VERSEK, HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapja
http://www.vargamakai.com


Watchman Nee egyik levele
Kuang Hszi Vei testvérhez

        A jobb érthetőség kedvéért a levél közreadása előtt, Kuang Hszi Vei: Szellemi kapcsolatom Nee testvérrel c. levele alapján, ismertetem Vei testvér rövid életrajzát.

        Nee és Vei hosszú ideig osztálytársak voltak. Sokat tanultak vagy játszottak együtt. A középiskolában Nee tanúságtétele és folyamatos imádsága után nagy ébredés történt. A Biblia olvasása nagyon népszerű lett. Csodálatos volt látni, hogy majdnem minden osztálytitkár megtért. Még a híres sportolók is befogadták a Megváltót, közöttük Kuang Hszi Vei testvér, aki sok éven át Fukien tartomány teniszbajnoka volt. Ettől kezdve élete azonnal és teljesen megváltozott. 1924-ben a nankingi egyetemre ment tanulni. 1928-ban befejezte az egyetemet, de ekkor még nem mert teljesen az Úr szolgálatába állni hitből, úgy mint Nee testvér. Ekkor 8 évig tanítói állást vállalt.

        1934-ben Nee testvér a győzteseknek tartott konferenciát. Ekkor kapott Vei kinyilatkoztatást, mely fordulópontot hozott az életében. Vei kijelentette, hogy az egész életét az Úr szolgálatára szánja. 1935-ben Nee testvér Santung tartomány Csifu nevű városában élte át a Szent Szellem kiáradását, majd az Úr rendelése szerint Fukien tartomány Csuancsou városába ment, hogy összejövetelt tartson hívőknek, és megkérte Vei testvért, hogy menjen vele. Itt Nee beszélt a győzelmes élet titkáról is, vagyis arról, hogy Krisztust engedjük bennünk élni, ahogyan Pál mondja: "Krisztussal én is keresztre vagyok feszítve; többé tehát nem én élek, hanem Krisztus él bennem..." (Gal 2:20) 1936. nyarán Nee testvér Fukien tartományba, Kulongszuba ment, ahova meghívta Vei testvért is. Ettől kezdve Vei minden idejét az Úr szolgálatában töltötte. 1948-ban Sanghajban összejövetelt tartottak a hívőknek. Itt Nee testvér az "átadás" témájáról beszélt. Az egész igehirdetés a Szent Szellem üzenete volt. Sokan újra átadták életüket az Úrnak, és készek voltak együtt szolgálni a gyülekezetben. A konferencia utolsó estéjén Nee testvér az alábbi kijelentést tette a munkatársaknak: "Vei testvér, ismétlem, hogyha nem tudunk többé embereket adni a kijelentett Krisztusnak, munkánk kudarcra van ítélve. Itt láthatjuk, hogy a keresztyénségben két alapvetően különböző alap van: az egyik, amelyik a cselekedetre, a Szentírás magyarázatára, bibliaismeretre helyezi a hangsúlyt, szellemi ajándékokat, jeleket, csodákat stb. keres; míg a másik azt a képességet tartja fontosnak, hogy Krisztust állítsa az emberek elé, ahogyan Őt Isten kijelentette." (Gal 3:1)

        Az összejövetel után Nee testvér Fukien tartomány Fucsou városának Kuling hegyénél négy hónapos továbbképzést tartott munkatársainak. Itt Vei naponta hét órát töltött Nee testvérrel. Világosságot kapott a szavaiból, óriási segítséget az igemagyarázatban és a szellemi ismeretben.

Témák a következők voltak:

1. Hogyan eddzük szellemünket?
2. Hogyan lehetünk igehirdetők?
3. Hogyan olvassuk a Bibliát?
4. Hogyan hirdessük az evangéliumot?
5. Hogyan vezessük az újonnan megtérteket?
6. Hogyan intézzük a gyülekezet dolgait?

        Amikor a munkatársak lejöttek a hegyről, és visszatértek helyi gyülekezetükbe, az Úr gazdagon megáldotta a gyülekezeteket. Óriási ébredés indult meg, mert hatalommal hirdették az evangéliumot és sokan megtértek.

        1950 elején Nee testvér Hongkongba ment, és nemsokára Witness Lee testvér is követte. Ők tartották az alkalmakat. Nagy ébredés következett. A 300 fős gyülekezet rövid idő alatt 2-3000-re gyarapodott. Ezután Nee testvér visszament Sanghajba. Ő kész volt a halálra is az Úr Jézus nevéért. Ekkor már nagyon feszült volt a politikai helyzet Kínában. Akkoriban már országszerte többszáz gyülekezet volt, sokezer szenttel, és a legnagyobb részük segítséget kapott tőle. Isten akarata szerint szolgált, példát adva az utódoknak.



Watchman Nee levele:
1950. március 10.
Kedves Vei testvér!


        Már régen gondolok arra, hogy írni kellene neked, de mindig halogattam, mert attól féltem, hogy gondolataim még nem eléggé érettek. Mégis úgy gondolom, hogy itt az alkalmas idő. Remélem, hogy alázatosan Isten elé teszed soraimat.

        Attól tartok, hogy Hongkongban és Kantonban a gyülekezetek nehézségei óriásiak lesznek, mégpedig a.) a munkatársak között és b.) a gyülekezetben is. Remélem, hogy amit alább mondok, Isten kegyelméből hozzásegít a helyzet megváltozásához.

1. A vezetőknek meg kellene tanulniok másokat szeretni: képzeljék magukat a helyükbe, gondoskodjanak róluk, tagadják meg magukat érdekükben és mindenüket adják oda nekik, amijük csak van. Ha valaki nem tudja megtagadni önmagát másokért, nem fog tudni vezetni másokat sem a keresztyén élet útján. Tanuld meg odaadni mindazt másoknak, amid van, még ha úgy érzed, hogy semmid sincs. Ekkor az Úr rád fogja árasztani áldását.

2. A gyülekezeti munkás belső ereje legyen arányban munkájával. Nem szabad túlerőltetésnek, túlfeszítettségnek, nyugtalanságnak, szegénységnek, feszültségnek lennie szívében, ne az emberi tervek uralkodjanak, vagy ne előzze meg az Urat. Mindezek nemkívánatos körülmények. Ha valaki szívében túlárad, ami kijön, az is olyan, mint az áradó folyam, amely magával ragad. Valóban szellemi keresztyén legyél, ne csak úgy tegyél, mintha már az lennél!

3. Tanulj meg másokra hallgatni a munkádban! A Cselekedetek 15 tanítása az, hogy hallgassunk, vagyis hallgassuk meg minden testvér látását, mert esetleg a Szent Szellem szól rajtuk keresztül. Nagyon vigyázz, hogy amikor nem vagy hajlandó meghallgatni a testvérek hangját, nehogy a Szent Szellemét se halld meg! Minden gyülekezeti munkás és elöljáró üljön le, és hallgassa meg a testvéreket! Adj korlátlan lehetőséget a beszédre! Legyél szelíd, törj meg, és légy kész meghallgatni másokat!

4. Sok embernél az a baj, hogy nem törnek meg. Lehet, hogy hallottak róla, de nem látják át a fontosságát. Ha valaki megtört, nem akarja mindig keresztülvinni a saját elképzeléseit sem a szervezeti kérdésekben, sem a tanításban; nem állítja, hogy megérti az embereket vagy képes bizonyos dolgokra; nem tör hatalomra vagy nem akarja saját hatalmát másokra erőszakolni; nem veszi magának azt a szabadságot, hogy testvéreket kritizáljon vagy nem fog velük fölényeskedni. A megtört testvér nem próbálja védeni magát és nincs szüksége arra, hogy bármire is visszatekintsen.

5. Ne legyen feszültség sem az alkalmakon, sem a gyülekezetben! Tanuld meg, hogy a gyülekezet ügyeiben ne te tegyél meg majdnem mindent! Oszd el a munkát mások között, és használják saját józan ítélőképességüket és döntsenek! Először beszéld meg velük a követendő alapelveket és utána győződj meg róla, hogy ennek megfelelően végezték-e a munkát! Nem jó, ha túl sok mindent csinálsz személyesen. Az összejöveteleken ne helyezd magad túlságosan az előtérbe, mert a testvérek még úgy érezhetik, hogy tőkét kovácsolsz a helyzetedből! Tanulj meg bízni a testvérekben és oszd fel a munkát közöttük!

6. Isten Szellemét nem lehet a gyülekezetre korlátozni. Légy engedelmes iránta, különben nem ken fel többé, a gyülekezet megfárad, vagy talán még unatkozni is fog! Ha szellemed erős, végigsöpör rajtuk, és tíz perc alatt meggyőzi a hallgatóságot; ha gyenge; még az sem segít, sőt ártalmas is lehet, ha fenyegetéseket vágsz a fejükhöz és jó hosszan beszélsz.

7. Igehirdetésed ne legyen túl hosszú vagy túlságosan aprólékos, nehogy a szentek szelleme unatkozni kezdjen! Igehirdetésed ne legyen felületes gondolatok vagy üres szólamok halmaza, kerüld a gyerekes példákat és az olyan érveket, amelyek annyira mindennapiak, hogy a hallgatóság gyerekesnek tartja! Tanuld meg a lényeget egy fél óra alatt elmondani! Ne gondold, hogy ha te magad élvezed a mondandódat, szavaid feltétlenül Isten szavai!

8. Az imaórákon gyakran tör ránk az a kísértés, hogy Igét hirdessünk vagy hosszan beszéljünk. Az imaóra legyen az imádkozás ideje; a túl sok beszéd megterheli lelkiismeretet, és az összejövetel kudarcba fullad!

9. 1948-ban a fukieni Kulingban végzett munka kivételes eset volt. A munkatársaknak sokat kell tanulniuk, hiányos tudással, nem teljes megtöretéssel és megbízhatatlan ítélőképességgel az ember nem foglalkozhat másokkal. Ne vonj le túl gyors következtetéseket; még ha valaki éppen csinál is valamit, tegye félelemmel és rettegéssel! Ne kezeld könnyedén a szellemi dolgokat!

10. Tanuld meg, hogy ne csak a saját ítélőképességedben bízzál! Nem biztos, hogy amit igaznak tartasz, az is; amit rossznak látsz, esetleg nem is rossz. Ha valaki alázatosan rászánta magát a tanulásra, legalább néhány év kell hozzá. Ezért ne bízzál túlságosan magadban, vagy ne legyen nagyon határozott véleményed gondoskodásodról!

11. Veszélyes lenne, ha a gyülekezet tagjai követnék döntéseidet, mielőtt érett keresztyén vagy. Az Úr előbb benned és gondolataidban munkálkodik és megtör, és csak azután érted meg Isten akaratát és képviselheted. A tekintély Isten akaratának ismeretén alapszik. Ahol az Úr akarata és célja nem nyilvánul meg, ott nincs meg hatalma sem.

12. Isten szolgájának Őáltala kell folyton növekednie. Hiszem, éppen most végzi ezt a munkát; ne nézz magadba, mert elcsüggedsz! Lehet, hogy Isten vezetőnek szánt. Előfordulhat, hogy más testvérek is bekapcsolódnak a hongkongi munkába, mert ebben látják Isten vezetését. Azt hiszem, nyugodtan kell néznünk a dolgok elébe.

Testvéred az Úrban: Ni To-seng (Watchman Nee)


        "Ellenben, ha kitartóan cselekszitek a jót, és tűritek érte a szenvedést, az kedves az Isten szemében. Hiszen erre hívattatok el, mivel Krisztus is szenvedett értetek, és példát hagyott rátok, hogy az Ő nyomdokait kövessétek;" (1Pt 2:20b-21)

        "A közöttetek levő presbitereket tehát kérem én, a presbitertárs és Krisztus szenvedésének tanúja, valamint eljövendő dicsőségének is részese: legeltessétek az Isten közöttetek levő nyáját; ne kényszerből, hanem önként, ne nyerészkedésből, hanem készségesen; ne is úgy, mint akik uralkodnak a rájuk bízottakon, hanem mint akik példaképei a nyájnak. És amikor megjelenik a főpásztor, elnyeritek a dicsőség hervadhatatlan koszorúját. Ugyanúgy, ti ifjabbak: engedelmeskedjetek az idősebbeknek, egymás iránt pedig valamennyien legyetek alázatosak, mert az Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad." (1Pt 5:1-5)

        "Alázzátok meg tehát magatokat Isten hatalmas keze alatt, hogy felmagasztaljon titeket annak idején! Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok! Legyetek józanok, vigyázzatok, mert ellenségetek, az ördög, mint ordító oroszlán jár szerte, keresve, kit nyeljen el. Álljatok ellene a hitben szilárdan, tudván, hogy ugyanazok a szenvedések telnek be testvéreiteken a világban! A minden kegyelem Istene pedig, aki elhívott titeket Krisztusban az ő örök dicsőségére, miután rövid ideig szenvedtetek, maga fog felkészíteni, megszilárdítani, megerősíteni és megalapozni. Övé a dicsőség és a hatalom örökkön örökké. Ámen." (1Pt 5:6-11)