MAKAI ROZÁLIA: DROG, ALKOHOL, NIKOTIN


Részlet Rajcsik János történetéből

Mi is, mint oly sok fiatal házas, azt hittük, hogy majd megmutatjuk a világnak, hogy meg tudunk állni a saját lábunkon, nincs szükségünk a szüleink és az idősebbek tanácsára, tapasztalatára. Szép lassan elmaradoztunk a templomból. Nem Istenre bíztuk, hanem magunk vettük kezünkbe sorsunkat. Mindketten nagyon sokat dolgoztunk. Nem maradt időnk Istenre, egymásra, a problémák megbeszélésére, megoldására.
Egyre nehezebb volt számomra a terhek elviselése, a problémák megoldása. Már kezdett rendszeressé válni, hogy esténként megiszom egy-két üveg sört. Eleinte minden jót: jó közérzetet, jókedvet, jó hangulatot megkaptam az alkoholtól. Elfeledtette velem gondjaimat, problémáimat.
Ekkorra már kezdtem megszeretni, sőt egyre jobban kerestem az ital társaságát. Egyre nagyobb szükségét éreztem a jelenlétének.

A család már másodlagos kérdés volt, már a munkám rovására is ment ez a nagy barátság az alkohollal. Észre sem vettem, hogy már kialakult a függőségem. Családtagjaim életébe beköltözött a félelem, a rettegés. Ők hiába hiába akartak megóvni a sok megaláztatástól, szégyentől. Nem hallgattam rájuk, mert nekem akkor már az alkohol parancsolt.
Már annyira a hatalmába kerített, hogy nem tudtam tőle megszabadulni.

A Jóisten kegyelmének köszönhetően rájöttem arra, hogy egyedül nem tudok megszabadulni attól az életformától, amely az alkohol irányításával a családot a szétesés, magamat meg a szakadék mélye felé vezet.
Akkor még nem is gondoltam rá, hogy az a Jóisten - akitől évekkel ezelőtt eltávolodtam - nyújtja felém segítő kezét. Megadta számomra egy új élet kezdésének lehetőségét, amelyben már az alkohol nem szerepel. Olyan emberekkel vett körül, akik a legmesszebbmenőkig megadták azt a segítséget, amely lehetővé tette számomra az alkoholmentes életet.

Hálával tartozom Urunknak azért, hogy felnyitotta szememet, adott akaraterőt, kitartást, hogy az alkoholmentes úton idáig tudtam járni. Továbbra is kérem segítségét, hogy adjon mindig annyi erőt, hogy a kísértéseknek ellent tudjak állni, mert az alkoholos és az alkoholmentes életforma között akkora a különbség, mint ég és föld között.

1988. szeptember 10-e óta
új életem kezdődött Isten szeretetével beragyogva.



Dicsőség az Úrnak!