HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

A kis Karcsit hiába figyelmeztették szülei, hogy ne menjen le a közeli folyóba úszni, mert
akkor kikap, s hiába kapott ki, amikor mégis leszökött, mert mindezek ellenére ismételten
lement. Pedig szülei féltő szeretetük következtében mondták ki a tilalmat, mivel tudták,
hogy ott többféle veszély fenyegeti gyermeküket.
Hasonlóan Isten is ismételten eltiltotta szeretett népét a bálványimádattól mondván,
hogyha nem hallgatnak a jó szóra, akkor komoly baj, illetve nehéz fogság vár rájuk.
Mégis bár már többször megtapasztalták különböző fenyítékeit, mégsem hallgattak rá.
Pedig "A Seregek Urának féltő szeretete" kényszerítette őt is a veszélyes bálványimádás
eltiltására. (2Királyok 19:31, Ézsaiás 37:32)
De mielőtt ítélkeznénk felettük, képzeljük magunkat az ő helyzetükbe, és tekintsünk
vissza eddigi életünkre. Mire meg fogjuk látni, hogy mi sem vagyunk különbek, mert mi
is gyakran fellázadunk Isten akarata ellen, vagy egyenesen szembeszállunk vele. Ezért
most ítélkezés helyett, állapítsuk meg a választott nép történelméből, hogy miként bánt és
bánik féltőn szerető Istenünk engedetlen gyermekeivel?
Mint említettük: ismételten figyelmeztette őket. Többek között Jeremiás próféta által
szólt hozzájuk, aki már akkor kezdte figyelmeztetni a népet, amikor még Jósiás - az
utolsó istenfélő király - uralkodott és a nép látszólag követte Istent. Csakhogy az volt a
baj, hogy csak látszólag. Mert több vezetőségi tag, s a nép nagyja nem vette komolyan a
dolgot. Sőt volt, aki Isten imádata mellett bálványokat is imádott. Féltőn szerető Uruk
viszont - mielőtt rájuk engedte volna a komoly fenyítéket - többször is megüzente nekik,
hogy a bálványokkal való szakítással elkerülhetnék a rettenetes fogságot. S azt is,
hogy - ha pedig továbbra is engedetlenkednek - akkor miért, ki által, és hova kerülnek, s milyen
hosszú ideig fog tartani nyomoruk. Egyben hozzáfűzte, hogy a próbák tüze viszont
rengeteg áldást fog eredményezni életükre. Vagyis a fenyegetéssel egyben mindjárt
reménytadó jövőt is tárt eléjük.
Hogy miért engedi rájuk a fogság nyomorát azt - többek között - a Jeremiás 25:1-7
verseiben találjuk meg, amely így szól: "Jósiásnak... Júda királyának tizenharmadik
esztendejétől fogva...huszonhárom éven át szólt hozzám az Úr Igéje, én pedig hirdettem
nektek, idejében hirdettem, de ti nem hallgattátok meg. Az Úr elküldte hozzátok
szolgáit, a prófétákat, idejében küldte, de ti nem hallgattatok és nem figyeltetek rájuk...
A próféták azt mondták: Térjen meg mindenki a maga gonosz útjáról és gaztetteiből!
Akkor mindörökké azon a földön laktok, amelyet nektek és őseiteknek adott az Úr. Ne
kövessetek idegen isteneket, ne tiszteljétek és ne imádjátok őket! De ti nem
hallgattatok!"
Vagyis, szerető Istenük előre megüzente, hogy azért fogja rájuk engedni a fenyítéket, mert
nem hallgattak a próféták ismételt megtérésre és a bálványokkal való szakításra szóló
figyelmeztetéseire. S, hogy ki által és hova kerülnek majd fogságba, arról meg a
Jeremiás 25:8-11-ben olvasunk mondván: "elhozatom észak valamennyi népét - így
szól az Úr -, meg szolgámat Nebukadneccart, Babilónia királyát. Rázúdítom őket erre
az országra...
Majd, hogy meddig fog tartani a fogság, azt a Jeremiás 25:11-ben találjuk meg, mely
szerint: "Ez az ország szörnyű romhalmazzá lesz és a népek Babilónia királyának fognak
szolgálni hetven esztendeig. Végül a borzalmas próba alóli szabadulásról és az általa
fakadó áldásokról meg a Jeremiás 31-ben találunk utalást:
Meghozom őket az észak földjéről. Aki szétszórta Izráelt össze is gyűjti, és őrzi, mint
pásztor a nyáját. Reménykedhetsz a jövőben.
"Valahányszor megfenyítem, mégis
mindig törődöm vele. A bensőm remeg érte, irgalmaznom kell neki - így szól az ÚR."
(Jeremiás 31:20b)
"Eljön az az idő - így szól az ÚR -,
amikor ÚJ SZÖVETSÉGET kötök Izráel és Júda házával." (Jeremiás 31:31)
"Törvényemet a belsejükbe
helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek." (Jeremiás 31:33b)
Mindenki ismerni
fog engem, kicsinyek és nagyok - így szól az ÚR -, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé
vétkeikre. (Jeremiás 31:34b)
Vagyis - mint említettük - szerető Istenük a fenyiték mellett már jóelőre szabadulást
is ígért népének, hogy mikor eljön a próba, akkor ne veszítsék el reményüket, hanem
bízzanak megígért szabadításában.
Most vizsgáljunk meg néhány hasonlatosságot a mi életünk és a választott nép élete
között!
Az Ószövetségben Isten választott magának egy népet. Sajátjának tekintette, s forrón
szerette őket. Vigyázott rájuk, vezette és óvta őket. Cserébe csak azt kérte tőlük, hogy
egyedül Őt imádják, s életvitelükkel és szavaikkal a körülöttük élő pogányokat Őhozzá
vonzzák. De sokat vétkeztek, s sokszor ők vették át a pogányok szokásait, ahelyett, hogy
ők hatottak volna rájuk. Ezért több fenyíték érte őket. Mégsem tértek meg. Mire az Úr
kilátásba helyezte számukra a borzalmas babiloni fogságot; de egyben a 70 éves fogság
utáni szabadulást és áldásnyerést is.
Hasonlóan, az Újszövetségben Isten szintén választott magának egy népet. Ezzel ugyan
nem törölte el Izráellel való szövetségét; mert velük még mindig van terve. De Jézus
Földre jövetele óta - akik hisznek Őbenne, mint Isten Fiában és Istenben s behívják Őt a
szívükbe - azok válnak Isten gyermekeivé. Erről a János 1:12-ben értesülünk, amikor
olvassuk:
"Akik pedig befogadták, azoknak megadta azt a kiváltságot, hogy Isten
gyermekeivé legyenek; mindazoknak, akik hisznek az Ő nevében."
Sőt egyben egy
mennyei hellyel is előre megajándékozza őket. S mint ilyeneket, őket is mindvégig forrón
szereti, vezeti és óvja. Azonkívül tőlük is csak azt várja el, hogy szoros kapcsolatban
maradjanak vele, valamint, hogy életvitelükkel és szavaikkal Őhozzá vonzzák a körülöttük
élő elveszett embereket.
De előfordul, hogy mi, akik már befogadtuk Jézust szintén engedetlenkedünk, vétkezünk,
illetve bánatot okozunk Urunknak. Esetleg átvesszük a körülöttünk élő istentelenek
szokásait is, ahelyett, hogy mi hatnánk őrájuk. Ezért olykor bennünket is figyelmeztet
és - ha kell - meg is fenyít. (Bár nem minden próba fenyíték!) Csak azért, hogy elhagyjuk
bűneinket. Viszont - bűneink ellenére - sohasem tagad ki családjából. S nem vonja vissza
mennyei helyünket. Sőt Igéjével a próbák és fenyítékek között is táplál és biztat. Vagyis
megtart! A próbák által meg is áld bennünket. Mert hűsége végtelen, szövetsége
maradandó, s ígéretei megváltoztathatatlanok.
Nyilván, az Ő "féltő szeretete"
következtében viszonyul ilyen kegyelmesen engedetlen gyermekeihez!
"Tartsatok tehát bűnbánatot, és térjetek meg, hogy eltöröltessenek a ti bűneitek; hogy
eljöjjön az Úrtól a felüdülés ideje, és elküldje Jézust, akit Messiásul rendelt nektek."
(ApCsel 3:19-20)
Áldott legyen érte az Ő szent neve!

"Mert a SEREGEK URA meglátogat téged mennydörgés, földrengés, nagy zúgás, viharos
forgószél és emésztő tüzes lángok közepette."
(Ézsaiás 29:6)
"Mert így szól az én Uram, az ÚR, IZRÁEL SZENTJE: A megtérés és a higgadtság segítene
rajtatok, a béke és a bizalom erőt adna nektek!"
(Ézsaiás 30:15)
"De még vár az ÚR, hogy megkegyelmezhessen, még hallgat, hogy irgalmazhasson. Mert
bár ítélő ISTEN az ÚR, boldogok mindazok, akik benne reménykednek."
(Ézsaiás 30:18)
A Názáreti Jézus Krisztus személyével kapcsolatban
eddig mintegy 330 prófécia
teljesedett be.
Ézsaiás, Isten prófétája Krisztus előtti nyolcadik században élt.
JÉZUS a MESSIÁS, az ÚT az ATYÁHOZ!
Izráel államának helyreállítására vonatkozó jövendölések 1948. május 14-én beteljesedtek.
Közel 2000 éves szétszórtság és üldöztetés után, David ben Gurion (1886-1973) hivatalosan
bejelentette Izráel állam megalakulását.
Hivatalos nyelvük a héber. A BIBLIA azt tanítja, hogy
az utolsó időkben a történelem éppen erre az államra, és az egykori Római Birodalom területére
koncentrálódik.
Isten Igéje pontosan megmondja az eljövendő események lefolyását a JELENÉSEK KÖNYVÉBEN.
"Boldog, aki felolvassa, és boldogok, akik hallgatják ezeket a prófétai IGÉKET,
és megtartják azt, ami meg van írva bennük, mert az idő közel van." (JELENÉSEK KÖNYVE 1:3)
"Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet! - mondja Istenetek.
Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűneiért,
hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden vétkéért." (Ézsaiás 40:1-2)
"De eljön SIONHOZ a MEGVÁLTÓ, Jákob megtérő bűnöseihez! - így szól az ÚR.
Ilyen szövetségem van nekem velük - mondja az ÚR: Lelkem, mely rajtad nyugszik
és Igéim, amelyeket szádba adtam, nem fogynak ki a szádból, utódaid szájából és utódod utódainak a szájából, mostantól fogva mindörökké - mondja az ÚR.
(Ézsaiás 59:20-21)
"Kelj fel, tündökölj, mert eljött világosságod, rád ragyogott az ÚR
dicsősége. Bár még sötétség borítja a földet, sűrű homály a nemzeteket, de fölötted ott ragyog az ÚR,
dicsősége meglátszik rajtad. Világosságodhoz népek jönnek, és királyok a rád ragyogó fényhez." (Ézsaiás 60:1-3)