HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján
"Az Úr pedig a
Szellem,
és ahol az Úr Szelleme, ott a szabadság."
(2Kor 3:17)
Ungár Aladár
"Nem akarok fizetett állásban lenni az
evangéliumért;
ingyen akarom hirdetni; ha kell, bármilyen munkát elvállalok!"
Hartman László:
Ungár Aladár emlékezete

Ungár Aladár életéről itt olvashatunk.
"Ki választana el minket a Krisztus szeretetétől?
Nyomorúság vagy szorongattatás vagy
üldözés vagy éhezés vagy mezítelenség vagy veszedelem vagy fegyver?"
(Róm 8:35)
"Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek,
sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem
semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely
megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban."
(Róm 8:38-39)
A II. világháború előtt és
alatt emberek millióit hurcolták meg hitükért, származásukért, politikai
elkötelezettségükért. Közülük sokan elpusztultak. Ám azoknak, akik hitükért haltak meg,
a lelküket nem tudták elpusztítani. A választott nép fiai közül mintegy hatmillió embert
öltek meg a náci koncentrációs táborokban. Az az ember, akiről írok, nem a gázkamrában
halt meg, de Pál sorai mindenképpen vonatkoznak rá, ami a nyomorúságot, üldözést,
veszedelmet illeti.
Aki járt Németországban a Fekete-erdőben, ahol a Duna ered, találkozhatott egy festői
városkával, Tottlingennel. Temetője egyik sírkövén ez áll magyarul: Igen, Atyám!,
valamint a következő német nyelvű mondat:
"Christus ist mein leben." (Krisztus az életem.)
A halál időpontja felett pedig ez a név: Andy Ungár.

Ungár Aladár zsidó szülők gyermekeként született 1905-ben. Tizennyolc évesen egy
baleset miatt elveszítette egyik veséjét, húszévesen az öngyilkosság gondolata
foglalkoztatta. Isten azonban kegyelmesen közbeszólt, és Ungár Aladár 1925-ben
elfogadta Jézus Krisztust személyes Megváltójának. E meg nem érdemelt kegyelem
hírnökeként vitte az evangéliumot határtalan lelkesedéssel a szomjazó embereknek. A
fővárosban evangéliumi könyvesboltot működtetett, ezzel is Megváltó Urát szolgálva.
A
holokauszt alatt sokat szenvedett, egészségi állapota fokozatosan romlott. Cukorbetegség,
veseműtét, bélrák követték egymást. 1961-ben amputálták a jobb lábát, 1970-ben pedig a
balt. Mindezen szenvedéssorozat nem törte meg az Úrba vetett hűségét.
Kerekes székben
is járta a gyülekezeteket, szolgált az evangéliumi rádióban, és szerkesztette az Új életet,
majd a Vetés és aratás
című kiadványt Kovács Árpáddal. 1970-ben, 65 évesen hívta haza
Megváltó Ura, sok-sok földi szenvedés után.
Hatvanháromban így ír Tottlingenből
magyarországi barátjának:
"A testi megterhelés mellett hálásan bizonyíthatom magamról,
hogy naponta adatik a szükséges erő. Sokat utazom, általában 18-25 napot egy hónapban.
Mivel legtöbbször csak este van szolgálatom, napközben az írógép mellett ülök. A
rádiószolgálat és a lapszerkesztés sok örömet ad. Új élet címen egy kis 8 oldalas havi lapot
indítottam: sok ezer példány megy szét a nagyvilág minden részébe. ANDY."
A fiatalok nem tudhatják, hogy nemcsak németül, de angolul is tudott. Az 1940-es években
a nagy ébredés idején, midőn Szabó Imre pásztorolta a fasori gyülekezetet, Budapestre jött
"Krisztus középcsatára", a skót James Stewart (aki labdarúgóból lett evangélizátor). Ungár
Aladár volt a tolmácsa. Bár nem tudott tökéletesen angolul, de élő kapcsolatban volt az
Úrral, így Isten mégis alkalmassá tette a tolmácsolásra. Hasonlóan egyszerű ember volt,
mint James Stewart (aki nem végzett teológiát), a szívük az első pillanattól fogva egy
ritmusra vert.
Isten különös kegyelme, hogy Andy egy olyan országban pihenhet, amelynek népéből
számos ember vállalkozott a választott nép üldözésére.
Hartman László
"Az igazak emléke áldott!"
A Szentírás egyértelműen megmutatja, hogy
mit kövessünk:
"Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik az Isten Igéjét hirdették
nektek! Figyeljetek életük végére, és kövessétek hitüket!"
(Zsid 13:7)