HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

Algács Miklós: EGY ÚJ EGET ÉS ÚJ FÖLDET

Egy új eget és új földet,
Az elsők többé nem lesznek.
A város, amely a Mennyből szállt alá.
Drágakövekből épített,
Zafírokkal díszített,
Ez a hely, mit néktek készített.

Refr: Ó, ez a város, melyről álmodom,
Hol nem hallatszik többé harang szó,
Hol nem lesz sírás, sem szenvedés,
Mert Jézusommal leszek én.

Ott nem lesz többé holdvilág,
Ott nem váltja nap az éjszakát,
Ott nem lesz többé ősz, tél, tavasz, nyár
Ott nem bánthat már e világ,
Ott nem vádolnak minket már,
Mert fenn lakik a Mennyben az Igazság. Refr: Ó, ez a város...



REICHERT GYULA

AMA FÉNYES HAJNALI CSILLAG
/Részletek a Jelenések könyvének magyarázatából 248. oldaltól a 257. oldalig/
BUDAPEST, 1938. advent

ÚJ ÉG ÉS ÚJ FÖLD
"És láttam új eget és új Földet, mert az első ég és az első Föld elmúlt, és a tenger sincs többé. És a szent várost, az új Jeruzsálemet is láttam, amint alászáll a Mennyből az Istentől, felkészítve, mint egy menyasszony, aki férje számára van felékesítve. Hallottam, hogy egy hatalmas hang szól a trónus felől: 'Íme az Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük fog lakni, ők pedig népei lesznek, és maga az Isten lesz velük; és letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők elmúltak.' A trónuson ülő ezt mondta: 'Íme, újjáteremtek mindent.' És így szólt: 'Írd meg, mert ezek az Igék megbízhatók és igazak!' És ezt mondta nekem: 'Megtörtént! Én vagyok az Alfa és az Ómega, a kezdet és a vég. Én adok majd a szomjazónak az élet vizének forrásából ingyen. Aki győz, örökölni fogja mindezt, és Istene leszek annak, az pedig fiam lesz. De a gyáváknak és hitetleneknek, az utálatosaknak, gyilkosoknak és paráznáknak, a varázslóknak és bálványimádóknak, és minden hazugnak meglesz az osztályrésze a tűzzel és kénnel égő tóban: ez a második halál." (Jelenések 21:1-8)



Már az előző fejezetben megtudtuk, hogy a mostani Föld és ennek ege felbomlik és átváltozik. A mulandósághoz tartozó dolgok tüzében megégnek, és ebből a tűzből új teremtésként lép ki az új ég és az új Föld. Az új Földön az égből leszállott és férje számára felékesített Menyasszony, vagyis a Gyülekezet, a szent Isten tartózkodási helye lesz. A Gyülekezet által lesz Istennek az emberekkel érintkezése és közössége, mint ahogy most ez a Krisztus által van. Isten sátora (a Gyülekezet) az emberekkel! És lakozik közöttük, és azok lesznek az Ő népe, Ő maga velük lesz, az Ő Istenük. Ez így az idők teljességének rendjéhez tartozik, nevezetesen az, hogy Isten ismét, mint kezdetben volt, egybeszerkeszt magának mindeneket, mindazokat, amik a Mennyben, mindazokat, amik a Földön vannak. (Ef 1:10)

A régi Föld ítélete után János rögtön új eget és földet lát, de a Földön tenger többé nincs. Ézsaiás próféta által is van erre vonatkozó ígéret: "Mert én új eget és új Földet teremtek, a régire nem is emlékeznek, senkinek sem jut eszébe." (Ézsaiás 65:17) De az összefüggésből megértjük, hogy Ézsaiás a régi viszonyoknak a Messiás ezeréves uralkodása idején történő megváltozásáról beszél. János látomásából azonban nem a régi viszonyoknak, hanem a régi Földnek átalakulásáról értesülünk. Tehát a jövendölésnek végleges beteljesedése az ezeréves birodalom után lesz, amikor az új Földön tenger nincs.
Az új Föld a megváltásnak szilárd alapján áll, és azért abban nincs semmi nyugtalanság vagy valami, ami a bűnre emlékeztet. A tenger ugyanis egy a Sátán bukása után rombadőlt világ rendezésének harmadik napján teremtetett. (1Móz 1:9-13) De amint az ősteremtésből előállott és a Sátán bukása előtti Földön nem volt tenger, úgy az új Földön sem lesz. A tenger ugyanis nemcsak a nyugtalanságnak, hanem a gonosz, bukott szellemek tartózkodási helyének, a mélységnek is jelképe. János a vadállatot a tengerből látta feljönni (13:1) és az angyal magyarázata szerint az a mélységből jön fel (17:8).
Az új Földön nem lesz többé tenger, nem lesz mélység; nem lesz nyugtalanság, nem lesz bűn. Mindaz, ami a Földön és a Mennyben van, a Krisztus által egybeszerkesztve, a legteljesebb nyugalomban és összhangban él.

Mikor János az új Jeruzsálemet, Isten lakozási helyét, az égből a Földre alászállni látja, akkor a királyi székből szózatot is hall, mely ezt mondja: 'Íme az Isten sátora az emberekkel van, és Ő velük fog lakni!' Figyeljük meg, hogy itt két dolgot egymástól elkülönítve említ meg az Írás. Megkülönbözteti Isten sátorát az emberek közt való lakozástól. Ez a megkülönböztetés nagyon fontos és sokatmondó. Isten "sátora" a szövetség sátorának és a templomnak az a része volt, melyet szentek szentjének neveztek. Itt Isten a szövetség ládája által még csak jelképesen tartózkodott Izráelben az emberek között. Krisztusban az istenségnek egész teljessége honolt test szerint. (Kol 2:9) Benne azonban csak részlegesen valósult meg Istennek lakozása az emberek között. Részlegesen, mert Ő maga mondja: "Nem küldettem csak Izráel házának elveszett juhaihoz" (Máté 15:24). Az Izráel házából való első követőknek nevében mondja is róla János apostol: "Az Ige testté lett és 'sátorozott' (ezt jelenti a görög szó) közöttünk és láttuk dicsőségét, mint az Atya egyszülöttjének dicsőségét".(János 1:14)

Jelenleg a Gyülekezetben honol Isten, mert itt minden Krisztusban hívő egyén együtt építtetik Isten hajlékává a Szent Szellem által. (Ef 2:22) Azért is kérdezi az apostol a Gyülekezet tagjaitól: "Nem tudjátok, hogy ti Isten temploma vagytok és az Isten Szelleme bennetek lakik?" (1Kor 3:16) És hívatkozik az ószövetségi ígéretekre: "Mert mi az élő Isten temploma vagyunk, ahogyan az Isten mondta: 'Közöttük fogok lakni és járni, Istenük leszek, és ők az én népem lesznek." (2Kor 6:16) Bár Istennek a Gyülekezet tagjaiban való ez a bennlakása és a Gyülekezet által az emberek között való járása, megjelenése, velük való érinkezése: most már nem előképes, mint amilyen volt a szövetségsátorban való tartózkodása, sem nem részleges, mint amilyen Krisztus által Izráelben való lakozása volt, hanem általános, amennyiben az egész emberiséggel érintkezik, mégsem mondhatjuk Istennek a Gyülekezet által az emberek közt való eme általános lakozását véglegesnek. Ennek teljes befejezése csak az ezeréves birodalom után az új Földön lesz, akkor, amikor megvalósul az, amit János látott, hogy a mennyei Jeruzsálem, mint egy férje számára elkészített menyasszony, alászáll az égből a Földre.

A királyi székből jövő hang, melyet János hallott, azt hirdeti, hogy Isten, régi céljának megfelelően, talált végre alkalmas helyet, mely által örökké zavartalanul együtt lakhatik az emberekkel. Hogy már az ószövetségi szent sátor építésénél is ez a cél, és az emberekkel való együttlakozási szándék vezette Istent, az említett sátor építésére vonatkozólag adott rendelkezéseiből is. "Készítsetek nekem szentélyt, hogy közöttük lakjam!" (2Móz 25:8)
Istennek az emberek között való lakozása tehát fokozatosan megy végbe. Ez a lakozás a szövetség sátorában előképes, Krisztusban ideiglenesen valósult meg, a Gyülekezetben általános, az új Jeruzsálemben végleges. Isten - amint látjuk - az új Földön a megdicsőült Gyülekezetben fog állandóan tartózkodni, és e lakóhelye, az új Jeruzsálem által tart fenn érintkezést az új Földön lakó emberekkel. De miféle emberek lesznek ezek? Erről nem szól a kijelentés. De bizonyos, hogy bűntelen emberek lesznek, akiket az Úr az ezeréves birodalom után e jelenlegi, régi Földre szakadó tűzítéletből valami előttünk ismeretlen módon fog az új Földre átmenteni. A Hozzá hű alattvalókat az Úr mindig kimentette minden ítéletből.



A vízözön ítéletéből Nóét és családját, Sodoma, Gomora ítéletéből Lótot és leányait, az antikrisztusi ítéletek elől a Magához ragadott Gyülekezetet, az utolsó idők nagy nyomorúságából a megszámlálhatatlan sokaságot, továbbá a száznyegyvennégyezer elpecsételt hívőt, stb.
Hogy milyen dicső boldogságban élnek majd az új Földön lakó emberek, és hogy milyen zavartalanul érintkeznek a megdicsőült Gyülekezet által Istennel, azt emberi szavakkal leírni nem lehet. Azért János negatíve azt közli velünk, ami ott nincs. Öt dolgot említ, ami ott nem lesz többé. Nem lesz könny. Isten letöröl minden könnyet azok szeméről, akik itt még sírnak. Mennyit sírnak ezen a Földön a világ legjobbjai is! Az Úr Jézusról nemcsak azt tudjuk, hogy Jeruzsálem felett sírt, hanem életében viselt szenvedéseit az Ige így foglalja össze: "Ő testi élete idején könyörgésekkel és esedezésekkel, hangos kiáltással és könnyek között járult az elé, akinek hatalma van arra, hogy kiszabadítsa Őt a halálból. És meghallgattatott istenfélelméért." (Zsid 5:7) Pál apostol is sokat könnyezett mások miatt. (ApCsel 20:31) Továbbá nem lesz halál, ami az ezeréves birodalomban büntetés gyanánt még utolérte az embereket. Itt azonban már nem lesz, mert a végítéletben a Halál végleges helyére, a tűzzel égő tóba vettetett. Gyász sem lesz ott többé, ahol nincs halál és bűn. Kiáltás sem lesz, mert nem lesz többé erőszak és félelem. Fájdalom sem lesz többé. Ez a nagy megújulás az által történik, aki így szól: "Íme mindeneket megújítok!" Hogy pedig ennek igazságát senki se merje kétségbe vonni, János ezt a megbízást kapja: "Írd meg, mert ezek a beszédek bizonyosak és igazak." E megújulás felett az Úr öröme éppoly nagy, mint amilyen az elvégzett váltság felett. Akkor, mikor a váltságot végezte el, az örökké érvényes: Elvégeztetett Ige volt, most pedig a "Meglett" szó ennek az örömnek a kifejezője.
De nemcsak azt mondja meg nekünk János, hogy mi nem zavarhatja már odaát az új Földön az emberek boldogságát, hanem azt is közli velünk, hogy mi lesz különös felüdülésük. Ezt az Úr Jézus ígérete fejezik ki: "Én a szomjazónak ingyen adok az élet vizének forrásából!" Ez a forrás maga az Úr Jézus. Vele, szeretetével, ismeretének gazdagságával az új Föld lakói éppoly kevéssé tudnak betelni, mint mi most, akik Testének lehetünk tagjai. Azért lesznek ott is, mint ahogy vannak most itt: szomjazók. Mindezt a győzőknek biztosítja az Úr és azért íratja meg Jánossal, hogy az utolsó idők harcosait is sarkallja a kitartásra. De az említett örök boldogságból, az Úrral való zavartalan közösségből ki lesznek zárva a gyávák, a hűtlenek, a beszennyezettek, a gyilkosok, paráznák, varázslók, bálványimádók és minden hazugok. Ezzel a közléssel pedig e világ iránt való szeretettől akar megóvni az Úr mindenkit, hogy örök veszedelembe ne sodródtassék, hanem míg a kegyelem ideje tart, felhasználja a megtérésre szolgáló alkalmat.



A MENNYEI JERUZSÁLEM

Az új Jeruzsálem

"És jött egy a hét angyal közül, akiknél a hét pohár volt, telve a hét utolsó csapással, és így szólt hozzám: 'Jöjj, megmutatom neked a menyasszonyt, a Bárány feleségét!' Elvitt engem szellemben egy magas hegyre, és megmutatta nekem a szent várost, Jeruzsálemet, amely az Istentől, a Mennyből szállt alá. Benne volt az Isten dicsősége, ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz, fala nagy és magas volt, tizenkét kapuja, előtte tizenkét angyal, és a kapura nevek írva, Izráel fiai tizenkét törzsének nevei: keletről három kapu, északról három kapu, délről is három kapu, és nyugatról is három kapu. A város falának tizenkét alapköve volt, és azokon a Bárány tizenkét apostolának tizenkét neve. Aki velem beszélt, annál volt az arany mérővessző, hogy megmérje a várost, annak kapuit és falát: a város négyszögben fekszik, és a hossza annyi, mint a szélessége; és megmérte a várost a mérővesszővel: tizenkét futam, hossza, szélessége és magassága egyenlő. Megmérte a falát is: száznegyvennégy könyök, ember mértékével, ami az angyalé is. Falának építőanyaga jáspis, és a város színarany, tiszta üveghez hasonló. A város falának alapköveit mindenféle drágakő ékesítette: az első alapkő jáspis, a második zafír, a harmadik kalcedon, a negyedik smaragd; az ötödik szárdonix, a hatodik karneol, a hetedik krizolit, a nyolcadik berill, a kilencedik topáz, a tizedik krizopráz, a tizenegyedik jácint, a tizenkettedik ametiszt. A tizenkét kapu tizenkét gyöngy volt, a kapuk mindegyike egy-egy gyöngyből, és a város utcája színarany, mint az átlátszó üveg.
Nem láttam templomot a városban, mert az Úr, a mindenható Isten és a Bárány annak a temploma. Napra sincs szüksége a városnak, sem holdra, hogy világítsanak neki, mert az Isten dicsősége világosította meg, és lámpása Bárány: a népek az Ő világosságában fognak járni, és a Föld királyai oda viszik be dicsőségüket. Kapuit nem zárják be nappal, éjszaka pedig nem lesz. A népek odaviszik dicsőségüket és tiszteletüket, tisztátalanok pedig nem jutnak be oda, sem olyanok, utálatosságot vagy hazugságot cselekszenek: hanem csak azok, akik be vannak írva a Bárány életkönyvébe. (Jelenések 21:9-27)



AZ ÉLET VIZE ÉS AZ ÉLET FÁJA

Azután megmutatta nekem az élet vizének folyóját, amely ragyogó, mint a kristály, s az Isten és a Bárány trónusából ered. A város főútjának közepén, a folyó két ága között van az élet fája, amely tizenkétszer hoz termést, minden egyes hónapban megadja termését, és a fa levelei a népek gyógyítására szolgálnak. Nem lesz többé átok a városon, hanem az Isten és a Bárány trónusa lesz benne: szolgái imádják Őt, és látni fogják az Ő arcát, és az Ő neve lesz a homlokukon. Éjszaka sem lesz többé, és nem lesz szükségük lámpásra, sem napvilágra, mert az Úr Isten fénylik fölöttük, és uralkodnak örökkön-örökké." (Jelenések 22:1-5)
Itt az új Jeruzsálem dicsőségének a részleteit ismerjük meg és bizonyos vonatkozásokat, melyek az ezeréves birodalom nemzetei és ezen új Jeruzsálem dicsősége között fennállhatnak. Azt is megtudjuk, hogy az új Jeruzsálem lakói nemcsak a Krisztus Testének tagjai, hanem ószövetségi szentek is, mint ahogy már a 4. részben leírt mennyei jelenetből megtudtuk, hogy a négy lény ószövetségi szentek valamilyen képviselete úgy, mint a 24 vén az elragadtatott gyülekezet képviselete. Hogy a mennyei Jeruzsálem az ezeréves birodalom népeivel, tehát még a régi Föld lakóival is valami vonatkozásban van, arra utal az a körülmény, hogy itt a hét utolsó csapással megbízott hét angyal egyike is szerepel, amennyiben Jánost, szellemben, elvezeti egy magas hegyre, hogy megmutassa neki a szent várost. János ezt az új Jeruzsálemet most egy nagy hegyen látja, szellemben, tehát a Föld feletti magaslatban. Lehet, hogy az ezeréves birodalom idején a mennyei Jeruzsálem a mostani levegőég helyéről, tehát minden hegynél nagyobb magaslatból árasztja fényes ragyogását a Földre, mert a 24. versben ezt olvassuk:
"a népek az Ő világosságában fognak járni." Továbbá azt olvassuk, hogy a szent városban életnek fája van, melynek levelei a nemzetek gyógykezelésére szolgálnak.(22:2) Ha tudjuk is - amint az előbbi fejtegetésekben részletesebben foglalkoztunk ezzel a kérdéssel -, hogy az új Földön is lesznek az ezeréves birodalomból átmentett nemzetek, arra azonban mégsem gondolhatunk, hogy ott, ahol nincs többé betegség és halál, bárkinek is még szüksége volna akármiféle gyógykezelésre. Azonban az ezeréves birodalomban kivételesen fellépnek még betegségek, sőt büntetésből a halál is eljut emberekhez. Tehát úgy látszik, hogy János apostol itt tényleg érinti a mennyei Jeruzsálemnek az ezeréves birodalomra gyakorolt hatását is. Hogy a mennyei Jeruzsálem hegyeknél magasabb mennyei magasságban lesz, erre a jövendölés is utal. "Az utolsó időkben erősen fog állni az ÚR házának hegye, a hegyeknek felette. Kimagaslik a halmok közül, és özönlik hozzá valamennyi nép." (Ézsaiás 2:2) Az ezeréves birodalom idején még meg lesz a földi Jeruzsálem is. De a mennyei Jeruzsálem ennél a földinél nagyobb magasságban, mennyei magaslatokon, talán a mostani levegőégnek helyén lesz, ahonnan a Sátánt is, még az ezer esztendőre terjedő megkötöztetése előtt, már levetve láttuk a Földre. Ebből a mennyei Jeruzsálemből jelennek majd meg a Földön a mostani Gyülekezet tagjai, akik együtt uralkodnak az Úrral ezer esztendeig, és akik ezen együtturalkodásuk idején - amint említettük - olyanformán érintkeznek a Föld lakóival, mint az Úr Jézus a feltámadása után a Mennybemeneteléig terjedő 40 nap alatt érinkezett tanítványaival. Az a Gyülekezet, melyet János apostol a megdicsőülés állapotában, mint egy férje számára felékesített menyasszonyt látott, most még itt lenn van ez elátkozott Földön, szegénységben, megvetésnek állapotában. De ígéret van arra, hogy a Bárány Önmagában, dicsőségben Isten elé állítja, úgy, hogy azon ne legyen szeplő vagy sömörgőzés. (Ef 5:27) Az Isten trónja körül szeme elé tárult dicsőséget János apostol jáspiskőhöz hasonlította. (4:3) Az Új Jeruzsálem dicsőségéről pedig ezt olvassuk: "Benne volt az Isten dicsősége, ragyogása hasonló volt a legdrágább kőhöz, a kristályfényű jáspishoz" (10.vers) Jáspis a mi gyémántunk. Ennek ragyogásához hasonlítja János Isten dicsőségét, és ebben a dicsőségben látja meg a férje számára felékesített menyasszonyt is. Miként a szénből lesz a gyémánt, akként lesz a küzdő és szenvedő eklézsiából a mennyei dicsőségben ragyogó szent város, Isten dicsőséges lakozási helye. Nekünk is "szellemben" kell néznünk az eklézsiát és ennek tagjait is, hogy minden elmúló szegénységünk mellett a reánk váró örök dicsőséget el ne felejtsük. Ezért is mondja az apostol: Ezután már senkit ne ismerjünk test szerint! (2Kor 5:16) "Ezért, ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: új jött létre."(2Kor 5:17)

Az új Jeruzsálem az az alapokkal bíró város, melyet Ábrahám és a pátriárkák is vártak már hitben. (Zsid 11:10) Azért, mivel az ószövetségi szentek is ennek a dicsőségnek reménységében éltek, azt olvashatjuk itt, hogy az új Jeruzsálem 12 kapuján Izráel 12 törzsének neve van felírva. Hogy ezek a törzsek is milyen drágák Istennek, azt nemcsak abból a jelképes berendezkedésből látjuk, hogy a főpap, mikor a szentélyben Isten színe előtt megjelent, a mellén hordott táblácskán valamennyi 12 törzsnek megfelelően 12 drágakövet csillogtatott szíve felett (2Móz 28:15-29), hanem abból is, hogy János látomásában az új Jeruzsálem 12 kapuját egy-egy drágagyöngyből valónak látja, melyekre Izráel 12 törzsének neve van írva. Izráel megkerülésével tehát nem lehet a város szívébe jutni, az Ószövetség nélkül nem lehet a Gyülekezetet sem megtalálni. A városnak nagy és magas fala volt. A fal az elkülönülés és a biztonság jele. Igazi elkölönülés, Isten szerinti zárkózottság ragyogó és vonzó, mint a ritka drágakő. Helytelen, emberfaragta exkluzívitás azonban taszít, mert sötét, mint az éjszaka. Isten a tisztátalan dolgoktól való elkülönülést, de nem a különcködést vár tőlünk. A mennyei Jeruzsálem alapkövei különböző drágakövek, és mindegyiken a Bárány 12 apostola valamelyikének neve olvasható.
"Mert ráépültetek az apostolok és a próféták alapjára, a sarokkő pedig maga Krisztus Jézus." (Ef 2:20)

A szent város nagysága óriási terjedelmű. Tizenkétezer stádium, mintegy 2000 km hosszúságban, szélességben és magasságban. A város utcái és maga az egész város is színaranyból van, mégpedig üveg-átlátszó színaranyból. Az arany és az átlátszóság az isteni igazságra és szentségre utalnak, melyben a város lakói ékeskednek. Temploma ennek a városnak nincs, mert ennek temploma Isten és a Bárány. A szellemi megvilágosodás is ebből a városból árad szerte a nemzetekhez. Magát a várost és ennek lakóit az Úr világossága járja körül. És azután ezt a világosságot sugározza ki magából a város. Ez az igazi hegyen épült város, melyet nem lehet elrejteni. (Mt 5:14) A városhoz viszik a nemzetek dicsőségét és tiszteletét. Tehát nem a városba viszik, mert az a magasban van, de elismeréssel hódolnak meg nagysága előtt az ezeréves birodalom nemzetei. Az új Föld lakói azonban a nyitott kapukon keresztül érintkezhetnek is e város lakóival. Folyóvíz is van ebben a városban, mint volt régen a Paradicsomban. A földi Jeruzsálemben az ezeréves birodalom idején a templom küszöbe alól fakad majd a folyóvíz. (Ezékiel 47) , melynek szintén csodálatos hatása lesz. Egy ilyen hatása az, hogy meggyógyul tőle a holt tenger vize (Ez 47:8) De a mennyei Jeruzsálem életfolyamának áradásai még csodálatosabb hatásúak, mert ez a Szent Szellemnek az az áradása, mely a szent város lakóit állandóan üdíti és rajtuk keresztül azokat a földi lakókat is eléri rajtuk keresztül azokat a földi lakókat is eléri és felüdíti, akik az új Földön Istenük közelségében laknak.
A folyóvíz két partján az élet fája áll. Ez nem egy fát, hanem egy fajtáját jelöli a fáknak. Minden hónapban meghozza a maga gyümölcsét, melyet a megváltottak élveznek. De ezt az élvezetet csakis az Úr Jézus, az átokfán való halálával biztosította számunkra. "Lelkének szenvedéséből gyümölcsöt lát." (Ézs 53:11) Enélkül a szenvedés nélkül ezt a gyümölcsöt nem láthatta volna, nem élvezhette volna soha senki.
A városban nem lesz elátkozott. A Paradicsomban hangzott fel az első átok: a kígyóra és a földre. (1Móz 3:14,17) Nemsokára a Paradicsomból való kikergetése után az ember is átok alá került. (1Móz 4:11) De a szent városban nem lesz többé átok! Ezt is annak köszönhetjük, hogy átokká lett érettünk. (Gal 3:13) Istennek és a Báránynak királyi széke lesz a városban. Tehát ez az óriási város lesz mintegy a királyi palota. Ez a dicsőség központja. Innen kormányozza Isten a világmindenséget. Szolgái pedig tisztelettel szolgálnak neki. Szolgálatunk már itt kezdődik. Szolgálatra szól a megtérésünk. (1Thess 1:9b) Odaát már istenrisztelet számba megy a szentek szolgálata. Ezekre a szolgálatokra sokkal inkább illik az a boldognyilvánítás, amit Séba királyné Salamon szolgáiról mondott:
"Boldogok az embereid, és boldogok azok a szolgák, akik állandóan előtted állnak, és hallgatják bölcs szavaidat." (1Kir 10:8) "Látni fogják az Ő arcát." Zavartalanul szüntelen színe előtt lehetnek, és fényességét, ragyogását így szüntelen magukba veszik! Amint Izráelben a főpap ezt a felírást viselte homlokán: "Szent az Úrnak", úgy lesz felírva az Úr szolgáinak homlokán is drága Uruknak neve, annak jeléül, hogy Neki örök tulajdonjoga van felettünk. Éjszaka ott nem lesz, lámpavilágosságra ott nincs szükség többé, mert az Úr Isten, aki világosság, világít felettük. Itt örök nappal uralkodik. És az Úr szolgái Vele együtt uralkodnak mindörökkön örökké. Tehát nemcsak az ezeréves birodalomban, hanem azon túl örökkön örökké uralkodnak az Úrral azok, akik itt Vele együtt szenvednek." (2Tim 2:12)



"Az Úr pedig a Szellem,
és ahol az Úr Szelleme, ott a szabadság."
(2Kor 3:17)




Reichert Gyula élete (1886-1939)




AMA FÉNYES HAJNALI CSILLAG
AZ ÉLET VIZE ÉS AZ ÉLET FÁJA - betekintés a Mennybe


REICHERT GYULA
AZ ÚR ÜZENETE A FILADELFIÁBAN LEVŐ GYÜLEKEZETHEZ


Reichert Gyula: ISTEN RÁNK TALÁL

UTOLSÓ IDŐKRŐL SZÓLÓ ÜZENET

Mi lesz a világgal a jövőben?

Alexander Seibel: A Biblia rávilágít...

ifj. Lehotzky József: Bábel tornya - Isten temploma

REICHERT GYULA: AMA FÉNYES HAJNALI CSILLAG
KAPHATÓ az Evangéliumi Kiadó és Iratmissziónál
http://www.evangeliumikiado.hu




ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Makai Rozália: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN
VAN KIÚT! OLVASMÁNYOK FIATALOKNAK



Zimányi József prédikációi
Mátrainé F. Irma írásai Gazdag István tanításai

Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!