Az Úr üzenete: "Azért küldöm ezt az üzenetet az én népemnek a Földre, hogy elhiggyék
azt, hogy én létezem a Menny Királyságában." "Ezek után láttam, hogy íme, nyitva van egy
ajtó a Mennyben, és az első hang, amelyet olyannak hallottam, mint egy trombitáét, beszél
velem, és így szól: Jöjj fel ide, és megmutatom neked azokat, amiknek meg kell
történniük." (Jel 4:1) "És láttam, és sok angyal hangját hallottam a trónus, az
élőlények és a vének körül, számuk tízezerszer tízezer és ezerszer ezer volt; és így szóltak
hatalmas hangon: 'Méltó a megöletett Bárány, hogy Övé legyen az erő és gazdagság,
bölcsesség és a hatalom, a tisztesség, dicsőség és az áldás." (Jel 5:11-12)
Hallgassátok meg mi történt velem! Álmomban az Úr elkezdett foglalkozni velem.
Emlékszem, hogy álmomban kisétáltam a házamból. Ott járkáltam a környező házak
között, amikor úgy éreztem, hogy valaki karomnál fogva megragadott és felemelt a
levegőégbe. A felhőkön jártam, és Istent dicsőítettem. Egy nagy fényesség borított be, és a
fényességből egy hang ezt mondta:
"Ricardo, Ricardo, hagyd ott a munkahelyedet, mert szeretnék valamit csinálni az
életeddel és Gyülekezetemmel a Földön." Miután ezt hallottam, hevesen remegve
ébredtem fel az álomból. Felkeltem és sírva kérdeztem az Úrtól: "Mi ez Uram?" Több
napon keresztül újra jött ugyanez az álom: és megismétlődött az üzenet. Remegve
ébredtem mindig, mert Isten hangja minden egyes alkalommal erősebb, és erősebb volt. A
szüleim kérdezték: "Mi van veled?" Elmondtam nekik az álmaimat. Megértették.
Édesanyám imádkozott és ezt mondta: "Ha az Úr beszél hozzád, akkor meg is fog értetni
veled mindent." Egész éjszaka imádkoztunk, egészen addig amíg dolgozni nem kellett
mennem a következő reggelen. Édesanyám küldött, hogy készüljek és menjek. Kértük az
Urat, hogy adjon valami jelt arról, hogy Tőle van-e ez az álom, vagy nem? Lezuhanyoztam
és mentem dolgozni. A CHILEI LABORATÓRIUMNÁL dolgoztam. Szerettem a
munkámat, ahova autóbusszal jártam. Amikor leszálltam a buszról valaki ezt mondta: "Hát
te mit keresel itt? Neked már nem szabadna itt dolgoznod!" Mások is mondták ezt nekem.
A furcsa az volt, hogy ezek az emberek nem is voltak újjászületett keresztények. Ez volt a
jel, amit az Úr adott nekem. Ezután döntöttem, hogy bemegyek a főnökhöz és felmondok.
"Isten parancsára el kell hagynom a céget." - mondtam neki. Amikor Isten megparancsol
valamit, nekünk teljesíteni kell. A főnököm aggódott értem és ezt kérdezte: "Mit fogsz
csinálni? Hol fogsz találni még egy ilyen jó helyet?" Erre is csak azt mondtam, hogy
Istennek kell engedelmeskedni. Egy nagy búcsúztatót tartottak nekem. Ezután
összeszedtem a dolgaimat és hazamentem. Édesanyám már várt a verandán, és én sírva
érkeztem haza. Elmondtam neki, hogy otthagytam a munkahelyemet, mert Isten
megerősítette az álmomat különböző embereken keresztül.
"Ha az Úr beszélt hozzád,
akkor úgy használjon fel téged, és életedet, ahogy Neki szüksége van rá!" - mondta.
Besötétedésig beszélgettünk édesanyámmal, majd azt mondtam neki, hogy ágyba kell
mennem, mert Isten szólni fog hozzám. Legalábbis ezt gondoltam, de nem így történt. Ő
más úton közeledett. Amikor a szobámban levetettem a ruhámat, az egész szoba remegni
kezdett. Kiáltozni kezdtem, hogy földrengés van! Próbáltam elhagyni a szobát, de egy
láthatatlan személy megakadályozott abban, hogy az ajtón kimenjek. Láttam édesanyámat,
és a családomat a másik szobában, segítségért kiáltottam, de senki nem hallott engem.
Most már tudom, hogy az Úrnak angyala volt az a láthatatlan személy. Majd egy hang szólt
hozzám. A Szent Szellem a legcsodálatosabb hangon szólt:
"Ricardo, most, hogy
elhagytad a munkádat, szeretném, ha elmennél a templomba, és minden nap 7 órán
keresztül imádkoznál az életedért, és a Földön lévő gyülekezetekért!"
Amikor az Úr abbahagyta a beszédet a szoba sem rázkódott tovább. Átnyújtottam a
kezemet az ajtókereten, és láttam, hogy most már elhagyhatom a szobát. Édesanyámhoz
rohantam és hangosan kiáltottam:
"Hallottam a Szent Szellem hangját!" aztán elhagytam a házat, és kint is ezt kiáltottam.
Sokan nem hiszik el, hogy Isten ma is tud szólni az emberekhez, de én az igazat mondom.
Ő egy beszélő Isten! Ő ma is szól az emberekhez. Ha az Úr tudott Ábrahámmal beszélni,
akkor ma is tud szólni az Ő Gyülekezetéhez. Elmentem a templomba, és beszéltem a
lelkésszel. Beleegyezett, hogy minden reggel nyolc órakor kinyitja az ajtót, és én, ahogy
Isten parancsolta, ott imádkozhatok. Minden reggel mentem és imádkoztam egy órát,
kettőt, hármat, de aztán már nem tudtam hogyan imádkozzam tovább, hát megkérdeztem
Istent: "Uram mit mondhatnék még? Még mindig van négy órám az imádkozásra." Majd
hallottam egy morajlást a templom hátsó ajtajától kezdve, aztán az egész templom
himbálózni kezdett, mint egy részeg. Ezalatt az Úr szólt hozzám, de nem ugyanazon a
hangon, mint álmomban. Előtte tekintélyes, hatalmi hang volt, most pedig bánatosan
mondta:
"Ricardo, imádkozz az én Gyülekezetemért!
Az én Gyülekezetem nem az, ami
volt! Az én népem a Földön megváltozott! Elvesztette a hitét! Nem hisznek Bennem.
Nem hisznek létezésemben! Mondd el nekik, hogy ÉN VAGYOK! Járj közbe, mert sokan
nem imádkoznak és nem böjtölnek."
Amikor az Úr befejezte a beszédet, megszűnt a
remegés. Ezután le-fel járkáltam a templomban. Imádkoztam az emberekért, hogy lelkileg
felébredjenek.
A második hét csütörtökjén nagy fájdalomban ébredtem fel. A csontjaim, az ízületeim
sehogy sem akartak felkelni. Az édesanyám keltegetett, hogy menjek a templomba, de én
csak panaszkodtam, hogy fájnak a csontjaim. Akkor azt mondta, hogy imádkozzam otthon.
Én azonban emlékeztettem arra, hogy Isten azt jelentette ki, hogy a templomban kell
imádkoznom! Így édesanyám segített felöltözni, és elvitt a templomba. Azon a reggelen
sokan voltak ott, és én kértem őket, hogy imádkozzanak értem. Mondtam nekik, hogy
nagyon gyenge vagyok az imára. Megkentek olajjal, és imádkoztak a testemért.
Ekkor
természetfeletti erőt kaptam Istentől. Halleluja!
Elkezdtem imádkozni, és fel-alá
járkálva kértem Istent, hogy kegyelmezzen meg az én nemzetemnek, a chilei családoknak,
a kábítószereseknek és a gyülekezeteknek. Befejeztem a közbenjárást, majd később
visszajöttem az esti istentiszteletre. A papi áldás után felemeltem a kezemet és éreztem,
hogy valaki megérintette a hátamat. Amikor ezt éreztem minden erőm elhagyott, és a
földre estem. A lelkész megkérdezte mi van velem? "Nem tudom" - mondtam, - nincs
erőm és szinte alig tudok beszélni." A gyülekezet körülvett és imádkozott értem. Ekkor
néhányan a gyülekezetből látták az angyalt, aki bejött. Neki az volt a megbízatása, hogy
közölje velem: Jézus elé kell mennem! Megkérdeztem az angyalt: - "Mennyi időre viszel
el?"
Az angyal azt mondta: - 8 óráig leszel a testeden kívül. Találkozol majd Jézussal, mert
Ő beszélni akar veled. Még azt is mondta: "Nem én vagyok az az angyal, aki felkísér a
Mennybe. Én az őrző angyalod vagyok, aki védtelek minden nap, mióta ezen a Földön
vagy. Két angyal fog jönni a Mennyből, akik majd elvisznek a harmadik égbe, éjjel 12
órakor." Amikor ezt elmondtam, a lelkész kijelentette, hogy vigyenek el a pásztor lakására
kocsival. A lakás második emeletén feküdtem, és ott hallottam az emberek kiabálását és a
kutyák ugatását.
Ezután az átélésem után, később mondták el nekem, hogy két ember
jelent meg az úton ragyogó hófehér köntösben. Bejöttek a házba, és feljöttek az
emeletre, ahol én voltam. Ezek az angyalok nagyon csodálatosak voltak! Briliáns fehér
hajuk volt, fehérebb a hónál. A szemük, mintha gyöngyszemek lettek volna. A bőrük
nagyon puha volt, mint egy bébié, és mégis nagyon izmosak és erősek voltak. Mondtam a
lelkésznek, itt vannak az angyalok, akik küldve lettek értem, hogy elvigyenek a Mennybe.
Azután elhagytam a testem. Láttam a testvéreket, ahogy a testemet érintgették és azt
mondták: "Elment, elhagyta a testét!" De én még mindig ott voltam mellettük és próbáltam
mondani nekik, hogy "Itt vagyok", de ők nem láthattak engem. Láttam, amint a testvérek
az ágyon maradt testemet kezdték takarókkal takargatni. Az egyik angyal ezt mondta
nekem:
"Ideje, hogy menjünk, mert az Úr vár bennünket."
Mindkét angyal megfogta a
karomat, felemeltek és vittek a Menny felé. Fénysebességgel száguldottunk. Meg kell,
hogy mondjam nektek, még akkor is, ha vannak, akik nem hiszik, hogy Jézus Krisztus
létezik, és él örökké!
Később, amikor az Úr azt mondta, hogy menjek vissza a testembe, én ezt mondtam neki:
"Ki fog nekem hinni a Földön? Engedd meg, hogy Veled maradjak! Senki sem fogja
elhinni ezt az átélést, mert nincs hitük! A hit hiánya óriási ezen a Földön! Ki fog hinni
nekem?" De az Úr így válaszolt: "Lesznek akik majd elhiszik a bizonyságodat, azok, akik
az igazi Gyülekezethez tartoznak! Azok hinni fognak!"
Azon az éjszakán, amikor hihetetlen sebességgel mentem, hogy meglássam az Urat, le
tudtam nézni a Földre. Láttam a nagyszerű Holdat, ami megvilágítja az éjszakát a Földön.
Majd láttam az óriási Napot. Láttam, ahogy a lángok kicsapódnak a Napból, és melegítik
a Földet. Aztán láttam a sok csillagot, ahogy elhaladtunk mellettük. Isten megengedte,
hogy meglássam a Napot, és a csillagokat egy okból: hogy elmondhassam nektek, Isten a
Teremtője ennek a világmindenségnek!!! Ő egy hatalmas Isten!
Azután nagyon nagy sebességgel tovább utaztunk arra a helyre, ahol csak sötétség van, és
nincsenek csillagok. Nincs több teremtmény, csak sötétség! Ahogy lenéztem, a csillagokat
magam alatt láttam. Kezdtem félni és megkérdeztem az angyalokat: "Hova visztek engem?
Vigyetek vissza a testembe a Földre!" Szorosan maguk közé vontak. Átfogtak és úgy
tartottak. Én teljesen meggörnyedtem, annyira féltem. Az angyal ezt mondta:
"Légy csendben! A harmadik égbe viszünk, ahol Jézus vár rád, mert beszélni akar
veled."
Most az angyalok megálltak. Ebben a pillanatban körültekintettem, de semmi teremtményt
nem láttam. Nem tudom hol voltam, de azt hiszem ez volt a második ég. Közben
megerősítettem magam, ahogy az angyalok tartottak, és akkor hirtelen szörnyű neszt
hallottam, és valami eszeveszett menekülést felettem. Az angyalok megszorítottak és
mondták: "Ricardo ne félj! Jézus velünk van! Emeld fel a fejed, és nézz felfelé!"
Meglepődtem, mert felettem valamiféle teremtmények mozogtak. Az angyalok ezt
mondták: "Nézd, megmutatjuk neked, mik is azok felettünk." Azután az egyik angyal
intett a kezével, és egy hatalmas kört írt le. Erre a mozdulatára megvilágosodott az egész
ég felettünk. Megkérdeztem az angyalt: "Milyen hely az ott?" A válasz ez volt:
"Ez a
sötétség birodalma,
ahol a Sátán és az ő démonai laknak."
Ezt mondtam: - Ezért van a sok gonoszság a Földön! Ezek a démonok ebből a
birodalomból lejönnek a Földre, és mindenfelé pusztítást, gonoszságot okoznak az
emberek között. Számuk milliók felett van, szinte megszámlálhatatlanok!
Az angyalok azt mondták, nézzem meg őket közelebbről, és megmutatták az
arcukat ezeknek a szörnyű teremtményeknek. Sokakat közülük láttuk a televízióban!
Némelyek óriásiak voltak! Láttam a "Thundercats"-okat, a "Power Rangers"-eket amik a
karikatúra, és rémfilmekben vannak. Ezeknek a rémfilmeknek, és rajzfilmeknek készítői
között vannak olyanok, akik megállapodást kötöttek az Ördöggel, hogy bemutatják őket a
TV-ben, mozikban. Mindazok a rajzok, ebből a szellemi királyságból jöttek. Mit gondolsz
miért van manapság, hogy a gyermekek olyan lázadók?! Mert azok a démonok
befolyásuk alá helyezik a gyermekeket, néha meg is szállják azáltal, ahogy nézik ezeket a
filmeket. Ezért kell megtanítani gyermekeinket, hogy megválogassák, hogy mit nézhetnek
a TV-ben és mit nem! Az angyal elmondta nekem, hogy ez valóság és igaz! Mindezek a
démonok léteznek, és az emberek szövetséget kötnek az Ördöggel, hogy ezeket a
démonokat a Földre hozzák. Azután a démonok elkezdtek engem átkozni, majd a
Gyülekezetet, az Atyát, és a mi Urunk Jézus Krisztust, és az egész Földet, mert nem
tisztelik sem Istent, sem az Ő teremtményeit.
Megláttam ott a "Hugó" nevű gonosz
szellemet, aki nagyon népszerű egy chilei rajzfilmben. Ijesztően nézett ki. Közel jött
hozzám és ezt mondta:
"Le fogunk menni a Földre és öljük a gyermekeket."
Mit gondolsz miért van az, hogy a gyermekek ölik a gyermekeket? Néhányan a
gyermekek közül el is mondták, hogy valami kijött a televízióból és azt mondta nekik,
hogy tegyék meg ezt és azt a rosszat, és ők megtették. Ezek a démonok gyűlöletet
ültetnek el a Földön.
"Uram szabadítsd meg, és tisztítsd meg Chilét!" Az egyik angyal ezt mondta: "Nézd csak
tovább!"
Az egyik démon ezt mondta: "Mi megpróbáltuk tönkretenni Isten Gyülekezetét,
de nem tudjuk megtenni, mert ha megölünk egyet, azután ezrek ébrednek fel, és pótolják
azt az egyet."
Kezdettől fogva próbálja a Sátán elpusztítani a Gyülekezetet, és azokat, aki az Isten
munkáját végzik, és hirdetik Isten Igéjét, de nem tudja, mert az Úr véd bennünket!
Dicsőség Istennek!
Akkor a démonok ezt mondták: "Csináljunk valamit! Menjünk be a
templomokba, mert sokan vannak ott, akik hozzánk tartoznak. Használni fogjuk azokat az
embereket, hogy terjesszék a pletykákat, és végzik a megosztásokat, hogy szakadások
történjenek a hittestvérek között. Amikor ezt megtesszük, és a templomok a pletykák miatt
elesnek, akkor majd a Szent Szellem megszomorodik, és elhagyja a Gyülekezetet! Az
Ördög mindenfelé megy, és keresi azokat, akik Isten igazságát akarják követni, hogy
megsemmisítse őket. Ezért van a figyelmeztetés:
"Legyetek józanok, vigyázzatok, mert
ellenségetek, az Ördög mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el." (1Péter 5:8)
Nem akartam több dolgot látni, de az angyal azt mondta, hogy mindent látnom kell!
Láttam, ahogy a démonok menekülni kezdenek, mikor egy fényesen világító csillag jött
felénk. De ez nem csillag volt, hanem több millió angyal jött, akik dicsőítették az Urat!
Ezt kiáltották: "Szent, Szent, Szent, Ő aki a kezdettől fogva van! Ő az Alfa és az Ómega,
a kezdet és a vég." Minden hívőnek dicsőíteni kell az Urat!
Ezek után egy nagy csatát láttam, és utána már sehol nem láttam démonokat! Ne félj, mert
sokkal több szent angyal van a mi oldalunkon, mint démon az ellenség oldalán! Az
angyalokkal eljutottunk a harmadik égig, és ott volt előttem egy nyitott út a Mennybe!
Elérkeztünk végre oda, és megláttam Isten mennyei városát.
A mennyei város létezik!
Megláthattam a dicsőséges és csodálatos útját az angyaloknak. Megtisztították az egész
területet a démonoktól, és soha nem álltak meg a dicsőítéssel és az Ő nevének áldásával.
Az angyalok aztán azt mondták nekem: "Itt várj!"
Egy kicsit távolabb a mennyei várostól,
láttam egy személyt fehér ruhában lovagolni. Ahogy közelebb ért hozzám, ez a személy
nagyon csodálatos volt! Sokkal csodálatosabb, mint a többi angyal! Azt vártam, hogy
beszélni fog hozzám, de Ő csak nézett rám egy darabig és csak utána mondta: "Mihály
arkangyal vagyok, és felelős vagyok azért, hogy őrizzem a Gyülekezetet a Földön."
Szemtől szembe találkoztam Mihály arkangyallal, aki nagyon kedves lény. Elfordult, és
megmutatta az utat, ahol bemehetek a mennyei Városba. Ezt mondta: "Lépj be! Az Úr
Jézus vár reád." Ahogy a város felé mentem, az angyalok ott is dicsőítették az Urat, én
pedig csak sírtam, ahogy néztem a várost. A város tiszta, átlátszó aranyból van
készítve, a bejárati ajtók pedig gyöngyökből vannak. A padlózat kristálynak látszott.
Soha nem láttam ehhez hasonlót a Földön, és ember nem is tudna ilyent készíteni! A mi
Urunk Istenünk, a világmindenségnek mérnöke! A bejárati ajtók szélesen ki voltak tárva.
Beláttam. A falakon rubinok, zafírok, briliánsok és gyöngyök voltak. A falakon belül
pedig milliók és milliók dicsőítették az Istent! A falon kívül voltam még. Megremegtem
attól, amit ott hallottam. Hallottam egy hangot, és ez a hang megrázta a Mennyet.
"Szentek legyetek, mert én Szent Vagyok!" Csak szentek léphetnek be arra a helyre!
Szentség nélkül senki nem láthatja meg az Urat!
"Mert meg van írva, hogy Szentek
legyetek, mert én Szent Vagyok." (1Péter 1:16) "Törekedjetek mindenki iránt a
békességre és a szent életre, amely nélkül senki sem látja meg az Urat!" (Zsidók 12:14)
Azután egy hang ezt mondta: "Lépj be!", és én beléptem. Egy csodálatos trónt láttam
tűzben lebegni. Megfigyeltem, hogy tűz jött ki a trónból. Megláttam Jézust, a Királyok
Királyát és az Uraknak Urát! Erőtlenül estem le a földre. Keze kinyúlt a tűzből, hozzám
ért, és ezt mondta: "Állj fel lábaidra!" Összeszedtem az erőmet és felálltam. Az arcát
nézve láttam, hogy nem olyan, mint ahogy bármely festmény ábrázolja a Földön. Sok
ember isteneket csinál fából, és sok sok hasonmást, de meg kell nektek mondani
Testvéreim, hogy Jézus nem hasonlít azokra a képekre. Ő egy nagyon erős Isten! "Nem
kőből, vagy fából faragott Isten vagyok, hanem az Élő Isten, aki létezik!" Majd folytatta:
"Mondd meg a Gyülekezetnek a Földön, hogy ÉN valóban VAGYOK. Igazán élek és
létezem! Mondd meg népemnek, hogy a MENNYORSZÁG IGAZ VALÓSÁG, és ÉN
VÁROK RÁJUK!" Majd ezt mondta nekem: "Gyere, jöjj velem, mutatok neked valami
nagyszerűt." Lenéztünk, és láttam a Földet, és mindent, ami rajta van. Jézus ezt mondta:
"Mindent látok, amit a Gyülekezet csinál." Jézus mindent tud, amit mi csinálunk. Láttam
többeteket a Mennyből. Jézus mondta: "Nézd meg a Gyülekezetemet!" Láttam testvért
testvér ellen, gyülekezetet gyülekezet ellen harcolni. Ekkor Jézus azt mondta: "A
Gyülekezetem elvesztette a hitét, és nem akarnak hinni Bennem! A gonoszság
megsokasodott a Földön, és az emberek nem akarják hinni azt, hogy létezem! Mondd meg
az én népemnek, hogy nagy dolgot fogok cselekedni a Földön! Gyülekezetem visszafelé
csúszik ahelyett, hogy növekedne!" Ekkor az Úr elkezdett sírni a Gyülekezete miatt, és azt
mondta: "Ez a gyülekezet nem az én Gyülekezetem!" "Uram ne beszélj így - mondtam.
- Természetesen mi vagyunk a te Gyülekezeted!" Így válaszolt:
"Nem! Az én
Gyülekezetemben erők, jelek és csodák vannak, de mondd meg nekik, hogy jövök, és
felemelem őket újra."
Majd tovább mentünk. Egy ajtón mentünk át, ahol az út tiszta aranyból volt. Én kezdtem
le-fel szaladgálni az aranyúton. Akkor azt mondta az Úr, menjek vissza és mondjam meg,
hogy arany utak vannak a Mennyben. Azok mind az én népemhez tartoznak.
"De az én
Gyülekezetemben a Földön nagyon sok a tolvaj, akik ellopják a tizedet és az adományt.
Mondd meg nekik, hogy egy tolvaj sem léphet be a Menny Királyságába!"
Egyenesbe kell
hozni az életünket az Úrért! Aztán láttam egy nagyon hosszú asztalt, több millió emberrel,
étellel és itallal. Nagyon sok korona volt ott, és kristálytalpas poharak, amikből majd inni
fognak a megváltottak. Az Úr ezt mondta: "Ricardo, mindez egészen kész van az én
népemnek! Ez az az asztal, amely el van készítve a Bárány menyegzőjére."
Hallottam egy testvérnőről, aki szintén felvitetett a Mennybe. Ő látta az angyalokat, ahogy
jöttek-mentek, készítették elő a menyegzői asztalt. Ezt mondtam az Úrnak: "Az a testvérnő
miért látta a nagy készülődést és én nem látok itt most senkit készülődni?" Az Úr válasza
ez volt: "Mert a készülődés befejeződött!" A sok korona el van készítve azoknak, akik
engedelmesek voltak az Úrnak. Az én kérdésem ez volt: "Uram, akkor mikor jössz vissza,
ha már a készülődésnek vége? Mennyi idő van még hátra, amíg visszajössz? Mutasd meg
nekem a mennyei órát, mennyi idő maradt még?" Sok ember látta álomban már ezt az órát.
Azt mutatta, hogy nemsokára éjfél lesz, amikor az Úrnak vissza kell jönnie.Kérdeztem:
"Uram mikor fogja az óra a tizenkettőt ütni? Egy, vagy öt perc van még hátra?" Jézus nézte
az arcomat egy kis ideig és válaszolt: "Ricardo, a Mennyben nincs idő." Én válaszoltam:
"Uram, de ha nincs idő, akkor miért nem jöttél már vissza?"
Ekkor Jézus felemelte kezét. Hüvelyk és mutató ujját összetéve, egy nagyon kicsi
távolságot mutatott és azt mondta:
"Egy kis idő maradt még Isten kegyelméből azokért,
akik visszaestek. Még egy esély fel van kínálva nekik!" A mi Urunk még nem jött vissza,
mert még egy kis időt adott nekünk a megtérésre, amit Ő így hív:
"Az Atya kegyelmi ideje."
A Biblia igaz! Minden ami most a Földön történik, le van írva a Jelenések könyvében!
Jézus hamarosan visszajön! Hogy tudjalak meggyőzni arról, hogy nagyon hamarosan jönni
fog? Jézus minden pillanatban jöhet! Kell, hogy nagyon gyorsan keressük Őt imádkozva,
teljes szívünkből, az első cselekedeteket cselekedve. Jézus megismételte: "Isten kegyelmi
idejében vagyunk." "Emlékezzél tehát vissza, honnan estél ki, térj meg, és tedd az
előbbiekhez hasonló cselekedeteidet, ..." (Jelenések 2:5)
Ekkor egy angyal jelent meg és így kiáltott: "Eljött az idő, amikor vége az időnek!
Minden készülődésnek vége. Jézus megkapja az Ő menyasszonyát." Az Úr jön! Minden
egyes jel az Igéből, ami Jézus jövetelét előzi meg, már be van töltve! A filmekből is
láthatjuk, hogy valami katasztrofális idő következik. A tudósok is tudják, hogy valami
nagy dolog fog történni. Amikor az angyal befejezte a fennhangon való beszédet, az
angyalok milliói kezdtek el örvendezni, hogy a menyasszony, Isten Gyülekezete végre
meg fog érkezni a Mennyországba. Ezt kérdeztem: "Mi folyik itt?" - de senki nem figyelt
rám, mindannyian örültek a jó hírnek! Akkor az angyalokkal együtt én is dicsőítettem
Jézus nevét. Egy pillanatra felemeltem a kezem, és akkor éreztem, hogy valaki kiemelt a
Mennyből, és visszaküldött a Földre borzasztó nagy sebességgel. Ahogy visszaérkeztem,
oda lettem letéve a pulpitus elé a templomba, ahol minden nap imádkozni szoktam.
Visszaérkezésemkor az Úr velem volt, és ezt mondta:
"Ricardo, ha az elragadtatás most
történne meg, ezt láthatnád:" Láttam az egész Földet. Majd egy ködöt láttam leereszkedni
a gyülekezetbe, ami körülvett engem és én kérdeztem az Urat: "Mi ez?" Ezt mondta: "Az Atya kegyelmi ideje."
"Ez az, amit elragadtatásnak hívok."
Aztán láttam embereket, akik betörték a templom
ajtaját, mert be akartak jönni és azt kiabálták: "Hol vannak a gyermekeim? Mind
eltűntek!" Minden gyermek a Földről eltűnik, mert Isten nem hagy egyet sem itt a
nyomorúságra. Az első, aki bejutott a templomba az énekkarvezető volt, ezt kiabálta:
"Hol van a gyülekezet? Itt hagytak! Itt maradtam! Itt maradtam!" Utána láttam másokat,
pásztorokat, testvéreket, testvérnőket, és gyülekezeti felvigyázókat sírni.
"Hátramaradtam!!!" Sok szülő, házastárs kereste szeretteit, és az emberek a
gyülekezetben így válaszoltak: "Szeretteitek nincsenek itt! Az Úr elvitte őket!"
"Tehát mégiscsak igaz volt! Jézus visszajött, és elvitte az Ő menyasszonyát!"
Az emberek
zokogtak, és kívánták, bárcsak hittek volna Jézus Krisztusban! Aki nem hisz Jézusban,
mint személyes Megváltójában az elveszett! Láttam pásztorokat is sírni, és az emberek
szemükre hányták: "Miért nem beszéltél az igazságról, miért nem tanítottál a szentségről,
miért nem tanítottál ezekről? A te mulasztásod, hogy itt maradtunk!" Láttam, ahogy az
elkeseredett emberek szinte darabokra szedték őket, kitépték hajukat. A pásztorok
könyörögtek, hogy ne bántsák őket, de azok nem hagyták abba, mert démonizálva voltak!
Sokan hátramaradnak, mert nem élnek szent, és tiszta életet! Nekünk beszélnünk kell a
szentségről, és meg kell tanítani a népet a bűnök őszinte, szívből jövő megbánására, és
elhagyására! Lesznek egész gyülekezetek hátramaradva! Láttam olyan testvért, aki
elkeseredésében a saját szemét akarta kivájni. Az emberek a fejüket a földhöz és falhoz
verték mert nem tudták megérteni, felfogni, hogy csak Jézus volt az egyetlen megoldás!
Itt maradtak, mivel ők továbbra is bűnben, gonoszságban akartak élni, úgy, ahogy nekik
tetszett. Az emberek vagdalták magukat. Szabadon folyt a vér a templomban. Aztán
láttam egy fiatalt, aki így sírt: "Uram vigyél el engem is!" - de túl késő volt! Jézus itt volt,
és már elvitte az övéit! Mindezek után a földre estem, mert még láttam nagyon sok
borzalmas dolgot. Jézus ezt mondta: "A nagy nyomorúság idején olyan problémák
lesznek, amik eddig még soha nem voltak!" Megkérdeztem Jézust: "Miért ugranak fel az
emberek azután miután megsebesítik magukat?" Ő így válaszolt: "Abban az időben az
emberek keresik majd a halált, de nem fogják megtalálni. A halál elmenekül a Földről."
Kérdeztem az Urat: "Miért maradtak ezek a pásztorok és az emberek vissza?" Az Úr ezt
mondta: "Mivel ismerem őket, és ismerem a szívüket." Isten ismer minket! Ismeri
mindannyiunk szívét.
Jézus ezt mondta: "Meg akartam mindezt mutatni neked, hogy
figyelmeztesd a Gyülekezetet és reményt adjál nekik. Mondd el, ha az emberek
megbánják bűneiket, megbocsátok nekik. Nagy dolgot fogok cselekedni a Földön. Mondd
meg az én népemnek is, ha megbocsátást kérnek, ma még megbocsátok nekik!"
Ezután még egy látást láttam. Tüzet láttam, ami betakarta az eget. Jézus kérdezte: "Láttad
ezt? Tűzet, amit az egész Földön látsz? Tűz van Chile fölött is. Chile Jézusért fog élni.
Isten megváltoztatja Chilét." A tűz mozogni kezdett és Chile felé akart menni, Jézus
mondta: "Az én Atyámnak szemei Chilén vannak." Amikor a tűz leszáll Chilére, más
országok is látni fogják Isten beköltözését oda. A gyülekezetek örülni fognak az egész
világon, amikor látni fogják Isten bevonulását Chilébe. Az Úr látomásban elvitt egy helyre,
aminek a neve Paseo Humada. Ott megcsonkított és nyomorék embereket mutatott nekem.
Aztán láttam hívőket imádkozni a nyomorékok felett, a láb nélküliek felett és
megparancsolták a végtagoknak, hogy nőjenek ki. A végtagok engedelmeskedtek, és
kinőttek. Kéz nélküli embereknek is új végtagjai lettek.
Kreatív csodákat fog tenni az Úr!
Ebben az időben nagy csodák történnek majd. A gyülekezetekben az emberek
gyógyulni fognak. Ezekben a napokban a halottak feltámadnak, és ha hitben élsz, Isten
használni fog téged is, hogy hasonló csodákat tegyél, mint amiket a Bibliában lévő
apostolok vittek véghez. Ez az Isten kijelentése, amit adott nekem. Ő hamarosan jönni fog!
Maranatha! Ámen
DICSŐSÉG ÉS HÁLA AZ ÚRNAK!
"Az Úr pedig a
Szellem,
és ahol az Úr Szelleme, ott a szabadság."
(2Kor 3:17)

Reichert Gyula élete (1886-1939)
AMA FÉNYES HAJNALI CSILLAG
AZ ÉLET VIZE ÉS AZ ÉLET FÁJA - betekintés a Mennybe
Evangéliumi Kiadó és Iratmissziónál
http://www.evangeliumikiado.hu

Egy asszony, aki látta a Mennyországot
"Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját."
(Jelenések 2:10b)

Sárkány Győző: "Ímé, eljövök hamar!"
Azoknak, akik szeretik az Urat, ez örömhír!
Jelenések 3:7-13 magyarázata
"Ti a Sion hegyéhez járultatok, és az élő Isten városához, a mennyei Jeruzsálemhez és az angyalok ezreihez;
az elsőszülöttek ünnepi seregéhez és gyülekezetéhez, akik fel vannak jegyezve a mennyekben, mindenek bírájához,
Istenhez és a tökéletességre jutott igazak szellemeihez; az új szövetség közbenjárójához, Jézushoz és a meghintés véréhez,
amely hatalmasabban beszél, mint az Ábel vére." (Zsid 12:22-24)