HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

Csopják Attila: EGY A SZÜKSÉGES

Egy a szükséges... amíg élünk
Csak ezt keressük szorgosan;
S ha megtaláltuk, mit se féljünk,
Haladhatunk már biztosan.

Nem földi kincs, amit a rozsda
Megemészthet itt, vagy melyet
Magával vinni más világra
Szegény lelkünknek nem lehet.

Nem dicsőség, nem földi pompa,
Nem fényes hírnév, vagy egyéb:
Hiába gyűjtenéd halomba,
E földdel együtt mind megég.

Egy a szükséges csupán: Jézus!
Őt ragadd meg, Ő kell neked!
Egyetlen út Ő az Atyához,
S mert föltámadt: Ő életed!



Csopják Attila (1853-1934) élete


Szepes megyében, Merény községben született. A szülőföldjén magyarok, németek (cipszerek) és szlovákok éltek. Ez a német lakosság mutatott legnagyobb mértékű lojalitást a magyarság iránt a Kárpát medencében lezajlott történelmi viharok közben. Csopják Attilát középiskolai végzettsége az akkori alkalmaztatási viszonyoknak megfelelően pénzügyminisztériumi tisztviselővé és a Baptista Hitközség első elöljárójává (1906-1908) tette.



Szepes vármegye (szlovákul Spiš, németül Zips, lengyelül Spisz, latinul Scepusium) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részében.


Területe jelenleg Szlovákia és Lengyelország között van felosztva. A vármegyével megegyező földrajzi–történelmi terület elterjedt elnevezése Szepesség. Polgári állásában hatáskörébe tartozott az állami jövedéki ügyek ellenőrzése.
Ebben a helyzetében tett gyakran bizonyságot Jézus Krisztusról és így egyrészt országszerte pénzügyőrök (fináncok) tértek meg; másrészt elég jelentős társadalmi rangja mentesítette a hívőket különféle hatósági zaklatásoktól és a vidéki kiskirályok törvényszegő magatartásától.
Népszerűsége az ország testvéri körében éppen úgy növekedett, mint a különböző világi testületek és előkelőségek szemében. A debreceni dohánygyárban egyszer Csopják Attila – kíséretének nagy csodálkozására – összeölelkezett mindenki szeme láttára a poros dohánygyári munkásokkal.
– Ha tudtuk volna, hogy a méltóságos úrnak itt testvérei dolgoznak! – Sopánkodtak és kérték az elnézését.
A méltóságos úr megnyugtatta őket, és azt sem tagadta, közös hit fűzi őket össze Jézus Krisztusban, onnan van a testvériség. Vácott országgyűlési képviselőnek jelöltette magát. A második világháború után a helyi Vak Bottyán Múzeumban kiállították a plakátját, szociális igazságosságot követelő programját és egy kis bökverset, amiben a város polgári jelöltjei kicsúfolják őt. A választáson természetesen nem volt sikere. Arról sem tudott senki, hogy a summások és dohánytermelők életkörülményeit javítani szándékozó Csopják Attila nem kifejezetten baloldali politikus, hanem egy istenfélő, éber lelkiismeretű egyén. Mikor Csopják politikai kísérletéről egy cikk jelent meg a Békehírnökben (1967. január 1-i számban), a Múzeum vezetősége jobbnak látta, ha azonnali hatállyal minden Csopjákról bemutatott képet, prospektust és plakátot véglegesen kivonjon a tárlatból. Lekerült a nagy tábla: "Éljen Csopják Attila!"



Csopják Attila testvér kint volt Bécsben, és nagyon kérték, hogy egy igazi szép magyar éneket énekeljen. Ő a testvéreket kérte, hogy majd délutáni alkalmon. Ebéd után megírta Ha nem volna Üdvözitőm nékem cimű éneket és a bécsi testvérek nagy örömére elénekelte ezt a gyönyörű szép magyar éneket. Hallomásból tudom. (Hornyák János)



Csopják Attila: TUDSZ-E SZERETNI

Szeretni nem tud minden ember.

A lélek drága gyöngye ez,
melyet a testtől senki nem nyer,
csupán csak Isten adja ezt.

Szeretni tudni – kincs a Mennyből.
Ez tesz gazdaggá igazán.
Mellette oly kicsinyre törpül
minden művészet, tudomány.

A gőg, kevélység meg nem érti,
hogy ez valóban létezik,
de ha egy szívben elkezd égni,
az érzi édes, szent tüzit.

Szeretni Istent, embertársat,
szolgálni, tenni szívesen.
Irgalmat, üdvöt nyújtni másnak,
Dicsérni Istent szüntelen.

És átkarolni gyöngédséggel
ellent, barátot boldogan.
Szeretni nem tud minden ember,
csak kiben Isten Lelke van.



Tekints csak fel a Golgotára,
ott látod Jézust, hogy szeret.

Ő felvette bűnöd magára
és érted önként szenvedett.

Ó szív, kívánj e drága kincsből,
s ha kell, forrását megleled!
Istennek örök szerelméből
meríthetsz hittel – eleget.
/Forrás: erdelyikeresztyenek.network.hu/

Hornyák János hozzászólása: "Egy idős Testvértől hallottam, amikor Csopják Attilla testvért egy ügy elintézése miatt kereste a minisztériumban. Kopogott, és az ajtónyitás után bent az irodában kereste Csopják testvért. Pár perc után Testvérünk felemelkedett a szék mellől, mert térdelve imádkozott." Ilyen vezetőkre van szükségünk ma is. (MR)



Jézus Krisztus, a Megváltónk most is kérdi tőlünk: Szeretsz-e engem?

"Mert az az Isten iránti szeretet, hogy parancsolatait megtartjuk, az Ő parancsolatai pedig nem nehezek. Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk." (1Jn 5:3-4)




2019.02.24.



Andrew Brunson: a magyarok bátran szembe szállnak a liberális elitekkel


Példamutató, bátor politikának nevezte az Orbán-kormány keresztény értékek melletti elköteleződését Andrew Brunson amerikai presbiteriánus lelkész, aki nemrégiben ünnepélyes keretek között, Washingtonban tette le a magyar állampolgársági esküt. A Magyar Nemzetnek nyilatkozva a vallásszabadságért kiálló lelkész kifejtette, törökországi szolgálata alatt közösségével segítették a Szíriából érkező menekülteket, akik a humanitárius válság elől menekülve hagyták el szülőföldjüket.
"A fizikai segítség mellett a menekültek spirituális igényeiről is igyekeztünk gondoskodni, hiszen Szíriában nem volt lehetőségük hallgatni az Igét. Az is fontos célunk volt, hogy ne Európa felé vegyék az irányt, hanem a hazájukba térjenek vissza, és ott erősítsék a keresztény közösségeket" – mondta a lapnak.



Szélpálné Horkay Jolán: Látogatásom a Mennyben története itt


Csopják Attila pénzügyminisztériumi tisztviselőként dolgozott, és a magyarországi baptista egyház első elöljárója volt 1906 és 1908 között.
Részlet Szélpálné Horkay Jolán: Látogatásom a Mennyben írásából:
"Folytattuk a sétánkat, elcsodálkozva azokon a dolgokon, amiket láttunk. Észrevettem, hogy nem messze tőlünk három szakállas úriember ül egy fehér kerek márványasztal körül, ami ott volt a járda mellett. Az egyik ember felállt, és felém jött.
Majd ezt mondta: - Én nem hiszem, hogy te megismersz engem. Ismertem az édesapádat. Valaha hallottad a nevemet emlegetni tőle? Nevem Csopják Attila.
Szó nélkül néztem rá, és bizonytalan voltam. Ezt válaszoltam:
- Várj egy kicsit, emlékszem, hogy az édesapámnak voltak könyvei, amire a neved volt ráírva.
- Igen, mondta, írtam néhány könyvet.
Ekkor megvilágosodott előttem, hogy ez az ember evangélista volt Magyarországon az első baptisták közül."




Andrew Brunson többször járt már Magyarországon, és gyermekei is magukénak vallják a magyar örökséget. Néhány napja a Magyar Nemzetnek nyilatkozva méltatta a magyar kormány keresztényeket megsegítő politikáját és a Hungary Helps Programot. Mint mondta, bölcsnek tartja azt a megközelítést, amely a Közel-Keleten a keresztény közösségek újjáépítésére fókuszál, s így hozzájárul ahhoz, hogy a menekültek hazájukban élhessék le az életüket (s4c.news)