MAKAI ROZÁLIA: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN


Zsolczai István r. őrnagy pszichológus ajánlása

A kábítószer probléma nem új keletű dolog. Ha végigtekintünk az emberiség történelmén, minden korban találkozhatunk a kábítószer fogyasztás valamilyen formájával (sámánok, varázslók, katonák, hippik, stb.). Modern korunk vívmányai közé tartoznak a különböző, mesterségesen, vegyi úton előállított kábítószerek is.

Ezek hatásaikban, egészségrombolásukban is felülmúlják a korábbi, természetes formában fogyasztott szereket. Ezek az okok, valamint az időközben bekövetkezett társadalmi változások is jelentősen hozzájárultak a jelenlegi helyzet kialakulásához. Napjaink egyik legégetőbb problémáját a kábítószer fogyasztás mind szélesebb körben való elterjedése okozza. A szakemberek a hatvanas évek óta szinte folyamatosan kongatják a vészharangot, ám igazán csak a 90-es évek elején vette komolyan az ország vezetése a problémát. Ekkor már a bűnügyi statisztikák is alátámasztották az előrejelzéseket. Megdőlt az az elképzelés, hogy Magyarország tranzitországként szerepel a "kábítószer térképeken". Tranzitországból előléptünk célállomássá, és ebben a funkciónkban évről évre előkelőbb helyet foglalunk el a nemzetközi porondon. A fogyasztók életkora is folyamatosan csökken, jelenleg a 12-24 év közötti fiatalok a leginkább veszélyeztetettek. A külföldi tendenciákat is figyelembe véve várható, hogy az alsó korhatár a közeljövőben még lejjebb helyeződik, valamint ezzel összhangban a fogyasztók számát tekintve folyamatos emelkedéssel számolhatunk.

Felismerve a veszélyeket mind szélesebb körben vetődik fel a kérdés, hogy "Mit tegyünk?". A kábítószer elleni harc össztársadalmi szintű összefogást igényel. Megszületett országos szinten a "Kábítószer elleni harc" stratégiája. Ebben kulcsszerep jut a megelőzésnek is. A megelőzésen belül nagyon fontos a hiteles, minden oldalra kiterjedő felvilágosítás, mely egyformán fontos az érintett korosztály valamint a velük foglalkozó, őket nevelő felnőttek (szülők, pedagógusok) számára.

Ehhez a munkához feltétlen szükség van a megfelelő szakirodalomra, ahol hozzáférhetővé válnak a szükséges ismeretek. Az utóbbi időben egyre több mű jelenik meg, melyek ezekkel a témakörökkel foglalkoznak.

Ezen gondolatok jegyében ajánlom a könyvet azoknak, akik ebben a tárgykörben kívánják ismereteiket bővíteni. Hasznos, naprakész információkat tartalmaz nem csak a veszélyeztetett korosztály, hanem mindazok számára, akik érdeklődnek és fogékonyak a téma iránt.