Ki ne szeretné egyik csodát a másik után átélni? De vajon elég-e, ha csupán vágyunk rá,
vagy imádkozunk érte? Vagy kell valamit tennünk is érdekükben? A Thompson Chain
Reference Biblia vezérfonala alapján több példát találunk arra nézve, hogy mik voltak
Isten csodáinak előfeltételei.
Például, a 2 Királyok 3:9-20 szerint Izráel királya két társával Móáb ellen harcba indult.
De "...nem volt vize a seregnek, sem az utánuk hajtott állatoknak." Mire a királyok
Elizeus prófétához mentek tanácsért. A próféta meg Isten ihletésére a következőket
mondta:
csináljatok sok gödröt ... a patakmederben. Mert ezt mondja az Úr:
Nem láttok szelet, nem láttok esőt, mégis megtelik ez a patakmeder vízzel, és ihattok ti
is, meg a jószágaitok, az állataitok is...
Történt másnap reggel..., hogy egyszerre csak víz áradt Edóm felől, és megtelt az a vidék
vízzel."
Ebben az esetben Isten azt várta el népétől, hogy hittel viszonyulva ígéretéhez, ássanak
gödröket. Nem arról van szó, hogy Isten nem tudta volna megtölteni a patakmedret az ő
közreműködésük nélkül. De arról igen, hogy mielőtt megáldotta volna őket látni akarta,
hogy mennyire bíznak benne és engedelmeskednek. Ha tehát csodát akartak látni, akkor
ásniuk kellett. Mikor aztán ástak, akkor megtörtént a csoda.
Aztán a 2 Királyok 4:3-7 alapján meg egy özvegyet azzal fenyegette a hitelezője, hogy
elveszi tőle két gyermekét rabszolgának, ha nem fizeti ki adósságát. Ő is Elizeus
prófétához folyamodott segítségért. Mire Elizeus megkérdezte tőle:... mi van a házadban?
Az asszony így felelt:
Nincsen egyéb... csak egy korsó olaj. Elizeus ezt mondta: Menj, kérj kölcsön
edényeket... de nem keveset. Azután... tölts ezekbe az edényekbe. Amelyik megtelt,
tedd félre!
Az asszony elment és... töltögetett. Amikor megteltek az edények, ezt mondta az egyik
fiának: Tégy elém még egy edényt! De az így felelt neki: Nincs több edény!
Ezután nem folyt több olaj. Az asszony elment az Isten emberéhez, és elbeszélte
ezt. Ő pedig így szólt: Eredj, add el az olajat, és fizesd ki az adósságodat. Ami
pedig megmarad, abból élj a fiaiddal együtt!"
Ebben az esetben meg az Úr azt várta el az özvegytől, hogy hittel engedelmeskedve a
prófétának kérjen kölcsön edényeket s töltse meg azokat a meglévő kis olajból. Csak
azután jött a csoda, illetve megoldás számukra. A kérdés: Te meg én végigjártuk volna-e
a szomszédságot edényekért abban a tudatban, hogy a pici olaj kétség nélkül meg fog
szaporodni?
A 2 Királyok 5-ben meg azt találjuk, hogy Izráel királyához elment egy bélpoklos, arám,
hadseregparancsnok. Kezében volt egy levél saját királyától, amelyben kéri az izráeli
királyt, hogy gyógyítsa meg parancsnokát. A király megijedt és rettegni kezdett. Mikor
Elizeus próféta meghallotta a dolgot azt üzente neki: "Küldd ide az embert. Hadd lássa
meg, hogy van próféta Izráelben." A parancsnok odament, de csak a kapuig jutott, mert
Elizeus ...követet küldött hozzá ezzel az üzenettel, Menj, és fürödj meg hétszer a
Jordánban, akkor újra megtisztul a tested!
Naamán azonban megharagudott, elment, és így szólt: Én azt gondoltam, hogy majd ki fog
jönni, elém áll, és segítségül hívja Istenének, az Úrnak a nevét, azután végighúzza kezét a
beteg helyen, és meggyógyít a bél poklosságtól... Azzal megfordult, és haragosan
eltávozott. Szolgái azonban ... így szóltak... Atyám, ha a próféta valami nagyot parancsolt
volna, azt is megtetted volna. Mennyivel inkább megteheted, amikor csak azt mondta,
hogy fürödj meg, s megtisztulsz.
Lement tehát, és megmerítkezett hétszer a Jordánban...Akkor újra tiszta lett a teste...
Ezek alapján Naamántól meg azt várta el Isten, hogy kétség nélkül engedelmeskedjen
prófétájának. Vagyis merítkezzen meg hétszer a Jordánba, akár logikusnak hangzott
ez a feltétel számára, akár nem. S, amíg meg nem tette, nem is gyógyult meg. Azaz
megalázkodásnak, és hitből fakadó engedelmességnek kellett megelőzni a csodát.
Majd az Újszövetségben meg azt találjuk, hogy a bűnbocsánat csodáját meg őszinte
bűnbánat általi bűnvallásnak kell megelőznie. Mert a János 1:9 szerint: "Ha
megvalljuk bűneinket, hű és igaz ő: megbocsájtja... és megtisztít..." Másképp nem.
Továbbá az üdvösség, illetve mennyei helyünk elnyerésének csodáját meg Jézusba, mint
Isten Fiába és Istenbe vetett hitünknek kell megelőzni. Mert a János 3:36 alapján
"Aki
hisz a Fiúban, annak örök élete van, aki pedig nem engedelmeskedik a Fiúnak, nem lát
majd életet, hanem az Isten haragja marad rajta."
Még sokkal több példát is említhetnénk a Bibliából azzal kapcsolatban, hogy mik előzték
meg Isten csodáit. De az említett néhány példa is elég ahhoz, hogy meglássuk: Isten
csodáit rendszerint valamilyen hitből fakadó tett, vagy felkészülés előzte meg. S így
van ez ma is! Nem arról van szó, hogy a csodákat ki kell érdemelnünk. Mert mi sohasem
tudunk olyan jók lenni, vagy annyi jót tenni, hogy megérdemeljük azokat. Csak arról, hogy
szerető Atyánk néha látni kívánja, hogy hiszünk-e annyira benne és ígéretében, hogy
emberileg értelmetlennek, esetleg nevetségesnek hangzó tettekkel is hajlandóak vagyunk
bizonyítani hitünket? Tudva, hogy a Zsidók 11:6 és Jakab 2:20 szerint
"Hit nélkül...
senki sem lehet kedves Isten előtt..." és mert "a hit cselekedetek nélkül meddő..."
Az én életemben meg azt tapasztaltam, hogy némely csodát valamilyen próba előzte
meg. Bizonyára azért, mert Isten látni akarta, hogy a súlyos órák ellenére is bízom-e
ígéreteiben, vagy nem. S vállalom-e, hogy hitemet magatartásommal is bizonyítsam?
Gondolom, Te is emlékszel több olyan élményre, amikor valamilyen előkészület után
áradt csak rád Isten áldása, mert látni kívánta, hogy bízol-e annyira benne, hogy tettekkel
is bizonyítsd hitedet. Ezért ne veszítsük el bizalmunkat és békénket, ha Isten valamilyen
lehetetlennek tűnő dolgot kér tőlünk, vagy körülménybe visz bennünket. Mert utána
sokszor újabb csodák várnak ránk. Sőt minden esetben áldások származnak belőlük.