HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján

Mátrainé F. Irma

BÍZZATOK!

Mátrainé Fülöp Irma könyvében Istennel való járásának apró történeteit beszéli el. A történetek a volt Monte-Carlo Rádió adásainak íródtak. 1956-ban Amerikában telepedtek le. A TWR-nél kezdte a munkát, a Nőktől nőknek c. műsorban. Ma már csak kéziratokat küld a rádiós szolgálat részére, és ezeket hallhatják a hallgatók szerdánként a rövidhullámon és a Hotbird-ön este.



Egy részlet a könyvből

Asztali imádság

Vendégségben jártunk egy hölgynél. Úgy tízéves lehettem. Csemegét tett elém az asztalra, majd nemsokára azt mondta: "Milyen álmos szegényke, itt az asztalnál szundított el!" Pedig én csak imádkozásra hajtottam le a fejemet, mielőtt hozzáláttam volna a csemegéhez. A hölgynek viszont eszébe sem jutott, hogy ilyesmit teszek. Ebből fiatalon megtanultam, hogy nem minden családban szokás az asztali imádság.

De miért imádkozzunk étkezés előtt?

Mert az asztali imádságnak Bibliai alapja van. Köztudomású, hogy úgy az Ó, mint az Újszövetségi hívők rendszeresen gyakorolták. Azaz, követendő példát mutattak. Sőt Jézus is tette. (1Sámuel 9:13, Máté 14:19, ApCsel 27:35)

Ezenkívül az asztali imádságnak ételszentelő hatása is van. Amiatt is jó, ha gyakoroljuk. Istent kérjük, és Ő megszenteli a táplálékot számunkra, amint olvassuk: "hogy hálaadással fogyasszák a hívők... mert megszentelődik az Isten Igéje és a könyörgés által." (1Timóteus 4:3-5). Az ételszentelés sok mindent jelenthet. Például azt, hogy ha véletlenül romlott ételt eszünk, Isten megóvhat bennünket a gyomormérgezéstől, vagy úgy megáldja az egyszerű ételt, hogy minden cseppje tápláló erővé válik számunkra; esetlen gyenge gyomrot emésztőképessé tesz; vagy fáradtságból és gyengeségből frissít fel bennünket...

Végül azért is imádkozzunk étkezés előtt, mert egészséges. Az orvosok javasolják, hogy evés előtt csillapodjunk le; lassan, nyugodtan együnk; s evés közben lehetőleg csak kellemes témákról beszélgessünk. Az imádság erre is jó! Csillapít, nyugtat, békés hangulatot teremt...Ezek után már csak az a kérdés: Mit foglaljon magába az asztali imádság, s ki mondja el?

Az Úr Jézustól, a Bibliai szentektől, meg az említett Biblia versből tanulhatunk.
(1Tim 4:3-4) Először is hálás szívvel köszönjük meg a táplálékot és az étvágyat. Aztán kérjük Istent, hogy áldja meg testünk számára az eledelt, illetve erősítsen meg általa az Ő szolgálatára.

Viszont, hogy ki mondja el, az már családi szokásokon múlhat. Lehet, hogy a családfő imádkozik saját szavaival mindannyiuk nevében. Vagy ha vendég van, esetleg őt kérik meg. Vagy, ahol több gyermek ül az asztalnál, felváltva ők imádkozhatnak. Bármilyen megoldás jó. Csak az a lényeg, hogy imádkozzanak.


"Milyen álmos szegényke" mondta ismerősöm, mikor gyerekként imára hajtottam fejem mielőtt csemegéit elfogyasztottam volna. Szegény nem tudta, hogy imádkozom, mert őt senki sem tanította az étkezés előtti imára. Sajnálatra méltó az ilyen ember helyzete! Ezért minél korábban tanítsuk meg gyermekeinket imádkozni az asztalnál!


A Bölcsesség az utcán kiált

Példabeszédek 1:2

Minden nemzetnek vannak közmondásai. Salamon, a Példabeszédek Könyvében ilyeneket rögzitett le. Legtöbbje tőle származott. Főtémája: Az isteni bölcsesség gyakorlata és jutalma. Mindjárt bevezetőben kijelenti, hogy tanácsai mindenkinek szólnak. Javasolja, hogy
"Ismerd meg a bölcsességet és az intést, értsd meg az értelmes mondásokat!"
(Péld 1:2)
Ez arra utal, hogy a bölcsesség elnyerése rajtunk áll. Tőlünk függ, hogy kutatjuk-e a rávezető utat; fáradozunk-e elnyerésén; és átvisszük-e a gyakorlatba a tanultakat, vagy nem.

Mai Igénk főleg a következő három kérdéssel foglalkozik:
1. Az Isten és szülők iránti engedelmesség áldása,
2. a kapzsi emberek társaságának és kisértésének kerülése,
3. az Isten iránti engedetlenség következménye.
Foglalkozzunk ezekkel a kérdésekkel egyenként!

1. Az Isten és szülők iránti engedelmesség áldása a 7-9. versekben található.
"Az Úrnak félelme az ismeret (illetve a bölcsesség) kezdete."
Mondja. Vagyis, aki bölcsességre vágyik, annak elsősorban meg kell ismerni Istent, és követni kell Őt. Miért? Mai nyelven azért, mert aki Jézus befogadása, és az Ige tanulmányozása által személyesen megismeri Istent, abba a Krisztus Lelke költözik be. Ez már maga isteni bölcsesség forrásává válik őbenne. S ha még teljes uralmat is ad neki, és egyre több bölcsességet kér tőle, akkor Isten azt is megadja. (Jakab 1:5-8) Azaz, döntéseit, szavait, tetteit, testét, lelkét, szellemét elárasztja vele.
Mihez kell az isteni bölcsesség? Már a Megváltó és általa a bűnbocsánat és üdvösség elnyeréséhez is. Ezért jutunk hozzá kutatás által! Aztán az élet minden problémájához, mint pl. időnk beosztásához, munkánkhoz, helyes táplálkozáshoz, gyermekeink neveléséhez, bizonyságtételhez, szenvedéshez, stb. A szülők iránti engedelmességet meg azért javasolja, mert az egyrészt dicsőséget szerez, másrészt a 6:20-22 szerint folyamatos vezetés, biztonság és tanács forrását is biztositják.
"Szüleim az ilyesmit megtiltották; anyám ilyenkor ezt tenné; Apám ebben a helyzetben ezt mondaná", jut eszünkbe kis- és nagykorunkban döntés előtt gyakran. Ha követjük hangtalan utasításukat és példájukat, akkor nemcsak életükben, hanem még haláluk után is vezetést, oltalmat, és tanácsot nyerünk általuk.

2. Majd a kapzsi emberek társaságának és kisértésének kerülésére vonatkozó javaslatok a 10-19 versekben találhatók. Itt arra figyelmeztet Salamon, hogy ne hallgassunk csábításukra, és ne járjunk velük, mert a kapzsiság sok bűnre és végül halálra vezethet. Milyen bűnre vezethet? Pénzért lopnak, csalnak, hazudnak és ölnek az emberek. Munkahelyen egy cérna, toll, ceruza, vagy szerszám, stb. lopása még sok kapzsi keresztyén számára sem tűnik bűnnek. Pedig Isten előtt olyan súlyos, mint a betörés, vagy gyilkosság.
"Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme (nem a pénz maga!), amely után sóvárogva egyesek eltévelyedtek a hittől, és sok fájdalmat okoztak önmaguknak."
Írta Pál apostol az 1Tim 6:10-ben. Salamon meg azt mondja, hogy miatta tudat alatt, lassú öngyilkosságot követnek el sokan. Mert a kapzsiság öl!

3. Az Isten iránti engedetlenség következményéről meg a 20-23 versekben olvasunk. Erről Salamonnak röviden az a véleménye, hogy aki jó napokban nem hallgat a jó szóra, az a bajban ne számítson segítségre. Más szóval: "Ki mit vet, azt arat!" Csak az a baj, hogy nem csak az arat, aki vet; hanem a környezete is. Vagyis, amikor valaki bűnéért állást veszít, börtönbe kerül, vagy Isten fenyítékében részesül, akkor élettársa, gyermekei, unokái, szülei, testvérei, gyülekezete és Isten hírneve is nagy szégyent vall, és keservesen ráfizet. Erre is gondolnunk kell! A isteni bölcsesség mindenki számára elérhető.
"A bölcsesség az utcán kiált, a tereken hallatja szavát... a városkapuk bejáratánál mondja mondásait:" (20-21 v.)
Azaz javaslatai a természetben, az eseményekben, szüleink tanácsaiban, mindenütt és mindenben, de főleg Isten Igéjében felismerhetők. Kutassuk hát, és kövessük szavait!