HITELES TÖRTÉNETEK
Varga István & Makai Rozália weblapján
OLIVÉR TANÚSÁGTÉTELE
a Drogrehabilitációs Otthonban
Elhangzott 2006. 01. 01-én
a Református Egyház Ráckeresztúri KIMM
Drogrehabilitációs Otthonban tartott istentiszteleten.
Igét hirdetett Victorné Erdős Eszter.
Olivér vagyok. 32 éves. 10 évvel ezelőtt kezdtem el anyagozni, drogozni. Az utolsó 5
évemben próbálok megszabadulni ettől a szenvedélyemtől. Ez most
a második terápiám.
20 évig laktam egy lakótelepen, a város szélén, ahol azt láttam,
hogy a többiek nem
dolgoznak, lopnak, csalnak, hazudnak. Könnyen élnek. Nekem nagyon tetszett ez. Nagyon
szegény családból származom, és nagyon hiányoltam mindazokat a ruhadarabokat,
játékokat, stbiket, amiket a többiek megszereztek. Nagyon vágytam ezekre. Elég fiatalon
összetűzésbe kerültem a törvénnyel. 16 éves voltam,
amikor először börtönbe kerültem.
Ott, ahogy mondani szokták kiokosodtam. Amint kikerültem, utána a bűnöző életmódot
választottam. Még jól is éreztem magam benne. Azt gondoltam, hogy nagy ember
vagyok. Felnéznek rám. Stb. Először a börtönben vettem részt
istentiszteleten, amire csak
annyit mondtam lezser hanyagsággal: "Na hagyjuk már ezt! Miről beszélnek ezek? Kik
ők? Dehát mit akarnak? Szent fazekak. Stb."
Az első leállásom alkalmával, amikor tényleg komolyan gondoltam, nem volt hol
laknom. Vidéken álltam le 3 hétig, minden segítség nélkül. Amikor visszajöttem
Budapestre, akkor egy hajléktalan szállóra kerültem, amit a baptisták működtetnek.
Azt gondoltam, hogy már itt Jézus a kegyeibe fogadott, és irányította
az életemet. Ott sem
éltem a lehetőséggel. Aztán most, mikor 4 hónappal ezelőtt megpróbáltam megint, akkor
érdekes módon a kórházban az összes szobatársam közül már mindegyiknek köze volt
Jézushoz. Egy olyan emberrel találkoztam bent, aki alkoholista, és akivel egy házban
laktam 20 évvel ezelőtt. Annyit mondott nekem: "Olivér, te meg fogsz térni."
Akkor azt gondoltam, hogy milyen igaza van. Már hallgatnom kellett volna arra a
gyerekre a házban, aki 10 évvel ezelőtt állt le, amikor én kezdtem. Azt mondta nekem a lépcsőn fölfelé
menetben:
"Olivér le kellene állnod,
s az csak Istennel lehetséges."
Akkor nagyon
elküldtem, tehát elutasítottam.
Voltam tiszta nagyon sokat, kétszer is másfél évet, az elmúlt 5 év alatt. A technikai
dolgok mind mentek. Volt munkahelyem, barátnőm, pénzem is volt. Nem sok, de
megéltem belőle. A lelkület nagyon hiányzott hozzá. S most, amikor idekerültem úgy
éreztem, hogy Jézus vezérelt ide. S nagyon örülök neki, hogy itt lehettem. Először nem
akartam ide jönni. Aztán úgy gondolom, hoghy Jézus úgy intézte, hogy idekerüljek.
Tényleg örülök, hogy itt vagyok. Van egy jelmondatom, amit itt hallottam: Mit tenne
Jézus? Amikor bármilyen konfliktusom van, vagy valamit meg akarok tenni, ez mindig
automatikusan beugrik nekem, és én egyből választ kapok rá. Úgy érzem, nem is kell
kérnem, kapok mindent, csak a szívemet kellett kinyitni. Most úgy érzem, hogy van
remény, mert az előző terápiám után elvesztettem a reményt. Azt hittem, hogy nem fog
sikerülni már soha többet.
Eszter: Megkérlek Laci, hogy mindannyiunk nevében imádkozzál!
Laci: "Mennyei Atyánk! Dicsérünk
Téged, hogy nevünkön szólítottál, és a legsötétebb
helyről szakítottál ki minket. Köszönjük, hogy életünket figyelemmel kísérted. Mindig
elkaptál és felemeltél, ha elestünk. Bocsáss meg Uram, hogy gyakran nem tudjuk, mit
keresünk igazán! Csak azt tudjuk, hogy nehezen vagyunk már vigasztalhatók.
Köszönjük
Neked, hogy Tenálad megújulást s örömet találhatunk,
és minden gondunkkal jöhetünk
Hozzád. Köszönjük, hogy kétségbeeséssel teli szívünket reménnyel töltöd meg. Feledteted
velünk a szenvedést. Imádkozunk azért, hogy a mai nap is hallgass meg minket. Taníts
hinni Benned, hiszen Tudod, hogy csak Te vagy már számunkra! Kérünk, add Uram, hogy
Veled lehessünk közösségben, és hogy átérezhessük minden nap a közelséged. És a Te
tanításod szerint így is imádkozunk: Mi Atyánk... Ámen."
Eszter: Szeretnék néhány gondolatot elmondani arról, hogy mit is gondolunk, miért is
vagyunk itt azokkal a srácokkal, akik tényleg a halál árnyékában éltek, és onnan
menekültek ide, akik a sötétségben éltek. Mit gondolunk az ő életükről, és mit gondolunk
az ő új életükről?
Négy dolgot szeretnék elmondani azzal kapcsolatban,
hogyan próbálunk nekik segíteni
itt
a ráckeresztúri drogterápiás otthonban.
1. Az első Isten szabadító evangéliuma által.
Gondoljunk bele abba, hogy emberileg, ha
valaki egy olyan élet után, amiről Olivér is beszélt a bizonyságtételében, egy hátrányos
helyzetből, testi, lelki szegénységből, bűnöző környezetből, esetleg pszichés sérülésekkel,
vagy mentális sérülésekkel megérkezik valaki, van-e lehetőség emberileg nézve segíteni.
Sokszor a legbrilliánsabb pszichológusok vagy szociológusok is tehetetlenül tárják szét a
kezüket. Tehát mi úgy gondoljuk, hogy sokszor emberileg nincs lehetőség, de Istennél még
mindig. Így járunk mi dolgozni napról napra, hogy ami emberileg lehetetlen azt tudomásul
vesszük, de azért várunk a csodára az életetekben. Istennél még az is lehetséges.
2. A másik dolog, ami nekünk fontos itt a misszióban a szakmai ismeretek és tapasztalatok
egésze. Hiszen itt nemcsak istentiszteleteket tartunk, hanem egy
addiktológiai terápiás munkát végzünk. Ahhoz tudnám ezt hasonlítani,
ha valakinek pl. vakbélgyulladása van,
akkor bármennyire is jó keresztyén, azért mégis inkább egy sebészt kér fel a műtétre, mint
az imaközösségének az egyik tagját, vagy egy jó prédikátor lelkészt. Tehát a szellemi
ismeretek és a tapasztalatok egésze is kell ehhez a munkához. A tapasztalatokat
kiemelném, hogy azért mert valami egy szakkönyvben le van írva, még érdemes azt
átfuttatni a saját józan, paraszti eszünkön, a tapasztalatunkon.
3. A harmadik dolog, amit el szeretnék mondani az emberiesség és
a szeretet kötelező
parancsa egységében látjuk és kívánjuk végezni ezt a szolgálatot.
Itt arra gondolok, hogy
a szakmaiság, a tudás, az addiktológiai ismereteink azok a téglák az épületünkben, a
házunkban, amit építünk, de a habarcs a szeretet és a tisztelet.
Tudjuk, hogy hiába rakunk
egymásra nagyon sok jó minőségű téglát, ha nincs közte habarcs, az összeomlik. Nem lesz
belőle ház. Én nagyon örülök annak, hogy a pszichológiában is rehabilitálták a szeretet
szót.
Lekerült a tiltott listáról, amin rajta volt. Ma már tudják, hogy a pszichoterápiás
kapcsolatban nem lehet eredményt elérni, ha a terapeuta és a kliens között nincs
szeretetkapcsolat.
Mondhatnám azt is, hogy Ráckeresztúron a drogterápiás otthon
legnagyobb értéke talán ez, hogy szeretjük, valóban szeretjük azokat, akikért itt vagyunk.
Nem állítom, hogy a stáb nálunk tökéletes volna, pláne én magam aztán pláne nem vagyok
tökéletes, de hogy szeretjük a srácokat, szeretjük azokat, akiknek bizonyságot teszünk,
ebben egészen biztos vagyok.
4. És végül negyedik lába a terápiának az, hogy egy terápiás közösség keretein belül
végezzük ezt. Ez azt jelenti, hogy nem egyéni terápiás kapcsolatban csupán, bár egyéni
esetkezelést is végzünk, hanem azt jelenti, hogy itt egy mini társadalmat
valósítunk meg.
A mini társadalomnak a történései, a frusztrációi, konfliktusai, nehézségei
és örömei adják
azt a pszichológiai térképet, amin a terápia folyik.
Énekeljünk!
Mindörökké hű az Úr, Mindörökké hű az Úr,
Mindig áldom és az Ő nevét, Mindörökké hű az Úr.
Minden jóval áld az Úr, Minden jóval áld az Úr,
Mindig áldom én az Ő nevét, Minden jóval áld az Úr.
Kísértésben óv az Úr, Kísértésben óv az Úr,
Mindig áldom én az Ő nevét, Kísértésben óv az Úr.
Lelkével betölt az Úr, Lelkével betölt az Úr,
Mindig áldom én az Ő nevét, Lelkével betölt az Úr.
Nemcsak 2006-ban, hanem a ti teljes életekben
is mindörökké hű az ÚR.
Ámen.

Kallódó Ifjúságot Mentő Misszió
KIMM Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon
http://www.kimm.hu
Victorné Erdős Eszter igeszolgálata
a Drogrehabilitációs Otthonban

Szabadulások hiteles története
REHABILITÁCIÓS OTTHONOK

Jézus Krisztus a Szabadító, Gyógyító, Megváltó.
Szeretnéd életed vezetését átadni Jézus Krisztusnak?
Akár most itt is megteheted.

ÉLETRAJZOK,
OLVASMÁNYOK, ÖRÖMHÍR DALOK

Szerkesztette: Makai Rozália
http://www.vargamakai.com
Ide írhatsz!

22000 szavas JAPÁN SZÓTÁRAK, NYELVKÖNYVEK MP3-as CD-vel
Vissza az oldal elejére!
Vissza a menüre!