HITELES TÖRTÉNETEK

2021.12.10. Bódis Miklós: A harmadik hullám után.
"Akinek szilárd a jelleme, azt megőrzöd teljes békében, mert benned bízik." (Ézs 26:3)

Az Úr örökké uralkodik - "1Uralkodik az ÚR! Fenségbe öltözött, felöltözött az ÚR, erőt övezett magára. Szilárdan áll a világ, nem inog. 2Szilárdan áll trónod ősidők óta, öröktől fogva vagy te. 3Zúgnak a folyamok, URam, hangosan zúgnak a folyamok, zúgva morajlanak a folyamok. 4A hatalmas vizek hangjánál, a tenger fenséges morajlásánál fenségesebb az ÚR a magasságban." (Zsolt 93:1-4)

Él-e benned a Krisztus? Ha igen, akkor megpróbálca leszünk, de elhagyva soha! "Válaszd az életet, hogy élhess te és utódaid is!" (5Móz 30:19b)

Ószövetség - Jób könyve hanganyag hallható



Borzási Pál: Isten jelenléte a szenvedésben
Jób könyvének elemzését láthatjuk

Az előadás egyetemistáknak szólt. Hogyan egyeztethető Isten mindenhatósága - szuverenitása - a Földön fellelhető rengeteg nyomorúsággal? Ha valóban Isten, és valóban jó, miért enged meg természeti katasztrófákat, ártatlanok szenvedését, legyilkolását? Hogyan nyilvánul meg mindenhatósága személyes életemben?

Gazdag István: Jób három lánya - avagy a legjobb gyümölcsök

Amiről most írunk, az olyanoknak való, akik a legjobb gyümölcsöket szeretnék hozni az Úrban. Ennek elég magas ára van, de ez az útja a legjobb és legszebb gyümölcsöknek, amit egyáltalán teremni lehet.

Jób könyve végén az utolsó fejezetben azt adja tudtunkra a Szentírás, hogy az Úr kétszeresen áldja meg Jóbot. "Az Úr pedig jobban megáldotta Jóbot azután, mint azelőtt. Lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara. Lett még hét fia és három leánya is." (Jób 42:12-13) Mindenből kétszer annyit kap, mint amennyit elvesztett. Egy dolog mégis kivételt képez. Szenvedései után szám szerint mindenből kétszer annyit kap, kivéve egyet. Pedig az Úr azt mondja, hogy mindenben kétszeresen áldotta meg, és ezt nem lehet megváltoztatni. Csak egy lehetőség marad. Itt valami el van rejtve a szemeink elöl, itt mélyebbre kell ásnunk. Mert lehetetlen, hogy valamiből is csak ugyanannyit kapjon, ha az Úr azt mondja, hogy kétszeresen áldotta meg mindenből. Itt valaminek utána kell járnunk, amint meg van írva: "Az Istennek tisztességére van a dolgot eltitkolni; a királyoknak pedig tisztességére van a dolgot kikutatni." (Példabeszédek 25:2) Itt valami isteni kincs van elrejtve, amit nekünk kell megkeresni!

Az Úr pedig jobban megáldotta Jób életének végét, mint kezdetét, mert lett neki tizennégyezer juha, hatezer tevéje, ezer igás ökre és ezer szamara. Minden pontosan kétszer annyi, mint a könyv elején - szenvedései előtt. Ha azonban elérkezünk a gyermekei számához, akkor ezt olvassuk: "Lett még hét fia és három leánya is.". Hol a kétszeres áldás? Hiszen ez csak ugyanaz a szám, mint a könyv elején: "Született pedig neki hét fia és három leánya." Volt hét fia, és volt három leánya. És most megint csak hét fia van, és három leánya. Hogy lehet ez? Isten azt mondja, hogy duplán áldotta meg. Az Úr itt valamit jól eldugott. A helyes válasz: "Az elsők nem vesztek el"! Itt arra utal az Úr Szelleme az Ige által, hogy az első hét fiú és az első három lány, akik a szenvedések miatt meghaltak, nincsenek elveszve. Ez azonban csak az emberek számánál fontos, mert az örök létünkről van szó. Jób minden más vagyona földi, időleges célokat szolgál. A földi dolgokból Jób ténylegesen duplán kap, viszont a gyerekekből - az örökkévalóból - nem szükséges. Az Úr Igéje nem hamis, megvan mindenből a dupla! Azért mutatja be ezt nekünk Isten, hogy megértsük, hogy amikor így elvesztünk valakit, mert a Sátán támad, és az Úr próbál, akkor az nincs elveszve! Ezt jó megérteni, mert a hívők is sokszor elvesztik a gyerekeiket, vagyonukat, stb. És akkor ott állnak, és kérdezgetik, hogy miért van ez így? Ilyenkor látnunk kell, hogy mit is cselekszik az Úr. Ez a tény itt világosan elénk van tárva. Akinek van füle a hallásra, az hallja!

A három lányról még valamit megtudunk:
"És az elsőnek neve Jémima, a másodiké Kécia, a harmadiké Keren-Happuk.
És nem találtattak olyan szép leányok, mint a Jób leányai,
abban az egész tartományban, és az ő atyjuk örökséget is adott nekik az ő fiútestvéreik között." (Jób 42:14-15)

Én sokáig nem értettem, hogy miért íratja le a Szent Szellem azt, hogy ez a három lány minden más lánynál az egész tartományban szebb volt. Miért kell ezt nekünk tudni? Miért adja tudtunkra ezt az Úr? Jó, szépek voltak. Na és? De aztán valaki felhívta a figyelmem a lányok neveire, és minden világossá vált. Akárhányszor ezt az Igerészt olvastam, mindig elcsodálkoztam. Miért része ez a Szentírásnak, miért fontos az Úrnak, hogy ez a három lány szebb volt mindenki másnál. Miért fontos ez nekünk? A Bibliában azt olvassuk, hogy "A teljes Írás Istentől ihletett, és hasznos a tanításra, a feddésre, a megjobbításra, az igazságban való nevelésre." (2 Tim 3:16) Hát mi ennek a tanúsága? Talán csak akkor van áldás az életünkön, ha gyermekeink nagyon szépek? Akkor bizonyosan sokan elszomorodnának, és sokan elveszítenék hitbeli örömüket. De valaminek kell itt lennie. Ha a Szent Szellemnek annyira fontos volt ezt velünk közölni, akkor itt valami megint csak el van rejtve. Azt mondja, hogy ezek a lányok voltak a legszebbek az egész tartományban. Én pedig ezért mondom, hogy itt vannak a legszebb és legjobb gyümölcsök, amik léteznek.

Jémima

Jémima az első leány neve. Ennek a névnek több jelentése is van, többféleképpen lehet fordítani. Magyarul talán azt mondanánk, hogy úgy igazán meleg szívű, szeretetteljes, szívélyes. És végeredményben egy dologra utal ez a név, mégpedig a galambra. Mivel a galambnak többféle fajtája van, meg kell említenem, hogy ez a fajta galamb csak ritkán van megnevezve még a Bibliában is, tehát nem mindennapi. Ez az a fajta galamb, melyről azt olvassuk, hogy a Szent Szellem leszállt az Úr Jézusra galamb formájában. Ez a galamb a Szent Szellem képe az egész Szentírásban. És ennek háttere van: Jób szenvedéseinek van egy olyan része, amit mi magányosságnak nevezünk. Jób teljesen magára marad, és ennek a magára maradásnak, ennek az egyedüllétnek van egy óriási munkája az életünkben. Keresztelő János sokáig volt kint egyedül a pusztában, amíg az Úr elhívta szolgálatára. Az Úr Jézus is kint volt a pusztában - egyedül. Őt földi szolgálata alatt is sokszor egyedül találjuk. Többször elszakad a tömegtől, hogy egyedül legyen egy helyen, és ott imádkozzon. Sokan hagyták magára, még azok közül is, akik sokáig követői voltak. Ezt a magányt sokan nem tudják elviselni, de a hívő embernek ez nagyon fontos dolog. Jeremiás próféta által így szól az Úr hozzánk:

"Jó a férfiúnak, ha igát visel ifjúságában.
Egyedül ül és hallgat, mert felvette magára."
(Jeremiás siralmai 3:27-28)

Jó ezért egyedül lenni, mégpedig hosszabb időre. De mint mindenben, az ember itt is a saját útját, a saját akaratát akarja érvényesíteni, keresi a szórakozást, a társaságot, a tömeget. Az Úr szempontjából az lenne jó, ha az ifjú egyedül maradna. Akkor tudná az Úr tanítani, akkor tudna az Úr benne és rajta keresztül dolgozni, és ennek az egyedüllétnek az lenne a kimenetele, hogy az Úr megdicsőül. Amint Keresztelő János is egyedül volt a pusztában, egészen az elhívatásáig. Még Jézus Krisztus is - bár Isten Fia -, mégis sokáig volt egyedül a pusztában. Lássuk meg hát ennek az értelmét és eredményét! Lukács így számol be az eseményről: A Szent Szellemmel telve (Lukács 4:1) ment ki a pusztába, és a Szent Szellem erejében (Lukács 4:14) tért vissza onnan. Ennek a megtestesítője az első lány, Jémima, a galamb. A galamb a Szent Szellem képe, és Ő az, aki igazából megdicsőíti az Úr Jézust. Mint ahogy a János evangéliumának 16-ik részében olvassuk a 14-ik versben: "Az engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek." (János 16:14) A Szent Szellem munkája: az Úr Jézust megdicsőíteni. És erre utal az első lány neve. Így talán kezdjük már sejteni, hogy miért mondja az Írás, hogy ez egy rendkívül szép lány volt.

Kécia

A másodiknak neve Kécia. Ez Jób szenvedésének egy bizonyos részéből bontakozik ki, mégpedig abból, hogy senki nem értette meg őt. És ez így van minden Isten emberével. Olvasunk arról, hogy Mózest nem értették meg az izraeliták, nem értették meg, hogy Isten küldte őt, hogy kiszabadítsa őket - az Apostolok cselekedetei 7-ik részében István vértanú beszél erről. Jézust magát nem értették meg az emberek, még a tanítványai sem. Még azok a tanítványok sem, akik hosszú ideig voltak vele, és sok mindent átéltek a vele való közösségben. Sokszor meg kell kérdeznie az Úrnak, hogy hát ti sem értitek ezt? És hányszor olvassuk, hogy a tanítványok tanakodnak egymást közt, hogy az Úr miről is beszél, nem értik. És ez Jób szenvedéseinek egy része: senki nem értette meg. Még a legjobb barátai sem. Még a legközelebbi hozzátartozói sem. Szinte hátborzongató, amit saját felesége mond: "Tagadd meg Istent, és halj meg." "Átkozd meg az Istent, és halj meg!" (Jób 2:9b) Jóbot nem érti meg senki. A körülöttünk lévő emberek nem értenek meg, és ezt el kell viselni! Ez szenvedés. De e szenvedés lényege az, hogy megtisztuljunk. Ez Isten tisztító mestere. Kécia a fahéjnak megnevezése, amit a szent olajnak a készítésére használtak. Ezzel az olajjal kenték fel a papokat, a szent dolgokat és a legszentebbet. Kécia ennek a része. Erről tanúskodik a neve. Az Úr Jézus mondja János 4,23-24-ben: "De eljön az óra, és az most van, amikor az igazi imádói szellemben és igazságban imádják az Atyát, mert az Atya is ilyen imádókat keres magának. Az Isten Szellem, és akik imádják Őt, azoknak szellemben és igazságban kell imádniuk." (Jn 4:23-24) Ez a kimenetele annak a szenvedésnek, amit egyszerűen így írhatunk körül: "nem megértés". Ez teljesen magunkra hagy Istennel. Teljesen egyedül vagyunk - Ővele. A sivatagban pedig nincsen lakoma, ott nincs dínom-dánom, ott még enni- meg innivaló sincs, ott nincs semmi, csak a pusztaság. És ott végzi el bennünk az Úr azt a munkát, aminek eredménye, hogy Őt dicsőítjük meg. A "nem megértés", az teljesen elválaszt a világtól. Elválaszt az emberektől, azok mindennemű gondolataitól, eszméitől, törekvéseitől. Ez a lényege a megszentelődésnek. A megszentelődés annyit jelent, hogy én teljesen félre vagyok téve Isten számára, csak Isten számára. Mindentől el vagyok választva, csak Istennel vagyok kapcsolatban. És ez a szentség lényege. Nem a tisztulásról van szó, hanem megszentelődésről. És akkor lehetünk teljes mértékben eszközei az Úrnak. Nekünk semmihez semmi közünk, csak az Úrhoz. És ezt az Úr úgy végzi el, hogy a körülöttünk lévő emberek közül sem ért meg senki. És így eltávolodnak tőlünk, mi pedig egyedül maradunk az Úr számára. Ez az a hely, ahol betölthet az Ő erejével! Itt teljesedik be, hogy "az én erőm erőtlenség által végeztetik el". (2Kor 12:9)

Keren-Happuk

A harmadik lány neve Keren-Happuk. Ez tulajdonképpen egy szarv volt, amit a fölkenetéshez használtak. Abból öntötték a kenet olaját. De ezt a nevet úgy is lehet fordítani, hogy "kisugárzás". És ha a kettőt összetesszük, akkor itt arról van szó, hogy Krisztus lényét és jellemét sugározzuk ki, ahogyan azt az Apostolok cselekedeteiben olvassuk, a 6-ik részben, a 15-ik versben: "Ekkor a nagytanácsban ülők mind rátekintettek, és látták, hogy az arca olyan, mint egy angyalé." (ApCsel 6:15) Erről a kisugárzásról van szó, erről szól ez a név, és ennek az előzménye a megvettetés. Isten minden emberét megvetették a történelem folyamán. A legjobban megvetett maga az Úr Jézus volt. Ézsaiás próféta azt mondja, hogy még csak "nem gondoltunk vele." (Ézsaiás 53:3b) Tökéletes megvetésben volt része. Mi sokszor csak arra nézünk, hogy Jób milyen fizikai szenvedéseken ment keresztül, de ezek sokkal nagyobb, sokkal mélyebbre ható szenvedések. A fizikai szenvedés csak a külseje a tartalomnak. De ez sokkal mélyebbre megy. Ez a harmadik lánya Jóbnak. Jób mindhárom lánya tehát szenvedéseinek gyümölcse. És ezt nevezi a Szent Szellem a legszebbnek. Ennél szebb nincs "az egész tartományban", nincs az egész földön. Ennél szebb gyümölcsök nincsenek Isten országában. Aki erre törekszik, annak készen kell lenni arra, hogy az Úr Jézussal szenvedjen, és itt kezdődnek az igazi áldások. Ezek a nagy dolgok. Nekünk nagyon tetszik az, ha meggyógyulunk, meg az is tetszik, ha anyagilag jól állunk - ebből a szempontból is megáldotta az Úr Jóbot - minket is megáld. De a legszebb, az a három leány. És ezek a szenvedés igazi és értékes gyümölcsei. A Szentírás azt mondja, hogy ha mi az Úr Jézussal meghalunk, akkor vele fogunk élni. Ha vele szenvedünk (tűrünk), akkor vele fogunk uralkodni. Sajnos mégis alig akad valaki a mai hívők között, aki ezt felismeri, aki ezt megérti, aki ezt értékeli, és aki eszerint él. Mózes szemében ez volt a nagy érték. Az Úr követésének ez a része sokkal szebb minden másnál. Az, hogy ilyen szép lányok az egész tartományban nem voltak, arra utal, hogy Isten királyságában nincs semmi szebb, mint e három. Hogyha összevesszük a hármat, akkor ezt felismerhetjük: Az első a megdicsőülés, a második a megszentelődés, és a harmadik a megtisztulás. E három által teljesen át leszünk formálva az Úr Jézus képére. Ezért van az, hogy vele uralkodhatunk is. És aki nem megy ezen az úton, az ugyan megmenekülhet, és vele élhet, de vele uralkodni nem fog. Az Írás legalább két helyen mondja világosan, hogy ez csak akkor lehetséges, ha vele együtt szenvedünk: "Igaz beszéd ez: Ha vele együtt haltunk meg, vele együtt fogunk élni is. Ha tűrünk, vele együtt fogunk uralkodni is". (2Tim 2:11-12a) "Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Isten fiai. Mert nem a szolgaság szellemét kaptátok, hogy ismét a féljetek, hanem a fiúság Szellemét, aki által kiáltjuk: 'Abba, Atyám!' Maga a Szellem tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek, örököstársai Krisztusnak, /és most jól figyeljünk!/ ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk." (Róm 8:14-17)

Ha most ezt látjuk, akkor megérthetjük azt, hogy miért mondja Pál apostol a Filippibelieknek az első rész 29-ik versében:

"Mert nektek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne,
hanem hogy szenvedjetek is Őérette". (Fil 1:29)

Tehát az is egy kegyelmi ajándék, hogy nemcsak hiszünk Benne, hanem Vele szenvedhetünk, mert a szenvedés vége a megdicsőülés, a megszentelődés, megtisztulás és a vele való uralkodás. És akkor megérthetjük azt, hogy Pál apostol is miért vágyakozik erre. Ezt olvashatjuk a Filippiekhez írt levelében a 3. rész 7 - 11. verséig: "Ellenben azt, ami nekem nyereség volt, kárnak ítéltem a Krisztusért. Sőt most is kárnak ítélek mindent Krisztus Jézus, az én Uram ismeretének páratlan nagyságáért. Őérte mindent kárba veszni hagytam és szemétnek ítélek mindent, hogy Krisztust megnyerjem. És találtassam Őbenne, mint akinek nincsen saját igazságom a törvényből, hanem van igazságom a Krisztusban való hit által, Istentől való igazságom a hit alapján: Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét," Most figyeljünk jól, mert mindez idáig tetszik az embernek, de ami most következik, az már nincs ínyünkre! "és az Ő szenvedéseiben való részesülésemet, hasonlóvá lévén az Ő halálához, hogy valamiképpen eljussak a halottak közül való feltámadásra." - ami itt az első feltámadás, és akkor az uralmi idő kezdődik!

Mit akar tehát megismerni az apostol?

Hogy megismerjem
- "Őt"
- "az Ő feltámadásának erejét"
- "az Ő szenvedéseiben való részesülésemet."

Ezáltal leszünk hasonlóvá az Ő halálához, és így juthatunk el az első feltámadásra. És aki akkor feltámad, az az Úr Jézussal fog uralkodni. Ez az Ige tehát a Filippibelieknek nagyon fontos, még egyszer az 1:29. vers.

"Mert nektek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem hogy szenvedjetek is Őérette". (Fil 1:29)

Még pontosabban mondhatnánk ezt úgy is, hogy szenvedjünk Ővele. Mert, hogy itt mindig erről a közösségről van szó. És az Úr szenved. Még ma is sok mindenért szenved, és nekünk vele kell lenni. Látjuk, hogy Pál apostol még azt is mondja, hogy neki még azért is szenvednie kellett, hogy a gyülekezet helyre jöjjön, vagy olyan legyen, mint amilyennek lennie kell. Még a gyülekezetért is kellett szenvedni. És ez mind Krisztusban van. Most ezt az ember nagyon nem szereti, de én látom azt, és mások is mondják, akik ezt megfigyelték, hogy akik nincsenek készen a szenvedésre, azok nagyon gyorsan hallgatnak a hamis prófétákra és próféciákra. Mert a hamis prófétáknak az a fő jellemzője, hogy olyan dolgokról beszélnek, ami az embernek tetszik és kívánatos. Azok, akiknek ez a része a Szentírásnak nem tetszik, azok nagyon hajlamosak ebbe az irányba menni, és azok félre lesznek vezetve. De nekünk meg kell értenünk azt, hogy az Úr megáld bennünket nagyon, úgy, mint Jóbot is megáldotta, de a legszebb gyümölcsök nem ezek a látható dolgok, nem az anyagi, fizikai dolgok, hanem ez az együttlét Krisztussal. És Krisztussal nem lehet együtt lenni szenvedés nélkül. Őróla azt írja az Írás, hogy Ő a szenvedés ismerője, a betegségek ismerője. Ha Vele vagyunk, akkor nekünk ebből ki kell venni a részünket, ebben részt kell venni. Ha látjuk azt, hogy mi ennek az eredménye, akkor szerintem ezt szívesen tesszük. És akkor nem állunk ott és kérdezgetjük, hogy "miért történik ez velem". Hanem akkor egyenesen tudunk állni, és tudjuk mondani azt: "Köszönöm Uram, hogy veled szenvedhetek. Menjünk tovább!". Mert tudom azt, hogy mi lesz az eredménye. Tudom azt, hogy mi lesz a gyümölcse. Tudom azt, hogy megállhatok az Úr előtt aztán, és azt fogja mondani: "Ezek a legszebb gyümölcsök, amit hoztál az életedben". Ennél szebb nincs. Jób három lányánál nincs szebb lány az egész tartományban!
Erről jó elgondolkodni, és az Úrral megbeszélni a dolgot, és aztán menni Vele. És akkor nem állunk ott mindig kérdezősködve, mint sokan a keresztények közül is, hogy "jaj, ez van", "jaj, az van", na és? Itt jönnek azok a részek, amikor megéljük azt, hogy a mély vízbe nem fulladunk bele, és a tűz nem perzsel meg, de ehhez be kell menni a tűzbe, be kell menni a mély vízbe. Ezt csak ott lehet megtapasztalni! Különben csak beszélgetünk róla. Akkor csak csodálhatjuk azokat, akik bementek. Mi pedig kívül maradunk, mint a moziban, és csak nézzük őket. De az Úr nem erre hívott el bennünket. Látjuk, hogy micsoda kegyelmi ajándék ez, hogy ne csak higgyünk Benne, ne csak, hogy higgyünk az Úr Jézusban, hanem hogy szenvedjünk is Őérette illetve Ővele. Akkor Ő mindig ott van velünk.
Ott volt a zsidókkal is, még a krematóriumokban is ott volt velük. Ezt mondja az Ige. Ő ott volt. Treblinkában (az egyik koncentrációs tábor neve) a németek azt a folyosót, ahol a zsidók mentek a krematóriumokba, úgy nevezték, hogy "mennyei létra". Mikor ezt hallottam, akkor arra gondoltam, hogy a németek ezt gúnynak szánták, de ha tudták volna, hogy valóban az volt... Ha tudták volna, hogy az Úr ott volt velük, és valóban oda vezetett az a "létra", akkor csikorgatták volna a fogaikat a butaságuk miatt. Mert a Szentírás bizonyságot tesz arról - majd ezt egy más alkalommal leírom -, hogy az Úr ott volt velük. Velünk is ott van minden szenvedésben. Amikor az ilyen részeket tanulmányozom, akkor mindig azt szoktam mondani: "Uram, ez biztos mind nagyon fáj, de minél többet van részünk benne, annál jobb." Annál nagyobb a megdicsőülés, annál nagyobb a megszentelődés, a megtisztulás, és annál közelebb vagyok, annál inkább egy vagyok az Úrral. Akkor majd uralkodok is Vele, amikor eljön annak az ideje. De ez csak ezen az úton lehetséges. Sajnos ezt az utat nagyon sokan megvetik, nem akarják járni. Emiatt velem már sokan patvarkodtak - én ezekre a dolgokra már régen utalok -, bár Jób három lányának titkát csak nemrég fedeztem fel. Sokáig nem volt tiszta előttem, hogy miért is írja ezt az Úr Igéje, miért olyan fontos ez Neki és nekünk, miért ilyen gyönyörűek azok a lányok. Amikor aztán megértettem, hogy a nevek jelentésében rejlik a titok, akkor azonnal összeállt a kép. Sok mondanivaló lenne még erről, de legyen most ez kezdetnek elég. Mindenki forgassa ezt az Úr előtt a szívében, akkor majd Ő maga fog többet kijelenteni erről. Prédikációt nem sokat lehet erről hallani, mert csak az áldást, meg a jólétet keressük. Pedig az lenne a lényeg, hogy arra figyeljünk, ami az Úrnak fontos, ami az Úrnak tetsző, ami Neki kedves, amit Ő tart nagyra, mert ott találhatók az igazi kincsek.

"Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk,
az Ő parancsolatai pedig nem nehezek. Mert minden,
ami Istentől született, legyőzi a világot,
és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." (1Jn 5:3-4)


Gazdag István írásai, tanításai

Wenn der Mensch stirbt von Istvan Gazdag



Mátrainé F. Irma: Krisztus szenvedéseiben való részesedés



David Wilkerson élete, leckéje, prédikációja (1931 - 2011)

David Wilkerson: Hová lett a gyötrődés?

"Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz." (Zsid 13:8)

Jézus Krisztus él, és vár Téged is.



Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK
Szerkesztette: Makai Rozália      http://www.vargamakai.com

Ide írhatsz!

Vissza!
Vissza a menüre!



Varga István: JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel