HITELES TÖRTÉNETEK
Makai Rozália gyermek- és családvédő



Dr. Móra László: Emlékezzetek Klebelsberg Kuno reformjára!

Klebelsberg Kuno (1875-1932) kiemelkedő kultúr- és tudománypolitikus. Mint kultuszminiszter 1922 és 1931 között népiskolai programja keretében 5000, főként tanyai iskolát létesített, megreformálta a középiskolai oktatást, bevezetve a reálgimnáziumot. Nagyszabású egyetemi építkezésekkel Szegeden, Debrecenben és Pécsett megteremtette a felsőoktatás korszerű műhelyeit. A tudós utánpótlás biztosítására szervezte a Collegium Hungaricumokat (röv. CH) és az egyéb külföldi ösztöndíjak rendszerét. (1927. évi XIII.tc). Adatok szerint az 1930-31. tanévig a következő létszámmal működtek: Bécsi CH 35 fő, Berlini CH 26 fő. A hallgatók között volt például Szegedről Bay Zoltán fizikus (1926-30), a kémikusok közül Náray-Szabó István (1926-28), Vargha László (1927-30), majd Szabó Zoltán Gábor (1936-38). A római CH-ban 35 fő, Franciaországban 17 fő, Angliában 12 fő, Genfben négy, Páviában és Münsterben egy-egy fő tanult. Klebelsberg a korában elsődleges ún. "szellemtudományok" (jog, bölcselet, teológia, történelem) mellett felkarolta a természet- és műszaki tudományokat. E célból 1926-ban a József Műegyetemen országos kongresszust hívott össze, amelyen a természettudományok, orvosi, műszaki és mezőgazdasági tudományok kutatására munkaprogramot készítettek. A program végrehajtására pedig kettős szervezetet létesített: az állami segélyt kezelő Országos Természettudományi Alapot és Tanácsot; valamint társadalmi szervezetként a Széchenyi Tudományos Társaságot; mely a gyárak, ipari és mezőgazdasági üzemek, vállalatok adományait használta fel a kutatások támogatására. E szervezetek 1944-ig több millió pengővel segítették a természettudományos és műszaki kutatók munkáját. Klebelsberg érdeme, hogy a maga korában a közfigyelmet a természettudományok és a műszaki tudományok fejlesztésének fontosságára irányította, és támogatásának is köszönhetők a korszak reál-értelmiségének eredményei a vegy- és gyógyszeriparban, a villamossági- és gépiparban.

Klebelsberg Kuno rádióbeszéde az ifjúsághoz 1928, részlet

Gróf dr. Klebelsberg Kuno élete (1875-1932)
/Forrás:Klebelsberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium/

1875-ben született Magyarpécskán, Arad vármegyében. Édesapja tiroli hivatalnok - katonatiszti arisztokrata, a felmenő ági rokonok a XVI. század óta katonák. A grófi címet egyikőjük Buda visszafoglalásakor szerezte. Édesanyja dunántúli középnemesek leszármazottja. Édesapját korán elveszti. Székesfehérvárra költöznek, a ciszterci rend iskolájában tanul. Katolikus hite és erkölcsi elkötelezettsége egész életét meghatározta. Bár érdeklődése építész-művészi, a családi hagyományok katonai pályára kötelezték volna, jogot tanult Budapesten, Berlinben és Münchenben, a Sorbonne-on államtudományokat; történelmet és közgazdaságtant is hallgat. Kolozsvár, Sopron, majd ismételten Szeged országgyűlési képviselője. 1922-31 között a konszolidációs Bethlen-kormány kultuszminisztere. Széles körű műveltsége rendkívüli munkaintenzitással párosult, kiváló munkatársakkal vette körül magát (Tóth Lajos, Magyari Zoltán, Johan Béla, Sholtz Kornél és sokan mások). A maga diktálta óriási munkatempó, az állandó szélsőséges támadások megrendítik egészségét, és alkotóereje teljében 1932 -ben váratlanul, paratífusz fertőzésben meghal. Temetése során - melyen Kossuth búcsúztatása óta nem mozdult meg ennyi ember - a szegedi Fogadalmi templom kriptájában nyer örök nyugodalmat. Klebelsberg Kuno A vezető és posztgraduális képzés céljából hozza létre Nyugat-Európában a Collegium Hungaricumok egész hálózatát, a "magyar kultúra őrszemeit" (Bécs, Berlin 1924, Róma, Párizs, Zürich 1927) ahol ösztöndíjasaink tanultak, kutattak. Az Országos Ösztöndíj Tanács életre hívásával (1927) a protekciót akarta kizárni és az egészséges szelekciót megvalósítani. Minisztersége alatt 1957-en nyertek el ösztöndíjat Nyugat-Európába, tengerentúlra. Kultúrdiplomáciájának köszönhetően jöttek létre a korábban nem létező francia, angol és amerikai tudományos kapcsolatai. Gyümölcsöző kapcsolatot épített ki a Rockefeller Alapítvánnyal, melynek első hazai elnökévé Szent-Györgyi Albertet tette meg, " veszve van az a nemzet, amely a legfontosabb pozícióba nem tud azok betöltésére legmegfelelőbb embereket állítani" - mondta a szegedi egyetemen 1928. december 16-án Klug Mária kormányzógyűrűs avatásán. A háború előtti és utáni tudósaink, orvosaink számos szegedi és nem szegedi meghatározó egyénisége ezen ösztöndíjasokból került ki, csupán véletlenszerűen megemlítve néhányat, távolról sem a rangsorolás és teljesség igényével (a rendelkezésemre álló dokumentumok alapján): Baló József, Bay Zoltán, Bibó István, Hajnal Imre, id. Issekutz Béla, Ivánovics György, ifj. Jancsó Miklós, Keresztúri Dezső, Kosáry Domokos, Környey István, Laki Kálmán, Miskolczy Dezső, Sántha Kálmán, Straub F. Brunó, Szent-Györgyi Albert és még sokan mások. A kultuszminiszter személy szerint is jól ismerte az egyetemi tanárokat, hisz kétharmad részüket már ő nevezte ki és baráti kapcsolatban volt velük, tudta, hogy min dolgoznak. Minden reményre jogosító fiatalt számon tartott. A szegedi egyetem díszdoktorává történő avatásakor (1926) így szólt a professzori karhoz: "Az állam és a város csak épületeket, klinikákat, laboratóriumokat emelhet. Tudományos szellemet azonban ezekbe a külső keretekbe mi nem lehelhetünk bele. Ezt a tanári kar adja meg." A nemzetek versenyében csak azok tudnak megmaradni, ahol tervszerű tudománypolitika van. Ő dolgozott ki hazánkban először tudománypolitikai koncepciót és valósított meg kultúrdiplomáciát.Az Akadémia támogatását és politikától való függetlenségét törvénnyel biztosította. A kutatói állások számát megsokszorozta. 1880: 293, 1923: 839, a harmadára csonkított országban 1926/27:1156. Az elméleti és alkalmazott természettudományok tervszerű fejlesztésére hozza létre az Országos Természettudományi Tanácsot és a kutatók támogatására az Országos Természettudományi Alapot 1926-ban. A Széchenyi István Tudományos Társaság (1927) megalapításával az üzleti világ befolyásos embereit akarta kapcsolatba hozni tudósokkal, tudományos intézetekkel a kutatások fejlesztésének céljából.
Klebelsbergnek a harcot először az egyetemek puszta létéért kellett folytatnia a parlamentben, hisz a kivérzett ország katasztrofális helyzetben volt, amellett az ókonzervatív erők a pazarló miniszter pocsékolásának tartották a vidéki egyetemek építését. 1926. május 11.-én a kultusztárca költségvetésének bejelentésekor ekképpen érvelt: "Nekem kis auditoriumokra van szükségem az orvosképzésnél, hogy az orvostanár minden egyes leendő orvossal foglalkozhassék, ahol annak a leendő orvosnak módjában van a legfontosabb és legsürgetőbb műtéteket elvégeznie, hogy a szükséges manuális ügyességgel mehessen ki az életbe. Itt nem tréfáról, nem teóriáról, nem garasról van szó, hanem emberéletről. Magyar emberek életét rosszul képzett orvosok kezébe ki nem szolgáltathatjuk... Vagy talán azt akarják egyesek, hogy halljanak meg szülőanyák és pusztuljanak el az újonnan született magzatok azért, mert az orvosok és bábák nincsenek kiképezve?" Pécsett díszdoktori avatásakor 1925-ben így szólt: "Én minden kulturális intézményhez a végsőkig ragaszkodom. Ragaszkodom az utolsó óvodához egy pici dunántúli faluban is... A magyar kultúráért folytatott harcban egyetemet veszíteni nem akarok. Ragaszkodott ahhoz, hogy az egyetemek építése mindenütt a klinikák építésével kezdődjék: "Mióta kultuszminiszter vagyok, az egyetemi beruházásokra megszavazott összegből egyetlen fillér sem került másra, mint kizárólag a klinikák építésére, melyek nemcsak kórházak, hanem ambulanciák is, melyek a világ legdemokratikusabb intézményei, mert ott mindenki, attól a szolgálótól kezdve, aki elvágta az ujját, a súlyos üzemi balesetben megsérültig, megjelenhet, aki díjtalanul gyógykezelésre szorul". (A nemzetgyűlésben 1926. V. 11-i ülésen mondott beszédéből a kultusztárca költségvetésének beterjesztése alkalmából.) Klebelsberg a klinikák és elméleti intézetek felépítéséhez és felszereléséhez előteremti a szükséges anyagi forrásokat (Népszövetségi kölcsön, Rockefeller Alap), részt vesz a klinikák és elméleti intézetek helyének kijelölésében, elnököl az egyetemi bizottságok ülésén, ellenőrzi az építkezéseket stb. Szemében az egyetem legfőbb kritériuma a kutatás. Az az egyetem, amelyik nem kutat, nevezheti magát egyetemnek, de valójában nem az. Klebelsberg óta beszélhetünk tudatos kutatáspolitikáról. " Azok a nemzetek, amelyeknél nem folyik eredeti kutatás, amelyek főiskolái is csak arra szorítkoznak, hogy ilyen népek által felkutatott igazságokat tovább terjesszék, nagy nemzetnek nem nevezhetők. Egy nemzet naggyá csak akkor lehet, ha kebelében önálló kutatás folyik." Klebelsberg amerikai gyorsasággal épít fel három egyetemet, 21 klinikát: a Pozsonyból menekült pécsit (ahogyan ő szerette nevezni: "a magyar Heidelberg"), a Kolozsvárról menekült szegedit ( "a magyar Göttinga") és debrecenit, továbbá három főiskolát: a Testnevelési Főiskolát Budapesten, a Szegedi Tanárképzőt és Sopronban az Erdészeti Főiskolát. A Tihanyi Biológiai Intézet élettani és biológiai kutatások, posztgraduális képzés és Balaton - kutatás végzésére alapítja meg. A Dunántúl iránt érzett szeretete Pécs felé sugárzott. Döntő része volt az egyetem pécsi elhelyezésében, mivel a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet a budapesti Pázmány Péter Egyetembe akarták olvasztani. A "magyar Heidelberg"-nek szánta a tuberkolózis elleni harcot, a filozófia, modern nyelvek, irodalom, Dunántúl művészetének ábrázolását. Az egyetem megnyitó ünnepségén, 1923. október 14-én a következőket mondja: "A főiskolai tanítás súlya a kollégium publikumoktól, a nyilvános, nagy előadásoktól mindinkább áttevődik a gyakorlatokba, a szemináriumokba, a laboratóriumokba. Ezeken pedig a tanárnak, a tanársegédnek a hallgatóval személyesen kell foglalkoznia, ami csak a résztvevők kisebb száma mellett lehetséges. A modern egyetemi tanulás nem áll már az előadás puszta meghallgatásából, hanem az ifjúnak bele kell tanulnia a tudomány, kutatás módszereibe." A debreceni egyetem építkezése a háború miatt félbeszakadt. "A több méteres gaz között alig találtuk meg az egyes tető alatt lévő egyetemi épületeket"- írja. Nagy energiával indította el a munkát 1922-ben. A magyarságot annyira sújtó gyermekhalandóság miatt a gyermekgyógyászati és szülészeti klinika építését vette előre itt is. Az első két klinikát már 1923. szeptember 23.-án felavatták. Avató beszédében így szól: "Hajlékot emeltünk a kutatásnak és gyógyításnak. A kutatásnak, hogy terjessze a világosságot; a gyógyításnak, hogy helyreállítsa az egészséget... Hol kellene ezt leginkább hangoztatni, mint itt az Alföldön... Nemcsak gyógyítani kell itt, hanem terjeszteni a közegészségügyi kultúrát, s ezt kivinni a külváros házaiba és a tanyákhoz..." A debreceni egyetem feladatának szánta a magyar néprajz, folklór művelését is.
Klebelsberg különös szeretettel foglalkozott a szegedi egyetemmel és Szegeddel. A Kolozsvárról ide menekített egyetem ideiglenes elhelyezése, 1921 óta egyre nagyobb nehézségekkel küszködött. A város komoly anyagi áldozatokat hozott, hogy az egyetem új épületeket kapjon, cserébe a miniszter megígérte, hogy ugyanazt a támogatást fogja élvezni, mint Debrecen. 1926. március 22-24. között Szegeden van a klinikák helyének kijelölésére, kíséretében Korb Flóris, a klinikák építésze. " Bízvást mondhatom, hogy beltelki elhelyezésben nincs Európának egyetlen olyan szép, egységes és monumentális egyetemi telepe, mint amilyen éppen a szegedi lesz". Az egyetem alapkövének letétele 1926. október 5.-én egyben a gyermekklinika alapkövének letétele is nagy esemény a város életében. Itt vannak a társegyetemek, az Akadémiai vezetői, Horthy kormányzó, József főherceg, Glattfelder Gyula, a Temesvárról elűzött csanádi megyés püspök. Az alapító kalapácsütéseket Klebelsberg "Magyar tudás, magyar hatalom" mondat kíséretében tette meg. Avató beszédében így szólt: " De ki képviseli a szebb jövő reménységét? A magyar gyermek. A magyar gyermeket tehát nemcsak tanítani kell, hanem egészségét, életét óvni talán még nagyobb nemzeti kötelesség. Nem puszta véletlen tehát az, hogy a szegedi egyetem hatalmas telepének építését a gyermekklinikával kezdtük, mely nemcsak Szegednek speciális gyermekkórháza lesz, hanem egyúttal a gyermekorvosok képzésének főiskolája". A szegedi egyetem feladatának szánja az Alföld súlyos problémáinak, így a gyermekhalandóságnak, a kubikos-kérdés, az öntözés, a munkanélküliség orvoslását. " Nem gondolom, hogy a regionalizmus színvonalára való lesüllyedést jelentené, ha az egyetem szemináriumaiban és laboratóriumaiban főképpen olyan kérdésekkel foglalkoznának, melyek összefüggésben vannak az Alföld és Szeged nagy problémáival, és ha a doktori disszertációk és magántanári habilitációs dolgozatok is ebbe a tárgykörbe esnének." A klinikák építésének előrehaladtával kezdetét veszi főművének, a Templom (Dóm) tér-nek a megvalósítása. Itt nyertek elhelyezést az orvoskari elméleti intézetek, gyógyszerészeti kar, természettudományi laboratóriumok, a Temesvárról elűzött csanádi püspökség és Hittudományi Főiskola. A tér megálmodója Klebelsberg volt. Ihletője a szeged-csanádi püspökség alapítójának, a vértanú Szent Gellért püspök szülőhelyének, Velencének Szent Márk főtere volt. A tér építésze Rerrich Béla. A tér a magyar építészet kimagasló alkotása, Közép-Európa legszebb tere. Az elméleti intézmények alatt húzódó Nemzeti Pantheon kiemelkedő tudósaink és művészeink szobraival szintén a kultuszminiszter ötleteként valósult meg; számos szobor az ő ajándéka. Az itt sétáló diákoktól azt várta, hogy nem fognak elmaradni nemzetünk nagyjaitól. A tér bejáratánál helyezték el a professzori kar ajándékát (1930), Klebelsberg emléktábláját. Bibliai ihletésű feliratát is ők választották: Te saxa loguuntur. Rólad a kövek beszélnek! Klebelsberg jelentősen hozzájárult a háború miatt megszakadt Fogadalmi templom építésének folytatásához és kora egyik leghatalmasabb orgonájának létrehozásához. Az ő ötlete volt Salzburg mintájára a Szabadtéri Játékok beindítása. Az szegedi egyetemen hozza létre az ország első gyermekpszichológiai intézetét (1929). Budapestről történő áttelepítéssel és fejlesztéssel hozza létre a Tanárképző Főiskolát. Az itt épített kollégiumok Európa élvonalába tartoztak, ahol kötelező volt két-három nyugati nyelv tanulása. Klebelsberg azt akarta, hogy a szegedi egyetemet a világ legelső egyetemeivel említsék egy sorban, amely elképzelése valóra is vált, és ezekben az években alapozódott meg. Hasonlóképpen a szegedi, debreceni és pécsi egyetemek 21 klinikája felszereltség, ellátás és kutatás tekintetében sem maradt el a kor vezető intézményeitől számos világhírű professzort adva a világnak.
A tudományok fejlesztése mellett kultúrpolitikájának másik pillére a népoktatás-népművelés. "Nem népiskola vagy egyetem, hanem népiskola és egyetem" - mondotta Szegeden az egyetem alapkövének letételekor. Minisztersége alatt zajlott az ország legnagyobb és legsikeresebb oktatási reformja az óvodától az egyetemig. Az Alföldön kevesebb, mint három év alatt dán mintára 5000 népiskolát épített, törvénnyel kötelezve erre a birtokosokat. Ez alig kevesebb, mint amennyi az azt megelőző 900 évben épült a történelmi Magyarországon és világviszonylatban is példa nélküli. Az iskolák modern téglaépületek voltak hatalmas ablakokkal, vörösfenyő padlózattal, háromszobás tanítói lakással, kápolnával vagy oltárfülkével, tangazdasággal, az Alföldön mindezidáig ismeretlen téglából épült disznóóllal. A kultusztárca részesedése a költségvetésből a következőképpen alakult: 1896-1900:2,7%, 1824-1925:8,7%, 1928-1929:10,5% és 1931:15% mely nemzetközileg is egyedülálló. Törvénnyel tiltja a gyermekmunkát, 18 éven aluliaknak szesz fogyasztását, 16 éven aluliaknak bizonyos filmek nézését. 500 kisdedóvót építtet tejkonyhával, 1555 népkönyvtár létesül, rendeletekkel írja elő gyermekjátszóterek kialakítását. Sokat foglalkozik az iskola-egészségüggyel, az iskolaorvosi hálózat megszervezésével. Ekkor kezdődnek el a szülői értekezletek, tanulmányi versenyek, indulnak el a pályaválasztási tanácsadók, rádióban a Szülők Iskolája és egészségügyi műsorok stb. Törvény írja elő, hogy minden tehetséges gyermeket a miniszternek jelenteni kell, "mert kevés országban széles e világon, ahol aránylag több lenne a tehetség mint Magyarországon. De még kevesebb ország van, ahol a tehetségek teljes kifejlődésének annyi gátja lenne, mint éppen nálunk", mert "az idegen nemzetek négyzetre emelik kiválóságaikat, mi magyarok gyököt igyekszünk belőlük vonni".
Klebelsberg életművének központi eszménye a gyermek, a gyermek oktatása, testi és lelki egészségének megőrzése. "A magyar anya, aki a világra hozza az újszülöttet, és a magyar tudós, aki kutat és tanít, ugyanazt a célt szolgálja, Magyarország feltámadását." Jogász-történész mivoltát meghazudtolva máig is érvényes, modern megállapításokat tesz a gyermekhalandóságról: "én a nemzetek kultúrfokának megállapításánál fő kritériumként azt keresem, mekkora a nemzetnél a gyermekhalandóság... Mentől műveltebb, civilizáltabb és erkölcsösebb egy nemzet, annál jobb dolga van annál a nemzetnél a gyermeknek. Ez a nemzetek kultúrfokának az én meggyőződésem szerint az első fokmérője". Anglia Viktória királynő korának nagyságát a nagy gyermekáldásnak tulajdonította. De a török pusztítás után is a magyar anyatermékenységnek volt köszönhető - családonként 10-13 gyermek - a nemzet feltámadása. Az egészségügy legsürgetőbb feladata a gyermekhalandóság csökkentése és a gyermekbetegségek elleni harc. Egyetemépítő programjának élére is mindenütt a szülészeti és gyermekklinikák építése került, mert a kultuszminiszter "a gyermek minisztere" is.
Klebelsberg volt az első "sportminiszter", felismerve a sport propagandisztikus szerepét a nemzetek versenyében. Az ő alkotása a Testnevelési Főiskola Budapesten és a Nemzeti Sportuszoda is. Megalapítja a Magyar Olimpiai Bizottságot, melynek első elnöke is ő. Sportpolitikájának köszönhető a magyar sport akkor kezdődő és még máig is tartó, világraszóló sikersorozata az olimpiákon, világversenyeken.

Újvári Edit: Gróf Klebelsberg Kunó élete és munkássága

Klebelsberg Kunó 1875. november 13-án született Magyarpécskán. Az apai család grófi címét egy osztrák származású őse kapta, aki Buda 1683-as, török alóli felszabadításakor tanusított hősiességével tüntette ki magát. Édesapja korai halála után családja Székesfehérvárott telepedett le. Az ifjú Klebelsberg a ciszterci gimnázium elvégzése után a bécsújhelyi katonai akadémiára került családja kívánságára, de végül saját érdeklődésétől vezéreltetve a pesti egyetem jogi karán szerzett diplomát, majd államtudományi doktorátust. 1900-ban kötött házasságot Botka Saroltával. Tanulmányai befejeztével különböző államigazgatási posztokat töltött be: miniszteri osztálytanácsosként, közigazgatási bíróként, miniszterelnökségi államtitkárként, majd belügyminiszterként is dolgozott. 1922-ben, 47 éves korában bízták meg a vallás- és közoktatásügyi minisztérium vezetésével. Ezt a tisztséget tíz esztendőn át gyakorolta. Ehhez az évtizedhez kötődik a magyar közoktatás történetének legjelentősebb reformja, amelynek nagyszerű eredményei között szerepel többek között Szeged egyetemi várossá fejlesztése valamint telepünk iskolájának alapítása is. Március 15. nemzeti ünneppé nyilvánításáról 1926-ban, Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi minisztersége alatt született törvényerejű rendelet.

A klebelsbergi iskolareform

Klebelsberg 1922. és 1931. közötti kultuszminisztersége idején az oktatási és nevelési intézményrendszer egészére kiterjedő országos programot dolgozott ki munkatársaival. A reformprogram keretében elsőként a népoktatást fejlesztették mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Ennek keretében 1923-ban alakították ki az 5 évfolyamos tanítóképzést; 1924-ben 4 évesre növelték az óvónőképzés idejét. 1925-ben olyan új tantervet vezettek be a 6 osztályos elemi népiskolákba, amely összhangban állt a korabeli modern európai reformpedagógiai törekvésekkel is. Az analfabetizmus felszámolását célul kitűző népiskola-építési program keretében 5 esztendő alatt ötezer népiskolát létesítettek. Az ötezredik népiskola átadására 1930. október 25-én került sor Szegeden. Erre az eseményre emlékeztet a Rókusi Általános Iskola falán elhelyezett emléktábla:

'Amíg magyar tanító magyar gyermeket nevel e földön,
itt és az ötezer iskolájában nemcsak a kövek,
de a szívek is róla beszélnek.'

 Minisztersége alatt kezdődött meg a középszintű mezőgazdasági oktatás, amelynek tantervében a következő célkitűzés olvasható:
'Ez az iskolafaj megadja a lehetőséget arra, hogy a kisgazdák fiai a polgári iskolát vagy négy középiskolai osztályt elvégezve, középfokú mezőgazdasági szakképzésben részesüljenek, és atyjuk földjére visszatérve intenzív és okszerű módon gazdálkodjanak.'
Mindez jelzi, hogy Klebelsberg az oktatásra, mint hosszú távú befektetésre gondolt. A felnövekvő nemzedék taníttatásába, magas színvonalú képzésébe fektetett tőke nélkül elképzelhetetlennek tartotta Magyarország felvirágoztatását. Bár sokan támadták az oktatási beruházások mértékét, mégis el tudta érni, hogy a költségvetésből kellő anyagi részesedét kapjon művelődéspolitikai koncepciójának megvalósítása. Egyik országgyűlési beszédében a következő szavakkal érvelt oktatáspolitikája mellett: 'Rettenetes volna lekésni arról a gyorsvonatról, mellyen Európa nemzetei robognak előre, egy ma még beláthatatlan fejlődés hihetetlen távolságai felé.'

A felsőoktatás fejlesztése

A nagyjelentőségű klebelsbergi reformok a népiskolai és a középiskolai fejlesztéssel összhangban a főiskolai és az egyetemi szférát is érintették. Az 1922. és 1931. közötti időszak felsőoktatási programjának az adott különösen fontos aktualitást, hogy Trianon után számos egyetem a magyarországi határokon kívül rekedt. Klebelsberg kultuszminiszter decentralizáló tervei érvényesültek, amikor a Budapest központú felsőoktatási centrum létrehozása helyett három vidéki város egyetemi központtá fejlesztése valósult meg. Ennek a koncepciónak köszönhetően a pozsonyi egyetem Pécsre és a kolozsvári egyetem Szegedre költözött. A selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia Sopronban kapott új székhelyet. Az áthelyezéseken túl újabb felsőoktatási intézményeket is alapítottak. Ennek keretében nyitotta meg kapuit a Tanárképző Főiskola Szegeden, a Testnevelési Főiskola Budapesten. 1926-ban került sor a szegedi gyermekklinika alapkő-letételére, amelyet a többi klinikai és egyetemi létesítmények létrehozása követett. Ehhez az oktatás egészét magába foglaló koncepcióhoz kapcsolódott a magyar tudományos élet fellendítése is. Számos kutatóintézet alakítása kötődik ehhez az időszakhoz, pl. a svábhegyi csillagvizsgáló, a tihanyi biológiai intézet létrehozása. Szent-Györgyi Albert egyetemi tanárrá történő kinevezésére is Klebelsberg kultuszminiszter tett javaslatot. Ugyancsak szegedi vonatkozású Móra Ferenc Szeged környéki ásatásainak támogatása. A hazai tudomány nemzetközi színvonalra emelésének lehetőségét kívánták megteremteni a bécsi, a berlini és a római székhelyű Collegium Hungaricum intézmények, amelyek a hazai szakemberek külföldi kutatómunkáját segítették elő. Gróf Klebelsberg Kunó munkásságának csúcspontja Szegedhez kötődik:



 1930. október 25-én avatták fel a Dóm tér monumentális épületegyüttesét. Ezen a napon lett felszentelve az 1879-es árvíz után megépített dóm, a fogadalmi templom is. Ekkor adták át a püspökség főiskoláját és internátusát; valamint a Dóm teret övező épületek árkádsorában a Pantheont (Nemzeti Emlékcsarnokot), amely a legkiválóbb magyar politikusok, művészek és tudósok mellszobrainak gyűjteménye. A szegedi egyetem tanári karának adományaként 1931-ben egy Klebelsberg-címeres domborművet is felavattak a Nemzeti Emlékcsarnokban, amelynek felirata nagyformátumú oktatási politika megvalósulását hirdeti: 'te saxa loquuntur' ('Rólad a kövek beszélnek'). Klebelsberg emberi és szakmai nagyságát jelzi, hogy katolikus elkötelezettsége mellett is minden iskolatípust támogatott, ekképpen fogalmazott: 'Egyformán támogatnunk kell minden jellegű iskolát: államit, polgárit, községit, hitfelekezetit...'. 1931. augusztusában a Bethlen-kormány lemondásakor ő is megvált miniszteri tisztégétől, 1932. október 2-án, két nappal 57. születésnapja előtt hunyt el. Kívánsága szerint kedves városában, Szegeden temették el. A dómban 1935-ben elkészült jelképes sírja fölött a következő felirat olvasható:

GRÓF KLEBELBERG KUNÓ
1875-1932

'GONDOLATTAL, SZÓVAL, ÍRÁSSAL, ALKOTÁSOKKAL
SZOLGÁLTA HAZÁJÁT ÉS SZEGED VÁROSÁT,
VIRULÁSA FELETT VIRRASZT A FELTÁMADÁSIG.'

A felirat alatti szarkofágon Ohmann Béla egészalakos fekvő szobra látható. Gazdag életműve a magyar oktatás- és művelődésügy olyan mérvű fejlesztését és átalakítását valósította meg, amely messze túlmutat egyetlen kormányzati vagy politikai korszakon. Munkásságának rendkívüli eredményeit áttekintve tisztelettel és hálával adózunk emléke előtt, példaként tartva szem előtt az oktatás és műveltség iránti elkötelezettség e nagyszerű példáját. Válogatott beszédei és írásai Tudomány, kultúra, politika címmel jelentek meg 1990-ben.

Felhasznált irodalom: T. Molnár Gizella: A felsőoktatás megjelenése és szellemi hatása Szegeden.
In T. Molnár Gizella (szerk.): A régió kulturális központja, Szeged JGyF Kiadó, Szeged, 1999. 98-106.
Bemné dr. Schneider Mária: Klebesberg, az iskolaépítő miniszter. Zamárdi hírmondó, 1996. január;
Magyar Larousse enciklopédia
Klebelsberg Éva (szerk.): Gróf Klebelsberg Kuno emlékezete. Gróf Klebelsberg Kuno Alapítvány, Bp., 1994.



Imádkozzatok a vezetőkért, a családokért,
falusi iskolákért, tanítókért, tanárokért!

2008.08.29.
Az intézménybezárás legnagyobb vesztesei a gyerekek

 Kevesebb pénz, kevesebb iskola és óvoda, kevesebb tanár és óvónő jellemzi a Fidesz szerint a 2008-as tanévkezdést. A kormány által bejelentett intézményfejlesztési programot újabb nagy ígéretnek tartja Pokorni Zoltán, a legnagyobb ellenzéki párt alelnöke. Pokorni Zoltán korábbi oktatási miniszter pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, a közoktatás finanszírozásának romlása, a folytatódó pedagóguselbocsátás és intézménybezárás legnagyobb vesztesei a gyerekek, akik egyre nagyobb létszámú osztályokban, egyre messzebb lévő iskolákban kénytelenek tanulni, miközben a szülők egyre nehezebben tudják előteremteni a tanévkezdéshez szükséges pénzt. Az ellenzéki politikus szerint miközben a körülmények egyre romlanak, a kormány ígéretei egyre szebbek lesznek. A Fidesz alelnöke emlékeztetett arra, hogy 2004 óta 700 állami, önkormányzati fenntartású óvodát kellett átszervezni és összevonni, 250 intézményt végleg bezártak és körülbelül 1000 óvodapedagógust bocsátottak el. Ugyancsak az elmúlt négy évben 800 állami, önkormányzati fenntartású óvodát is összevontak, 300-at végleg bezártak, 9500 tanító és tanár került az utcára. (FH)

Iskolabezárások Magyarországon 2007-2008
Falurombolás dózerek nélkül

 Jelenleg mintegy 900 iskolát fenyeget bezárás vagy összevonás a közoktatás finanszírozásának megváltozása miatt, s az elkövetkező egy-két évben további akár 600 iskola működése válhat kérdésessé. A Magyar Nevelők és Tanárok Egyesülete szerint a közoktatásban reformnak nevezett folyamat nem más, mint a területre fordítandó források drasztikus és a magyar történelemben eddig példa nélküli megkurtítása - mondta a tömörülés alelnöke, hozzátéve: ha minden a jelenlegiek szerint folytatódik, Hiller István 6 ezer tantermet szüntet meg az elkövetkező három évben. Számadatokat bemutatva kifejtette: a forráskivonást a gyereklétszámok csökkenésével indokló kormányzati magyarázat nem állja meg a helyét, mert a kivonás éppen azt az alsó tagozatos korosztályt érinti legérzékenyebben, ahol a gyereklétszám az elkövetkező években nem csökkenni, hanem stagnálni fog - közölte. A csoportalapú finanszírozás továbbra is egyszerű fejkvótát jelent, az azt leíró bonyolult eljárás elemi matematikai lépésekkel visszavezethető a tanulólétszám és egy normatíva szorzatára, épp úgy, mint a korábbi rendszerben. Példaként említette, ha egy iskolában 100 elsőosztályos gyermeket 4 darab 25 fős osztályba sorolnak be, ugyanannyi a támogatás mintha öt darab 20 fős osztályba sorolták volna be. Kifogásolta azt is, hogy a fejkvóta az első osztályosoknál 28 százalékkal, az ötödikesek és kilencedikesek esetében 20-20 százalékkal csökken 2007. szeptemberére májushoz képest. A tanév-finanszírozásra történő áttérés miatt ebben az évben az elvonás harmad része válik láthatóvá, az igazi hidegzuhany 2008-ban éri az iskolafenntartókat. A forráskivonás azontúl, hogy a közoktatás valamennyi szegmensében a feltételek rosszabbodását, a minőség romlását eredményezi, az általános iskolákat létükben is veszélyezteti, mivel az alsóbb évfolyamokon nagyobb mértékű az elvonás, s a csak általános iskolát, vagy főleg a csak alsó tagozatot működtető önkormányzatok kerülnek megoldhatatlan helyzetbe. Takács Lajos, a 4-500 lelket számláló Dénesfa polgármestere arról beszélt, hogy februárban 14 polgármesterrel együtt nyílt levélben fordultak Hiller István szakminiszterhez, amelyben az elégtelen finanszírozásra hívták a fel a figyelmet, ám mind a mai napig nem kaptak választ. Mint mondta, a fent említett problémák különösen sújtják a kistelepüléseket, s gondot jelent, hogy a csoportlétszámnak 15 főnek kell lennie. A kistelepüléseken sokszor épp 1-2 fővel kisebbek az osztályok ennél a határnál. 2008.07.30 MTI

JAVASLATOK, ÖTLETEK, TAPASZTALATOK A PEDAGÓGUS ÉLETPÁLYÁHOZ



MAGYAR NYELV REJTELMEI - Gyimóthy Gábor: Nyelvlecke



LOVASÍJÁSZAT - RENDHAGYÓ TÖRTÉNELEMÓRA



Tánczos Katalin hajléktalan verse
 Lejegyezte Dr. Eőry Ajándok 1999. november 18-án

    

Az uralom önkény vagy felelősség?

Széjjel jártam a világban dal hallható.

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK
 VAN KIÚT! OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK



Zimányi József prédikációi Mátrainé F. Irma írásai Gazdag István tanításai