HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapja



Elisabeth Seiler

ELHÍVÁS - VEZETÉS

HIRDESSÉTEK CSODÁLATOS DOLGAIT!

Zimányiné Piros Erzsébet szerkesztésében
és kiadásában jelent meg.

Seiler Erzsébet az 1889. év utolsó napján született Dél-Németországban. Már kilenc éves korában feltámadt benne a csillapítatlan vágy: bárcsak misszionárius lehetnék! 1916-ban belépett a libenzelli missziós intézetbe. Csodálatos imameghallgatást és vezetést tapasztalt. 1923-ban Kínába utazhatott. Könyvében leírta élményeit, mit élt át Jézus Krisztussal, Ura szolgálatában. Egyszer súlyos kolerajárvány tört ki. "Ez az iszonyú betegség hihetetlen gyorsan végzett áldozataival. Akinek egy napon kétszer volt rohama az már a halál zsákmánya lett. Akinek csak egyszer, azt még megmenthettük ezzel az eljárással. Házról házra jártunk az agyaggal való kezelést alkalmazva, hogy gátat vessünk a járványnak. Később kísérőmmel, egy bibliás asszonnyal, akiről lesz még mondanivalóm, meglátogattunk egy külső állomást. Én az ottani segítő ágyában aludtam, nem tudva, hogy az illető nemrég halt meg kolerában. Fertőzést kaptam és éreztem, hogy a félelmetes betegség engem is megtámadott. Nem tudtam, hogy meg kell-e halnom. Az első roham után azonnal alkalmazták nálam is az agyaggal való kezelést. Borzalmas fájdalmak gyötörtek, de akaratomat teljesen átadtam mindenható Uramnak. Őt illette a rendelkezés joga felettem. Utolért a második roham is, de szerencsére nem ugyanazon a napon, különben meg kellett volna halnom. Bibliás asszonyaim igen nagy aggodalomban voltak miattam. Ágyam körül térdeltek, keservesen sírtak és tusakodtak az életemért. Mind megvizsgálta magát, nincs-e valami rendezetlenség az életében, ami Isten közbelépését akadályozhatná. Mindent megvallottak, bűnbocsánatért, majd ismét az életemért könyörögtek. Az Úr végtelen szeretetében meghallgatta imájukat és meggyógyított. A segítség oly csodálatos volt, hogy pár nap múlva már munkámat is folytathattam. Visszatekintve ámulnom kellett, Isten milyen csodálatos módon tartotta meg életemet Kínában, ahol annyi testi veszedelemnek voltam kitéve." Isten ma is csodákat tesz és szavát megtartja. Példája bátoríthat az Úr Jézus Krisztus követésére, odaszánt életre és szolgálatra.


Elisabeth Seiler életrajzát itt elolvashatod.

Egy történet a könyvből

A hívő asszony mártírhalála

Gyülekezetünkben volt egy kedves hívő asszony, aki hűen követte Megváltóját, bár férjétől otthon sokat szenvedett. Gyakran kikapott tőle, mikor az összejövetelről hazament. A férj mindenáron vissza akarta téríteni őt a bálványhitre, az asszony azonban hű maradt Jézushoz és meg is keresztelkedett. Egy napon, amikor a gyülekezetből hazatért, férje odakötötte az ágy lábához, és vak dühében egy doronggal úgy megverte, hogy leszakadt a dereka. Felesége nyugodt maradt és így szólt:
- Üss csak. Ha agyonütsz, a Mennybe jutok; de míg a lábaim bírják, a gyülekezetbe fogok járni, hogy Isten Igéjét halljam.

- Ez a belső nyugalom és Jézus iránti nagy szeretet ámulatba ejthette az embert, mert abbahagyta a verést. Az asszony se orvosi kezelést, se ápolást nem kapott. De nem is panaszolta be férjét sehol. Mihelyt valamennyire rendbe jött, nagy erőlködéssel és fájdalmak között elvonszolta magát az imaházba, hogy többet halljon Jézusról. Panasz nélkül szenvedett, Jézus iránti szeretetből. A testén esett sérelmeket és férje szörnyű dühkitöréseit, szidalmait türelmesen fogadta és úgy tekintette, mint Isten nevelő eszközeit. Másoknál soha nem panaszkodott férjére. Évekig bátran és csendben hordta szenvedését. Nekünk csak azért mondta el, mert faggattuk; tudni akartuk, miért olyan gyenge és beteges.

Később megbetegedett és úgy látszott hogy meghal. De férje szívében még mindig nem tört meg a harag. Ó mennyi mindenre van szükség, míg egy megkeményedett szívet az Úr szeretete megnyithat! Az asszony élete utolsó szakaszában sem volt egyáltalán szomorú. Arca ragyogott, és az öröm, hogy szeretett Urához mehet, nagyobb volt minden fájdalmánál.

Férjétől elbúcsúzott és kérte, kövesse ő is az Úr Jézust, hogy viszontláthassák egymást a Mennyben. Vajon látta a megnyílt eget, vagy magát az Úr Jézust? Sosem tudtuk meg, de megtisztult arccal távozott.



A férfi ebben a pillanatban összeroppant. Mit cselekedett, miért kellett feleségének miatta így szenvednie? Olyan hosszú időn keresztül nem vette észre, milyen kedves, csendes, dolgos, szorgalmas felesége volt. Szégyennel és bűnbánattal vegyes szörnyű fájdalom tört rá. Sírni és kiáltani kezdett. Jajgatott, ahogy csak tudott. Mint űzött vad rohant végig az utcán. Teljesen kimerülve ért a misszionáriushoz és fennhangon vádolta magát:

- Drága jó feleségem meghalt, és én vagyok az oka! Kérlek, segíts, segíts nekem, hogy én is odajussak, ahova a feleségem került.

Mikor kissé lecsendesedett, megnyitotta a szívét, megvallotta minden súlyos bűnét és szívből megalázkodott vétke alatt. És ó, csodák csodája, a férfi átélhette, hogy Isten megbocsátja a bűnt Jézusért. Az Úr segítségével új életet kezdhetett. A férfi megtérése feletti nagy örömöm mellett azonban szüntelenül arra kellett gondolnom, amit egy vers így fejez ki:

Szórd el a szeretet szirmait
Szenvedők útjára még ma itt!
A koporsóra friss virág hull,
S az élő nem kap. Mondd miért?
Mért fukarkodsz a szeretettel,
S vársz, míg egy szív a sírba tért?

Sajnos sok családban olyan nagy a belső nyomorúság! Remélem, hogy ezeken a sorokon keresztül egyesek jobb meggyőződésre jutnak, megtérnek és megtanulnak az Úr szeretetével szeretni ott is, ahol ez nehéz. Miért várjuk meg, hogy a könyörtelen halál rázzon fel bennünket? Minden fájdalom mellett milyen elégtétel, ha tudhatjuk, hogy sok örömöt szerezhettünk az eltávozottnak. Mennyi keserű könnyet felszárít ez a tudat!

Az az imádságom, hogy talán éppen ezeken a történeteken keresztül sokan megtalálják a Jézushoz vezető utat, vagy azok, akik elaludtak újra felébredjenek, s az Urat ne csak tíz, hanem száz százalékig kövessék. Örömmel adok hálát Istennek, hogy nemcsak ezeket a pogányokat kereste és találta meg, hanem még sok léleknek segíteni akar.

Övé a dicsőség és a magasztalás.

"Mert Ő kegyelmes és örökké tart az Ő jósága."

Ámen.



Jézus Krisztus a Szabadító, Gyógyító, Megváltó.
Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.



ÉLETRAJZOK, OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Elisabeth Seiler írásai