szikár tényeket kezdem sorolni...
Azt, hogy az első világháborút lezáró úgynevezett "békében" Magyarország elveszítette területének és lakosságának mintegy kétharmadát.
Hogy egyik napról a másikra 320 ezer négyzetkilométer területű, 20 milliós középhatalomból egy 93 ezer négyzetkilométeres, csupán hétmillió
lakost számláló kisállammá vált. Hogy Románia érdem és jogalap nélkül megszerezhette a Partiumot és Erdélyt. A délszláv állam a Délvidéket.
A korabeli Csehszlovákia pedig a Felvidéket és Kárpátalját. Hogy így nemzetállamok helyett soknemzetiségű országok jöttek létre a Monarchia
romjain.
Új országok, ahol a kisebbségbe szorult magyarság olyan diszkriminatív bánásmódban részesült, mint amivel korábban a Monarchia alatt éppen
az akkori többségi magyarságot vádolták. Csupán a szerepek fordultak meg, csupán az inga lendült a másik irányba.
A távolabbról érkezett külföldi barátok, ismerősök már ennyiből is, maguktól is érteni szokták: hogy Trianon valójában egy
adminisztratív eszközökkel végrehajtott etnikai vendetta volt, nem pedig békeszerződés. Hogy Trianon nem történelmi igazságot osztott
a győzteseknek, sokkal inkább földet: értékes bányákat, hatalmas erdőket, zsíros magyar földeket.
A harag és részrehajlás nélkül ítélő, messziről jött idegen már a szikár tényekből is megérti, hogy: Trianon nem lezárta, hanem fenntartotta
a háborút. Hiszen az valójában az első világháború utolsó nagy ütközete volt. Az utolsó csata, amelyben a magyaroknak fegyvertelenül,
hátrakötött kézzel kellett a túlerővel szemben megvédeniük azt, ami Isten és ember előtt évszázadok óta az övék volt. Hogy Trianon nem
békét hozott Európának – sőt, a világnak –, hanem újabb háborút. Elkerülhetetlenné tette az újabb világégést, amely még az elsőnél is
pusztítóbb, fájdalmasabb és szégyentelenebb lett.
A trianoni diktátum bizony Magyarország fájdalma, de egész Európa bűne és az egész nyugati világ szégyene. Az volt és az maradt.
Maradt – Magyarországot ugyanis az elmúlt közel 100 évben még soha senki meg nem követte Trianonért. Még csak nem is jóvátételről beszélek.
Bár miért is ne beszélhetnénk akár a magyaroknak járó jóvátételről is, nem csak szimbolikus gesztusokról. Főhajtásról, bocsánatkérésről.
A szomszédos országok vezetőinek nyilvánosan elmondott szavairól, amelyben legalább elismerik végre és nem tagadják tovább az
igazságtalanságot. Azt az igazságtalanságot, amelyet Európa egykori "főrészvényesei" a magyarokkal szemben elkövettek, amelynek az ő
elődjeik bizonyos esetekben a cinkosai, de minden esetben a haszonélvezői voltak.
Mikor látunk végre szlovák kormányfőt vagy román elnököt
részvétet nyilvánítani, együttérzést kifejezni június 4-én a magyar nagykövetségen?
Mert olyan magyar miniszterelnököt már láttunk,
aki a román nemzeti ünnepen pezsgővel koccintott Nagy-Románia születésnapjára.
Mikor beszél végre szerb elnök a magyar országgyűlésben,
hogy bocsánatot kérjen Trianonért, ahogy Áder János kért bocsánatot az újvidéki vérengzésért?
Vagy mikor jön el hozzánk Clemenceau utódja,
a francia miniszterelnök, vagy még inkább maga a francia elnök, hogy a történelmi folytonosság nevében megkövesse a magyarokat?
Hogy megkövessen minket az antant hamisított térképei, a magyar küldöttség minden jogos érvének figyelmen kívül hagyása, a nemzetiségi
határok önkényes kettészelése, Magyarország bűnbakként és áldozati bárányként való odavetése miatt?
Mert az kiváló dolog, hogy Emmanuel Macron frissen megválasztott francia elnök a győzelme után az Örömóda, vagyis az Európai
Unió himnuszának a hangjaira vonult fel a színpadra. De Európa egyik legfontosabb vezetőjeként végre ideje volna megértenie azt is: nekünk,
magyaroknak többé nem elég azt mondani, hogy Trianon helyett vigasztalódjunk Schengennel.
Schengen ugyanis nem válasz Trianonra! Sőt, ami azt illeti, abban, amit Magyarország a schengeni közös határok védelme miatt
mostanában Európa vezetőitől kap, sokkal inkább visszhangzik ugyanaz az igazságtalanság, ami üvöltött 100 éve a trianoni diktátumból is.
Ami akkor nemcsak a történelmi Magyarországot verte szét, hanem a korabeli Európát is.
Amely igazságtalanság – a mai kettős mérce – sajnos ugyanígy bomlaszthatja, gyengítheti és szétverheti a mai Európát, az Európai Uniót is.
Mi békeszerető és józan nép vagyunk. Ma nem akarunk határrevíziót. És pláne nem akarunk etnikai feszültséget, Isten ne verjen a szánkra,
újabb háborúkat Európában vagy bárhol a világban. Ha lemondunk a revíziós igényekről, még nem jelentheti azt, hogy újabb 100 évig eltűrjük
a provokációkat. A nemzeti érzékenységünk újabb és újabb megsértését. Azt, hogy senki, de senki nem törleszt semmit a velünk szemben
fennálló trianoni adósságából.
Igazságot Magyarországnak! – a közel százéves követelés, amit magyarok és a világ jóérzésű népei, polgárai megfogalmaztak még mindig
érvényes. Még mindig teljesítésre vár. Itt az ideje, hogy szomszédjaink és Európa vezetői kimondják, elismerjék és politikájuk igazodási
pontjává tegyék, hogy a magyarság, a magyar nemzet Trianonnak az áldozata, nem pedig az előidézője, elkövetője. Az nem járja, hogy Európa
és a szomszédos államok vezetői csak annyit tudnak mondani erre a történelmi igazságtalanságra, hogy a magyaroknak ideje volna végre
túllépniük a régi sérelmeken.
Elég az álszent, lekezelő mondatokból. A magyar sebek akkor tudnak behegedni, ha nem nyitják fel újra meg újra. Ha nem szórnak bele
sót minden nap. Ha a szomszédos államok vezetői és persze a közös Európa dolgában illetékes politikusok végre megértéssel és tisztelettel
fordulnak a magyarok iránt, a magyarok nemzeti érzékenysége felé. Ha nem abban serénykednek, hogyan asszimilálják a magyar kisebbséget.
Hogyan tüntessék el a magyar nyelvű helyiségnév- és utcanév-táblákat. Hogyan szorongassák a magyar nyelvű oktatási intézményeket és
hogyan gáncsolják el a határaik között élő tömbmagyarság autonómia-törekvéseit. Közelít Trianon századik évfordulója, ez pedig nem
a felejtésre ok, mert mi nem felejtünk.
Nem, nem, soha!
Az évforduló arra ok, hogy végre rendezzük közös dolgainkat, hogy Magyarország és a magyarság jóvátételt – ha nem anyagi, hát,
legalább erkölcsi és politikai jóvátételt – kapjon a világtörténelem egyik legnagyobb igazságtalanságáért. Azért az igazságtalanságért,
amelynek ez a nép a legnagyobb kárvallottja volt és bizonyos értelemben a mai napig az is maradt.
Igazságot Magyarországnak, tiszteletet a magyarságnak!
Köszönöm, hogy meghallgattak!
(Miniszterelnökség)
1920. Június 4. TRIANON SZÁMOKBAN
- Történelmi tény, hogy az I. világháború kitöréséért a magyar Királyságot felelősség nem terheli.
- Általánosan elfogadott tény, hogy egy nép vagy nemzet a vezetők bűneiért és törvénysértéseiért nem felel.
- A Békeszerződés előtt a Magyar Királyság területe 325.411 km2 volt, lakosainak száma 20.886.000 fő. A Békeszerződés következményeként
az ország területe 93.073 km2-re, míg lakosainak száma 7.615.000 főre csökkent.
- Romániához: 103.093 km2, azaz Magyarország területének 31,8%, és 5.256.451 fő (25,2%).
- Horvátországhoz (az egész Jugoszláviához): 42,541 km2 (6,3%)., 1.510.897 fő (7,2%)
- Csehszlovákiához: 61.633 km2 (18,9 %), 3.515.351 fő (16,8%).
- Ausztriához: 4.026 km2 (1,2%), 292.131 fő (1,4%).
- Lengyelországhoz: 589 km2 (0,2%), 24.880 fő (0,1%).
- Olaszországhoz 21 km2 (0 %), 49.806 fő (0,8%)
- Elcsatolt területek és lakosság összesen: 232.448 km2 (71,5 %), 13.271.370 fő (63,5 %). Elcsatolás után megmaradt terület 93.073 km2 (28,6 %), és lakosság: 7.615.117 fő (36,5 %).
- Magyarországot 300 millió USD kártérítés megfizetésére kötelezték.
A BÉKESZERZŐDÉS KIMONDTA, HOGY AMENNYIBEN A SZERZŐDŐ FELEK A SZERZŐDÉSBEN FOGLALT MEGÁLLAPODÁST NEM TARTJÁK BE,
ÚGY SZERZŐDÉSSZEGÉST KÖVETNEK EL, AMELYNEK ALAPJÁN A SZERZŐDÉS ÉRVÉNYTELENÍTÉSÉRE, ILLETVE HATÁLYON KÍVÜL HELYEZÉSÉRE KERÜLHET SOR.
A Békeszerződéshez csatolt Kisebbségi Záradék szerint a Szerződést aláíró felek kötelezettséget vállaltak a területükön élő valamennyi
nemzetiség emberi jogainak maradéktalan biztosítására.
- Történelmi tény az elcsatolt területen élők más területekre kitelepítése, internálása, deportálása.
- Külön kiemelném azt a történelmi tényt, amikor Csehszlovákiából több, mint 100 ezer magyart kényszerítettek lakhelyének
elhagyására és Magyarországra történő költözésükre úgy, hogy ingó és ingatlan vagyonukkal nem rendelkezhettek. (Benes dekrétum)
- A kisebbségeket ért atrocitások következménye az is, hogy több, mint 100 ezer magyar az elcsatolt területekről gyakorlatilag
eltűnt. Ez a háborús bűntett miatti felelősséget felveti. Csak Josif Broz Tito terroristái több, mint 40.000 magyart mészároltak
le a Délvidéken.
- Figyelembe kell venni azt is, hogy a Szerződést aláíró államok közül több országnak a helyzetében változás állott be:
A SZOVJETUNIÓ MINT EGYSÉGES ÁLLAM MEGSZÜNT. JUGOSZLÁVIA MINT EGYSÉGES ÁLLAM MEGSZŰNT. CSEHSZLOVÁKIA MINT EGYSÉGES ÁLLAM UGYANCSAK MEGSZŰNT.
- Magyarország haditengerészetüket ért kár színarany értékben: hadihajó 60.000 kg színarany, hajógyári anyagok, iparcikkek,
gépek 480.000 kg, hadikórházak, hidrográfiai hivatalok, hadiakadémiák 300.000 kg, hadikikötői felszerelések
10.000 kg, 801 db hajó 80.000 kg. Fiume kikötő felépítésének értéke 21.300 kg, Fiume kikötő ingó és ingatlan értéke 7.500 kg,
Teherhajózási vállaltoknak nyújtott segély összege 7.500 kg, Tengerhajózási vállaltok vagyona 7.785 kg, Összesen 974.085 kg
színarany érték.
- További veszteségek: Az ország összes arany-, ezüst- és sóbányájának és a nyersanyag forrásainak 90%-a (Pl: Parajdi sóbánya).
Az erdők 90%-a, a vasútvonalak és az ezekhez tartozó vasúti szerelvények (1000 - 1500 mozdony, 40.000 tehervagon, 2000 vasúti személykocsi),
a felbecsülhetetlen értékű műkincsek (Aranyvonat). Gyárak, üzemek, telepek és azok berendezései.
Fiume, az egyetlen tengeri kikötő elvétele, Az összes tengeri és folyami hajók.
- Csak a megszálló román csapatok 1919-1920-ig kb. 1,5 milliárd arany korona vagyont raboltak el (Pl: sok 10.000 t. gabona, összes termés,
az összes vad és házi állatok, kultúrális és szociális állami intézmények).
A magyar delegáció a KÉNYSZERÍTŐ KÖRÜLMÉNYEK hatása alatt
írta alá a Békeszerződést. Ez az aláírás mind a nemzetközi jog, mind pedig a bírói joggyakorlat értelmében érvénytelen. Az elcsatolt
területen élő magyar állampolgárok sérelme 1920. évtől kezdődően olyan bűncselekmények elkövetésére történt, amelyek a nemzetközi
jog alapján nem évülnek el. Szükséges annak bíróság által történő kimondása, hogy a fent említett Szerződések érvénytelenek,
és az érvénytelenség következtében A MAGYAR NÉPET JOGORVOSLAT ILLETI MEG.
(SURA)
2019.01.20.

Bohár Dániel Jó reggelt! című műsor hétfői adásában
hívta fel a figyelmet, hogy az ellenzéki sajtóorgánumok, illetve az ellenzéki politikusok hergelése a legutóbbi szombati
kormányellenes demonstráción eljutott a fizikai inzultusig.
Tavaly év végén kezdődött, hogy az ECHO TV, illetve a jobboldali médiumok stábjait a tüntetők
elkezdték inzultálni.
Szombaton a Várkert Bazárnál a tüntetők egy csoportja rátámadt az Informátor című műsor stábjára forgatás közben.
2019.01.19.

Jurák Kata: Na jó, akkor tegyük helyre a dolgokat.
Ti, akik azt képzelitek, hogy a saját elcseszett életetekért a kormány a bűnös, hogy a dühötöket a legegyszerűbb egy újságírón vagy egy
operatőrön levezetni, aki éppen a munkáját végzi - mert ugye ott kell lenni, különben Brüsszelig szaladtok a jogaitokkal - , szóval TI,
a Többség, a Valakik, a Nép vagy annak a hangja, amit annyira nagyon szerettek hangoztatni...Nevezhetitek magatokat akárhogyan,
akkor is csak egy szerencsétlen, vesztét érző, gyűlölettől fröcsögő kommunista-ivadékok maradtok.
Igen, azok vagytok, bármennyire is tagadjátok és húzzátok magatokra a liberalizmus és az emberi jogokért harcoló jótékony álarcot - egyesek
még lila színű zászlót is bontanak vagy éppen szivárványosat - ti akkor sem tudtok mások lenni, mint ami a saját valótok: csak uszítani
tudtok, csak rombolni. Mert TI mindenen és mindenkin keresztül akartok gázolni, a tisztelet teljes hiányával övezve.
Nektek nem számít a haza, a nemzet, a család vagy éppen az, ha valaki hisz Istenben. Ti gúnyolódhattok a keresztényeken, de mi tűrjük az Andrássy úton nyaranta a homokozót. Ti listázhatjátok a jobboldali közszereplőket, ti fenyegethetitek lámpavasra akasztással azokat, akik másként mernek gondolkodni, mint Ti. És mi tűrtünk. Eltűrtük a füttyögést a nemzeti ünnepünkön, a jelképeink gyalázását, mert nekünk "kötelességünk" megbocsátani.
De tudjátok, most van az a pont, amikor azt mondjuk: Eddig és ne tovább!
2020.02.20.

Mindenkinek joga van a saját véleménynyilvánításhoz
– idézte Bencsik András az Alaptörvényt, amely a szöveg szerint kiterjed a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra is.
Mintegy ötezren tüntettek a Google budapesti központja előtt csütörtök este a techóriás által alkalmazott cenzúra miatt.
Schiffer András: "Amikor sajtószabadságról beszéltek, mindig a tévéről és a rádióról volt szó, és azt hittük, hogy az internethez mindenki
szabadon hozzáfér majd, de nem így lett – mondta. Szavai szerint akkor lesz sajtószabadság, ha a felügyeletünk alá tudjuk vonni azokat, akik személytelen algoritmusokat
üzemeltetve befolyásolják az életünket."
Jurák Kata: "Még az offline szokásainkat is elemzik, az egész életünket figyelik és irányítják úgy, hogy nem is vesszük észre.
A mindenki tulajdonának gondolt kiberteret is gyarmatosították az óriásvállalatok - foglalta össze a jelenséget, és hozzátette,
hogy a világ valaha volt legnagyobb monopóliuma készül."
Vajda Miklós, a Karc FM Paláver című műsorának visszatérő betelefonálója szerint nem az az érdekes, hogy milyen indokkal törölték le
a PS Youtube-csatornáját, hanem az, hogy monopol helyzetben vannak, és ezt minden további nélkül megtehették.
Stefka István lapigazgató azt emelte ki, hogy ki sincs írva a Google az épületre, rejtőzködnek. A rendszerváltás idejére emlékeztetett,
amikor a sajtó elsöprő többségét az MSZMP ellenőrizte. Úgy fogalmazott, hogy az akkori küzdelem erősödik most fel újra, mert a
Google által alkalmazott kizárólagosság, dezinformáció,
a valódi élet elhallgatása és a szemérmetlen hazudozás egyaránt a kommunista módszereket idézi.
Szarvas Szilveszter főszerkesztő-helyettes az Amnesty International állásfoglalásáról beszélt, amely szerint a Facebook és a
Google veszélyt jelentenek az emberi jogokra...
Bencsik András, a Demokrata főszerkesztője kibersztálinizmusról, lopakodó diktatúráról beszélt, és elhozta Bíró Pálnak, a Google magyarországi igazgatójának a felszólalók által aláírt Alaptörvényt, hogy olvasgathassa.
Mindenkinek joga van a saját véleménynyilvánításhoz
– idézte Bencsik az Alaptörvényt, amely a szöveg szerint kiterjed a Magyarországon letelepedett médiaszolgáltatókra is....
A felszólalók sorát Huth Gergely, a PestiSrácok főszerkesztője zárta, felelevenítve és az aktuális ügyre átalakítva az ismert mondást:
Ami úgy néz ki, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa, úgy totyog, mint egy kacsa, az egy kacsa. Ami úgy néz ki, mint egy közszolgáltatás,
úgy hápog, mint egy közszolgáltatás,
úgy totyog, mint egy közszolgáltatás, az közszolgáltatás...(pestisracok.hu)
2020.02.19.

Magyarország élőben Huth Gergellyel

Szólásszabadságot a hazaszeretőknek!
Bármiféle indoklás nélkül, a Google Általános Szerződési Feltételeivel teljesen ellentétes módon
likvidálták a PestiSrácok.hu újraindított Youtube-csatornáját is.
Tiltakozás 2020.02.20-án 17 órakor a Google Magyarország székházánál, a Budapest, II. kerület Árpád fejedelem útja 26-28. előtt.
Törölték a Pesti Srácok Youtube csatornáját. Egy héttel ezelőtt a Google a gyermekek szexuális zaklatásának ábrázolását tiltó
szabályára hivatkozva előzetes tájékoztatás nélkül törölte a hírportál hét éven át feltöltött mintegy hétszáz videóját.
A cég nemzetközi központja hiába győződött meg utólag arról, hogy a Pesti Srácok nem szegett szabályt, azóta véglegesítette a Youtube fiók
törlését. Múlthét vasárnap szerzői jogok megsértésére hivatkozva törölték Gyurcsány Ferenc csatornáját is, de a Google a DK elnökének
fiókját egy nap alatt helyreállította. A PS perel, kiadójuk precendens-értékű polgári peres és fogyasztóvédelmi eljárás során szeretné
bebizonyítani igazát.

Szénási Sándor: Mandulaág című versek és műfordítások
2019.06.21.

Úzvölgye mindig is a magyaroké volt, hiába a román agresszió.
Informátor nagyszerű összeállítását láthatjuk!
2019.06.07.

Cucoş Úzban! Jurák Kata írta: Azért mégiscsak elgondolkodtató,
hogy a balliberális média ingerküszöbét meg sem érintette az úzvölgyi katonatemetőben történt vandalizmus,
illetve, ha súrolta is, akkor sem olyan mértékben, ahogyan azt a magyar szívvel és lélekkel megáldott embereket. Persze, értem én jól,
hogy számukra ismeretlen fogalom a hazaszeretet, az (h)őseink tisztelete, akik vérüket adták azért a földért, amin ők most taposnak.
Tudom, hogy nem értik, mert nem érthetik, hogy milyen magyarnak lenni egy olyan nemzet fiai között, akik zsigerből gyűlölik őket.
Persze, tudjuk, hogy sokkal fontosabb a szivárványos zászló a városházán, ma Karácsony Gergely be is mutatta,
hogyan néz ki a magyar trikolór helyett a Pride zászlaja Zugló Önkormányzatának épületén.
Azt hirdetitek: "elfogadás", "jogállam", "szeretet"...szeretettel megkérdezném tőletek,
hogy mondjuk a romániai magyar kisebbség védelme nem érdemelne nemzetközi figyelmet?
Hol van az Amnesty, a Helsinki, a TASZ vagy éppen Judith Sargentini? Hm? Ja, az más, igaz? ...(J Kata)
Akár a román kormányzat szándékosságát is felvetheti a csütörtöki temetőgyalázásban ez a videó, amelyet a uh.ro adott közre pénteken.
A felvételen jól látszik az az ember, aki mindenütt "nagyon ott volt", irányította az úzvölgyi magyar katonatemető előtt felsorakozott
ittas szélsőségeseket és futballhuligánokat, fesztelenül parancsolgat a rendőröknek, és invitálja a kamuszentelésre érkező pópákat.
A portál olvasói azonosították is az illetőt, Sebastian Cucoş volt román országos csendőrparancsnokot, akit Carmen Daniela Dan román
belügyminiszter bizalmasaként ismernek. (Cucoş Úzban / uh.ro)

2019.06.06. Tapssal fogadták a románok a temető fogalókat
Erdélyben az úzvölgyi temetőnél a magyar emberek elállták az egész Romániából jövő felbőszült román emberek útját.
Azok feltörték a temető egyik kapuját. Az ortodoxok ma ünneplik az ÚR MENYBEMENETELÉNEK napját... Milyen hívők ezek? (MR)
A jelenlévő hatóságok cinkos közreműködésével a román provokátorok kitörték az úzvölgyi magyar hősi katonatemető kapuját,
és beözönlöttek a sírkertbe. Kitépték a mogyorófa kereszteket. Ledöntöttek több síremléket, majd azok darabjaival többeket
is bántalmaztak a temetőt védő székelyek közül. A magyarok-székelyek egy része menekülni kényszerült.
Többen sírnak – tájékoztatott a helyszínről Csibra Tibor és László Petra kollégánk és a Székelyhon.ro. (pestisracok.hu)

2019.06.06. A feldühödött csőcselék "ki a magyarokkal az országból"
felkiáltással rontott be a temetőbe. Kollégánk telefonon arról számolt be, hogy verekedésre is sor került.
Hamarosan a helyszínen készült videós anyagokkal és riportokkal jelentkezünk. A Külügyminisztérium az esti órákban jelentette be,
hogy tiltakozó jegyzéket adott át a magyar kormány a román kabinetnek az úzvölgyi katonai temetőben csütörtökön történtek miatt.
Videótudósítást is közölnénk, de a románok blokkolják a telekommunikációt a helyszínen.
(pestisracok.hu)

Juhász Gyula: Trianon - Elmondja Csurka László
Élj, gondolkodj, érezz úgy, hogy az a teremtett Életet szolgálja!
Tegyük jobbá együtt a világot!
A szabadkőművesek 1917-ben döntötték el Magyarország feldarabolását!

Vincze Péter Antal: Székelyföld visszavár.
A több ezer éve lakott területet, szépsége, gazdasága, földrajzi helyzete miatt sok nemzet akarta magáénak megszerezni,
de lélekben mindig is Magyarország része volt és marad.

Jókai Anna a népszavazásról és a migrációról

Csatlakozzunk magyarok szerte a világban közös imára!
Felhívás közös imára! Április 9-én Bukarestben eldől(het),
hogy szabadon engedik-e Beke Istvánt és Szőcs Zoltánt, az ártatlanul meghurcolt két székely
fiatalembert, a feketehalomi börtönből, vagy évekig tovább raboskodik a két kisgyermekes családapa.
Kulcsár-Terza József bukaresti magyar parlamenti képviselő közös imára hívja a döntő jelentőségű nap előestéjén a
székelyeket Kézdivásárhelyre, a Gábor Áron szoborhoz.
Csatlakozzunk valamennyien magyarok, szerte a világban, magyarországi idő szerint 18:00 órakor a közös imához!
/Csizmadia László, Civil Összefogás Fórum *
Csóti György, Kisebbségi Jogvédő Intézet/


Március 15-én emlékezzünk együtt! Gyáva népnek nincs hazája!
A nemzet szuverenitásáért aggódók személyes részvételükkel kinyilvánítják, hogy nem félnek és nem kívánnak senkit megfélemlíteni.
Célunk az erkölcs primátusának figyelembe vételével az európai zsidó-keresztény civilizáció, kultúra folytonosságának megőrzése.
Március 15-én emlékezzünk és lépjünk együtt! (CÖF-CÖKA vezetősége)

Európa kormányzójának képzeli magát * Teljes írás itt!
az a Jean-Claude Juncker, aki Luxemburgban a kreatív könyvelés és az adóelkerülés állami szintű nagymestere volt.
Szívbéli barátjával, Soros Györggyel nemcsak az uniós pénzügyek uraivá váltak, hanem kontinensünk társadalmi rendjének szisztematikus
feldúlói is.

Egy brüsszeli titkos dokumentum szerint az EU tagállamainak
igenis figyelembe kell venniük az ENSZ migrációs csomagját.
Huth Gergely ezzel kapcsolatban azt mondta: ez az a lopakodó jogalkotás, amiről már évek óta beszélünk.
Hozzátette, Nyugat-Európában másképp értelmezik a demokráciát, ott ugyanis nem foglalkoznak a nép akaratával.

A képen Mátyás király-szoborcsoport Kolozsvár főterén Fadrusz János alkotása.
Reményik Sándor: Mátyás szobrával szemben
Regélj, regélj, te győzelmes szobor,
Hadd forrjon fel
Új tömlőkben az ezeréves bor,
Új erekben az ezeréves vér,
Regélj, regélj!
Elnézlek némán:
A végtelenbe száll tekinteted,
Előtted még meg nem jelenhetett
A Sors, a nagy Ács,
Ki nemzeteknek ácsol keresztfákat,
Pedig, pedig már nem messze Mohács!
Így fényes, majd meg sötét lapokat
A Végzet ír,
Lángokat gyújt és lángot oltogat.
Zenith-Nadir:
Egymást váltja bölcső, korona, sír.
Mi a Zenithben álltunk egykoron,
A szemünk elrévedt a végtelenbe
- És úgy zuhantunk a mély sírverembe.
Regélj, regélj,
Hadd forrjon fel
Új erekben az ezeréves vér,
Új tömlőkben az ezeréves bor:
Regélj, regélj, te győzelmes szobor!

Ukrajna címerére cserélik le a turulmadaras emlékművet a munkácsi várban!
Soha nem volt ennyire nehéz helyzetben a kárpátaljai magyarság
Eredetileg a millennium évében, 1896-ban állították fel a munkácsi várban a turulmadaras emlékművet, amelyet a Kárpátalját
megszálló csehszlovák hatóságok 1924-ben lebontattak. A megsemmisült emlékművet a fennmaradt tervek és fotók alapján
Pákh Imre, munkácsi származású üzletember készíttette el és állíttatta vissza 2008-ban édesapja, Pákh Sándor kívánságára.
Az egytonnás turulszobor 2,5 méter magas, szárnyainak fesztávolsága 6 méter, a csőrében lévő kard súlya 70 kilogramm.
A talapzat és a szobor együttes magassága 25 méter.
Az emlékmű a várral együtt Munkács legnépszerűbb idegenforgalmi látványossága. (MTI)

Hegedűs Erzsébet: MAGYAR FOHÁSZ/Mercy előadásában
Repülj madár, repülj! Keresd, ki messze él,
Ki hazájától távol van, de erejében magyar a vér,
Szívében még tiszta, hol hun legendát rejt.
Egy igaz magyar ember, ki soha semmit nem felejt.
Szívében még tiszta, hol hun legendát rejt.
Egy igaz magyar ember, ki soha semmit nem felejt.
A láthatatlan bélyeg ott ragyog a homlokán.
Ki magyarnak született, nem felejti el talán.
Kit ősi vére diktál, hogy védje a hazát,
Bárhol él a világban, énekli himnuszát.
Kit ősi vére diktál, hogy védje a hazát,
Bárhol él a világban, énekli himnuszát.
//: Isten áldd meg végre a magyart, soha semmi rosszat nem akart,
Mégis vérben gázolt a lába a történelem mocsarába.
Nyújts feléje védő kart, Uram, magyar ne legyen boldogtalan!
Bárhol is él a nagyvilágban, adjon Isten áldást reája! ://
Ezer felé szakadt a magyar nemzetünk,
Hát fohászkodva kérünk, segíts nekünk Istenünk!
Ne engedd el kezünket, vezess a jó úton,
Hogy szívünkben érezzük, még ma is összetartozunk.
Ne engedd el kezünket, vezess a jó úton,
Hogy szívünkben érezzük, még ma is összetartozunk.

Reményik Sándor NAGY MAGYAR TÉLBEN című versét előadja Csurka László

"Ki tudja merre, merre visz a végzet..."
Székely himnusz szerzője Mihalik Kálmán orvos
Izzószívű hazafi. Egyetemével menekült a kifosztott Kolozsvárról Szegedre. Mihalik már olyan ifjún maradandót alkotott,
amit a legtöbben csak álmodni merünk! Az orvos-zeneszerzőt fiatalon ragadta el a halál. Szegeden temették el.
Mihalik Kálmán szülőházán emléktáblát avattak. 2009 óta ez Székelyföld hivatalos himnusza.
(Forrás: http://szegedem.hu/piros-feher-zold-hirek/2017/07/19/mihalik-kalman-emlekezetere/)
"És igyekezzetek a városnak jólétén, ...és könyörögjetek érette az Úrnak; mert annak jóléte lesz a ti jólétetek.
(Jeremiás 29:7)

Toborzó a székely szabadság napjára: 2017. március 10., 16 óra

Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kondor Katalin: Magyarok videó! - Echo Tv
Már egyetemi évei közben külsősként tevékenykedett a Magyar Rádióban. 1972-től a Rádió belső munkatársa.
1974-75-ben a Magyar Újságírók Országos Szövetsége újságíró iskolájában tanult. Éveken át A Hét c. televíziós hetilap
egyik jellegzetes arca volt. Rádióelnökké választása után, 2003 októberében a
Népszava hamisított beszervezési iratokat közölt az 1974-83 közötti időszakra. A vizsgálat tisztázta a rágalmak alól. SDG.

Mennyi szépség van Magyarországon!!!
Szívet, lelket gyönyörködtető 60 perces útikalauz!

2015.09.06.
Lehet-e megoldás a migránsáradatra?
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 stúdiójában.
2012.06.04.
Pilhál György: Trianon sebei * Teljes cikk itt!
A sors fintora, hogy épp egy francia politikus, Théophile Delcassé fogalmazta meg talán legpontosabban, hogyan kell értelmeznünk Trianont. "Egy nemzet sincs megalázva azzal, hogy legyőzték, vagy hogy aláírt - késsel a torkán - egy végzetes békeszerződést. Becstelenné válik azonban, ha nem tiltakozik, ha tönkretételéhez maga is hozzájárulását adja. Nem a vesztés a bukás, hanem a lemondás." Talán erre született a magyar válasz: "Nem, nem, soha!"
Békeszerződés? Nem békeszerződés volt az Trianonban. Rossz szóösszetétel ez arra az irathalmazra, amit az orrunk elé toltak a versailles-i kastélyban kilencvenkét éve, 1920. június negyedikén. A világháborút lezáró béke helyett viszont már ott sistergett a következő világégés valamennyi kelléke: a győztesek gátlástalansága, a féktelen területrablás, a hadisarc, megannyi ordító igazságtalanság. Az az iromány maga volt a garancia a következő világháborúra. Nem volt ott semmiféle szerződés; diktátumot írattak alá velünk azon a szomorú napon.
Igaz, hónapokkal előbb, ahogyan kell, meghallgatták a győztesek jó Apponyi Albertet, aki három világnyelven is elmondhatta szívszorító, legendás védőbeszédét az ezeréves hazáért. "Érzem a felelősség roppant súlyát, amely rám nehezedik abban a pillanatban, amikor Magyarország részéről a békefeltételeket illetőleg az első szót ejtem. Nem tétovázom azonban, és nyíltan kimondom, hogy a békefeltételek úgy, amint Önök szívesek voltak azokat nekünk átnyújtani, lényeges módosítások nélkül elfogadhatatlanok. Tisztán látom azokat a veszélyeket és bajokat, amelyek a béke aláírásának megtagadásából származhatnak. Mégis, ha Magyarország abba a helyzetbe állíttatnék, hogy választania kellene a béke elfogadása vagy visszautasítása között, úgy tulajdonképpen arra a kérdésre adna választ: helyes-e öngyilkosnak lennie, nehogy megöljék." De addigra készen volt a ránk szabott ítélet, belefoglalva a harmadára csonkolt ország, a szétdarabolt nemzeti vagyon, az otthon nélkül maradt sok millió magyar, a bánathegyek és a kilátástalan sorsok. Henri Pozzi tanulmányában ezt írta 1935-ben: "A háborús vesztesek közül Magyarországot nem büntették - Magyarországot kivégezték."
És végül mégsem használt senkinek a trianoni diktátum - a győzteseknek sem. A térképasztal mellett összetákolt Csehszlovákia éppúgy életképtelennek bizonyult, mint ahogy Jugoszlávia, a délszláv turmixállam is darabjaira hullott (Koszovó környéke még mindig füstölög). Az ábrándos utódállamok csődöt mondtak, nem igazolták vissza Trianont, Közép-Európa máig önmagát keresi. Magyarország az igazát. Megtörténhetett, hogy egy kárpátaljai magyar öregember hosszú élete során öt állam polgárává is lett - megtűrt, kisebbségi sorban, persze -, holott ki sem lépett a falujából, csupán a történelem masírozott át rajta.
(...) Trianonra emlékezni annyi, mint szót emelni az igazságért, ha tabukat sért, akkor is. Európa hallgat, a mi médiatörvényünk az uniós bürokraták szerint égre kiált, de a fejlett nyugat-európai államokban mindenütt elfogadott kettős állampolgárságot ellehetetlenítő szlovák törvény nekik "belügy". Mintha Attila hunjai lennénk, olyan veszélyesnek tartanak minket - pedig csak felemelt fejjel szeretnénk járni, kívül rekedt nemzettársainkkal együtt.
(Magyar Nemzet)
Budapest, ahogy még nem láttuk!
A felülről, egy drónra – pilóta nélküli repülő szerkezetre - szerelt kamerával készült felvétel tökéletesen visszaadja,
miért lehet beleszeretni Budapestbe.

Takaró Mihály előadása V. Nagybányai Horthy Miklósról!

Kölcsey Ferenc: Himnusz - Darvas Iván előadásában

Kereszténydemokrata kormányzás kell Magyarországon!

Egy hajlott hátú néni igaz hazaszeretete
Motorosok Erdélyben
/Forrás:magyarsziget.hu/
Egy motoros küldte ezt a levelet. Azt hiszem, nem kell hozzá kommentár.
"Túrázásaink során a székelyderzsi Erődtemplom falánál induláshoz készülődtünk, amikor
megállt mellettünk egy fekete ruhás, fejkendős, hajlott hátú néni. Egészséget kívánt, majd
megkérdezte honnan jöttünk. Amikor válaszoltunk, ezt kérdezte:
- És Magyarország tényleg olyan szép, amilyennek mondják?
Nem várta meg a választ, hanem hiba nélkül elmondta ezt:
Petőfi Sándor: A MAGYAR NEMZET
"Járjatok be minden földet,
Melyet Isten megteremtett,
S nem akadtok bizonyára
A magyar nemzet párjára.
Vajon mit kell véle tenni:
Szánni kell-e vagy megvetni? -
Ha a Föld Isten kalapja,
Hazánk a bokréta rajta!
Oly szép ország, oly virító,
Szemet-lelket andalító,

És oly gazdag!... aranysárgán
Ringatózik rónaságán
A kalászok óceánja;
S hegyeiben mennyi bánya!
És ezekben annyi kincs van,
(itt hozzátette: "mert akkor még az övék volt")
Mennyit nem látsz álmaidban.
S ilyen áldások dacára
(itt: "innen nem kellene tovább mondanom, mert olyan szomorú")
Ez a nemzet mégis árva,
Mégis rongyos, mégis éhes,
Közel áll az elveszéshez.
S szellemének országában
Hány rejtett gyöngy és gyémánt van!
S mindezek maradnak ott lenn.
Vagy ha éppen a véletlen
Föltalálja hozni őket,
Porban, sárban érnek véget,
Vagy az ínség zivatarja
Őket messze elsodorja,
Messze tőlünk a világba,
Idegen nép kincstárába,
És ha ott ragyogni látjuk,
Szánk-szemünket rájok tátjuk,
S áldicsőséggel lakunk jól,
Hogy ez innen van honunkból.
Ez hát nemes büszkeségünk,
Melyről annyiszor mesélünk?
Azzal dicsekedni váltig,
Ami szégyenünkre válik!...
Csak a magyar büszkeséget,
Csak ezt ne emlegessétek!
Ezer éve, hogy e nemzet
Itt magának hazát szerzett,
És ha jőne most halála,
A jövendő mit találna,
Mi neki arról beszélne,
Hogy itt hajdan magyar éle?
S a világtörténet könyve?
Ott sem lennénk följegyezve!
És ha lennénk, jaj minékünk,
Ezt olvasnák csak felőlünk:
"Élt egy nép a Tisza táján,
Századokig, lomhán, gyáván." -
Óh hazám, mikor fogsz ismét
Tenni egy sugárt, egy kis fényt
Megrozsdásodott nevedre?
Mikor ébredsz önérzetre?
Majd folytatta: - "Mondják, miért írt ez a Petőfi ilyeneket?"
Azután elmondta, hogy 88 éves az idén. És hogy fogadjunk el tőle valamit. A szatyrában
volt pár tojás és négy, azaz négy szelet kalács. Ebből kettőt nekünk adott, hogy osszuk el.
Egészséget kívánt, és elcsoszogott.
Egy büdös kukkot nem tudtunk szólni!!!
Én pedig leültem a székelyderzsi Erődtemplom falához, és olyat tettem, ami rohadtul nem
illik bele egy 40 körüli, erősen borostás túramotoros imidzsébe.
És arra gondoltam, hogy az itthoni, magukat ... politikusnak nevező(k),...
akik megosztanak, nem összekötnek, akik személyes érdekharcukkal több kárt okoznak
ennek az országnak, mint eddig bárki. Csak egyetlen egyszer jönnének el ide, és hallgatnák
meg, ahogy egy 88 éves, görbe hátú öregasszony ŐSZINTÉN Petőfit szaval a boltból
hazafelé, és négy szelet kalácsból kettőt odaad vadidegen embereknek.
Talán elszégyellnék magukat, pont úgy, ahogy akkor, ott, én. Talán elgondolkoznának
azon, hogy vajon ki és miért tette őket oda, ahol vannak, és hogy mi dolguk a világban."

LOVASÍJÁSZAT - RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA

Tánczos Katalin hajléktalan verse
Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok 1999. november 18-án
A nagy utazás Krakkóba - hangulatképek
"Polak - węgier dwa bratanki, i do szabli, i do szklanki."
"Lengyel, magyar két jó barát, együtt harcol, s issza borát."
2014.03.09.

Székely Szabadság Napja * Megemlékezés a Hősök terén
A Maros megyei csendőrség arra készül, hogy csak a marosvásárhelyi polgármester által jóváhagyott megemlékezésen kell biztosítania a közrendet hétfőn a Székely vértanúk emlékművénél, míg az autonómiatüntetést szervező Székely Nemzeti Tanács (SZNT) továbbra is azt tervezi, hogy a Székely szabadság napja elnevezésű megmozdulás egyes résztvevői a járdán bevonulnak a város főterére - tudta meg vasárnap az MTI.
(...)
Március 10-én, a szabadságharc leverése után Habsburg-ellenes összeesküvést szervező székely vértanúk kivégzésének 160. évfordulóján a Székelyföldnek autonómiát követelő demonstrációt szervez Marosvásárhelyen az SZNT, helyi idő szerint 17 (magyar idő szerint 16) órai kezdettel.
(MTI/erdely.ma)
Magyarország Alaptörvénye a MAGYAR KÖZLÖNY 43. számában!

Békés felvonulás Kolozsvárott, 2013. március 15-én
2013.12.17.
Megrázó vers a Katona József Színház előadásán
Elhangzik napjainkban Budapesten, a Katona József Színházban, az Illaberek előadásán, a hatása ledöbbentette a közönséget.
A színlap szerint "az előadás a mai magyar társadalom egyik fontos jelenségét, a kivándorlást mutatja meg. Jól ismert karakterekkel
találkozhatunk, olyan élethelyzetben levő emberekkel, akiknek problémái különböznek, a választott megoldásuk azonban ugyanaz:
otthonuk elhagyása, életük újrakezdése egy másik országban."
Kiss Judit Ágnes: Szó
Hazádból, hogyha még bírod,
Ne menj el, ó, magyar.
Hogy menekülj, lesz mindig ok,
És mindig, hogy maradj.
Itt áldozat, s vajon mi ott?
Bevándorló lehetsz,
Nem tudhatod, végül melyik
A súlyosabb kereszt.
Ez a föld régóta ugar,
Terméketlen, sivár,
De van még , ki zenét szerez,
És színházat csinál,
Szeret és harcol semmiért,
Mert másként nem tehet.
Hogy itt vagy, erőt ad nekik,
S ők itt vannak veled.
Lehet, hogy nem jön jobb soha,
Ki itt él, mélyrepül.
Megúszhatják a vétkesek,
S te bűnhődsz vétlenül.
Míg annyi jóval tele
A másik serpenyő,
Ha baj van, ki ne mentené,
Ami még menthető?
De itt van szükség rád nagyon,
Sötétben lenni fény,
Hogy fölemeld, ki megrogyott,
És bátorítsd, ki fél.
Maradj, mert meg kell védeni,
Kinek nincs is hova,
Legyen szegény, hajléktalan,
Zsidó, meleg, roma,
Vagy bárki más, aki alól
Kihúzták a talajt.
Légy fül, ha semmit nem tehetsz,
Ki hallja még a jajt.
Ez frontvonal, ez harcmező,
S még így is otthonod,
Rád simul minden rég bejárt
Tered, kamaszkorod.
Taposhatnak röhögve mind
Az összes elveden,
De szétolvadnak a szavak
Az anyanyelveden.
Ne hidd, hogy semmi eszközöd,
Fegyver vagy te magad,
Mind különleges ügynök az,
Ki mégis itt marad.
Maradj, tövisnek bőr alatt,
Ha bírod még, magyar,
Légy viszkető seb, mit kéz
Álmában is vakar.
Itt áldás is, másutt csak egy
Bevándorló lehetsz.
Ki mondja meg, végül melyik
A súlyosabb kereszt.